Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbáni figyelemelterelés
Orbán ügyesen alkalmazza az elterelő hadműveletet, amikor nem szeretné, hogy számára lényeges témákat taglaljon a közvélemény. Ugyanerre szolgál neki, hogy engedményt tett az EU-nak, mármint amikor a kivételes állapot kapcsán bővíti az Országgyűlés jogkörét. Amúgy a kétharmados Fidesz-többség úgy is azt csinálja, amit a miniszterelnök óhajt. Ám akad, ami sokkal veszélyesebbnek ígérkezik. Így az, hogy a jövőben nehezebb lesz kideríteni, mi történik az állami pénzekkel. Ez ugyanis a hatalmasságoknak jó a korrupt Magyarországon. A választási törvény átalakítása megint csak a kormánypártnak kedvez. De mindez csak arra szolgál, hogy elvonja a tekinteteket a Brüsszellel zajló jogállami vitáról, miután annak végén ő húzhatja a rövidebbet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A német külügyi államminiszter arra szólította fel Magyarországot, hogy az ne hamarkodja el a vétót a két uniós pénzügyi csomag kapcsán, viselkedjen felelőssége tudatában. Michael Roth azzal érvelt, hogy olyan megoldás született, amelyet a túlnyomó többség támogat, ezért most minden tagországnak vállalnia kell a maga részét. Az EU-nak ugyanis meg kell mutatnia, hogy kész közösen, szolidaritást tanúsítva kikeveredni a válságból. Megjegyezte, hogy a magyar kormány nem kevés pénzt kap majd a hosszú távú költségvetésből, valamint az újjáépítési alapból is.
Utalt arra, hogy Németország jó példával kíván elöl járni, ezért a Bundestag az év végéig jóváhagyja mindkét tervet. A politikus bizakodik, hogy más tagok is ugyanígy tesznek, ezért a jövő elején már lehet utalni a támogatásokat a járvány miatt leginkább rászoruló kormányoknak, bár, hogy melyik hónapban, azt nem tudta megsaccolni.
EUobserver
A liberális EP-frakció vezetője úgy gondolja, hogy a tető alá hozott jogállami mechanizmus hatalmas lépést jelent az értékek Európája számára. Dacian Ciolos volt román miniszterelnök hozzátette, hogy a csata nem irányul senki ellen sem. Arra szolgál, hogy az egész szervezetben megvédjék a polgárok jogait. Merthogy a Bizottságnak ezentúl lesz felhatalmazása megvonni a közösségi támogatásokat, ha valamely ország nem tartja be az EU alapelveit. Az unió ugyanis nem pénzfelvevő automata, hiába tekintik annak egy páran.
A szervezet olyan eszményekre épül, mint az emberi méltóság, a szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállam, az emberi jogok tisztelete. Ezekhez ragaszkodni kell. Az identitást csak erősíti a sokszínűség, mindennemű hátrányos megkülönböztetés elutasítása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a szolidaritás, a két nem egyenlősége.
De a pártok egy része üzletet csinál abból, hogy támadja Európát, meglovagolja a válságokat és a félelmeket. Ám immár egyértelmű, hogy ezek az erők egyetlen petákot sem várhatnak Brüsszeltől, ha közben fel akarják számolni a legalapvetőbb értékeket. A Bizottság jogkört kapott, hogy számon tartsa a jogállam helyzetét, és immár nem elegendő farkast kiáltani. Cselekedni kell, de már megvan hozzá a keret. A Parlament pedig el fogja érni, hogy Brüsszel éljen is ezzel a jogkörével, de anélkül, hogy az a gazdákat, vállalkozókat, kutatókat és civileket sújtaná az illiberalizmus útját választó országokban.
Die Zeit
Az újság úgy találja, hogy arcmentő kompromisszumra jutott az EU a jogállamisági feltételek érvényesítése ügyében, de most minden attól függ, miként reagál arra Budapest és Varsó az Európai Tanácsban. A készülő mechanizmus már nem ígérkezik olyan harmatosnak, mint ahogy azt eredetileg a német elnökség javasolta. Így ha bebizonyosodik, hogy egy kormány megsértette a normákat, akkor vissza lehet tartani, illetve le lehet állítani a szubvenciókat.
Az egyezséget a jövő hónapban esedékes csúcson kell nyélbe ütni, de hogy sikerül-e, az cseppet sem biztos. Orbán ugyanis keresztbe fekszik és vétót helyezett kilátásba. Ezzel pedig blokkolhatja mind a hétéves költségvetést, mind pedig a segélytervet. Ha beváltja a fenyegetést, akkor azonban magának is csak árt. Hiszen az ilyen költségvetési kifizetések a magyar GDP 4 %-át teszik ki. És az újjáépítési csomagból is leesne vagy 7,3 milliárd euró.
Süddeutsche Zeitung
A vezető német újság úgy veszi, hogy a jogállami mechanizmussal a Bizottság olyan eszközt kap a kezébe, amit bátran és szükség esetén gyorsan be kell vetnie. Hatalmas pénzek forognak kockán, de a lényeg: a pénz csak akkor jár, ha rendben vannak a demokratikus szabályok. Az újjáépítési alapba 750 milliárd eurót töltenek, ám a felhasználásához még az kell, hogy a tagállamok bízhassanak abban: mindenki eleget tesz a közösségi jognak, követi az európai értékeket.
Éppen itt igen fontos szerepet vállalt magára az Európai Parlament, mert kiharcolta a kemény jogállami feltételeket. Emögött valóságos forradalom rejlik, mert ha egy kormány semmibe veszi pl. a bíróságok függetlenségét, a kisebbségek védelmét vagy a sajtó sokszínűségét, akkor megvonhatják, vagy befagyaszthatják számára a támogatások egy részét.
Hogy a lengyelek dühösen tiltakoznak, a magyarok pedig belengették a vétót, azon nem lehet csodálkozni. Mindkét ország évek óta ássa alá a jogállamot, ezt már az Európai Bíróság is visszaigazolta. De mindkettő tisztában van azzal, hogy innentől kezdve következményei lesznek, ha uniós forrásokat sikkaszt el, vagy ha a nemzeti hatóságok nem hajlandóak utánajárni a korrupciós ügyeknek.
Az egységes piac azonban csak akkor működik, ha sehol sem részrehajló az igazságszolgáltatás. Ha alkalmazza az uniós jogszabályokat. Hiszen kikezdi a társadalmak bizalmát az EU-ban, ha egyes tagok lábbal tiporják a közös értéket, nyíltan semmibe vesznek jogszabályokat és nem ütik meg érte a bokájukat.
De az ilyen ügyek nemzetközi keretekben is ártanak az unió hitelének. Hiszen miként hirdetheti a demokráciát a világban, ha a saját sorain belül egyes kormányok tekintélyelvűbb vonalra állnak rá. Merkel és a többiek idáig nem tudtak Orbán lelkére beszélni. Ám – hála az EP-képviselőknek, a Bizottság most megfelelő adut kap a kezébe. Így jobban ki tudja deríteni, tisztességes célokra fordítják-e a végeken a Brüsszelből érkező milliárdokat.
FAZ
Az elemzés kiemeli, hogy aligha lehetett volna hatékony jogállami mechanizmust kikényszeríteni, ha a strasbourgi törvényhozók nem álltak volna a sarkukra. Így most az EU először jut olyan fegyverhez, amellyel ha odacsap, az tényleg fájni fog a demokratikus előírásokat megszegő Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovéniának, vagy éppen Romániának. Feltéve, hogy bejön Berlin számítása és a hatalmas összeg afelé tereli Budapestet és Varsót, hogy vétójukkal ne köpjenek bele a levesbe.
Úgy hogy a következő napok izgalmasak lesznek a soros német elnökség számára. Mert ha a tagállamok elfogadják az egyezséget, akkor az azt jelenti: mesteri volt a német diplomáciai húzás. De legrosszabb esetben Merkelnek be kell vetni teljes politikai súlyát, hogy meggyőzze a leginkább ellenálló Orbán Viktort.
Bloomberg
Szokásos hatalmi trükkjét adta elő Orbán Viktor, amikor percekkel éjfél előtt fontos változásokat tett közzé, ideértve a választási szabályok módosítását, a megmozdulások átmeneti betiltását, a bírósági folyamatok átalakítását, a közalapítványokra vonatkozó rendelkezések enyhítését, valamint azt, hogy beveszik az alaptörvénybe a nem és a házasság keresztény-vallási értelmezését.
Jellemző rá, hogy miközben a magyarok arra igyekeznek rájönni, miként is alakul életük a járvány miatt elrendelt újabb korlátozások folytán, megpróbálja még inkább központosítani a hatalmat. Pedig már eddig is bőven van vitája az EU-val a demokratikus normák miatt.
Odahaza ugyanakkor nyomás nehezedik rá amiatt, ahogyan a kormány reagált a vírusra.
Bíró-Nagy András, a Policy Solutions agytröszt igazgatója úgy értékeli, hogy a politikus már megint ürügyként használja a fertőzést, és megerősíti hatalmát, intézményes csatornába tereli a közpénzek átjátszását a szövetségesek számára és korlátozza az ellenzék választási esélyeit. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy az egészségügy borotvaélen táncol. A gazdaság is nagy bajban van, amit tetéznek az újabb központi lépések.
Ugyanakkor a most bejelentett intézkedések azt jelzik, hogy Orbán kesztyűt dob az EU által elhatározott fokozott jogállami ellenőrzésnek. De ilyet már nem először csinál, mert többször is provokálta a liberális tábort, illetve Brüsszelt, amikor az bírálta Magyarországot a jogállam és a korrupció miatt. Válasza az volt, hogy a kritikát a konzervatív-keresztény magyar felfogás váltja ki.
FT
Mialatt a magyarok az újabb korlátozásokra készültek, a miniszterelnök a választási törvény, illetve az alkotmány módosítását kezdeményezte. Előbbit azért, hogy megnehezítse az ellenzék összefogását. Utóbbi célja pedig az, hogy szűkítse a nem fogalmának jogi értelmezését. Ugyanakkor elismerte, hogy 50-50 % az egészségügyi ellátás összeomlásának veszélye.
„Az indítványokkal ideológiai vitát igyekszik kirobbantani az identitásról és a kultúráról, miközben még inkább átláthatatlanabbá teszi a közpénzek útját, valamint a korrupciót”. Ezt már Csáky Zselyke, a Freedom House regionális kutatási igazgatója mondja. Szerinte a mozgatórugó az, hogy a Fidesz hosszú távon bebiztosítsa a hátát arra az esetre, ha két év múlva netán kénytelen átadni a hatalmat. Egyes elemzők megjegyzik, hogy az időzítés fricska akar lenni az EU-nak, amellyel most éppen a jogállami mechanizmus miatt éleződött ki a viszony.
Csáky Zselyke hozzáteszi, hogy a változások rövidtávon kedvezőek lehetnek Orbán számára, egyébként viszont megadhatják a döntő lökést a közös választási szerepléshez az ellenzéknek.
Guardian
A szélsőjobbos magyar kormány újabb rohamot indít az LMBT-jogok ellen. Így az alaptörvénybe kívánja iktatni az ún. keresztény értékek védelmét. Mindezt közvetlenül a járvány miatt elhatározott újabb szigorítások életbe lépte előtt hozta nyilvánosságra. Az ellenzék szóvá tette mind az időzítést, mind a javaslatok tartalmát, így azt, hogy megnehezül számára a közös választási fellépés.
A magyar vezetés éveken át a bevándorlás-ellenes politikát lovagolta meg, hogy híveket toborozzon – mondják elemzők. Most a melegek és transz neműek kerülhetnek a célkeresztbe. Lengyelországban ez már javában zajlik. Az Orbán-kormány nyomásra számíthat, mert vitája van az EU-val a jogállami kritériumok miatt. De bajba került azért is, mert rohamosan nő a vírusbetegek száma.
Hogy éppen most akarnak új jogszabályokat, méghozzá minden előzetes figyelmeztetés nélkül, az arra emlékeztet, hogy tavasszal, a Covid-19 első hulláma idején ugyanígy szakmányban hoztak törvényeket, amelyeknek a világon semmi köze nem volt a ragályhoz.
Süddeutsche Zeitung
A magyar miniszterelnök még jobban szűkíteni próbálja a melegek jogait, ideértve, hogy megnehezíti az együttélésüket. Módosul a közpénz fogalma, az meg a korrupcióellenes küzdelemnek tesz be. A jobboldali-konzervatív kabinet váratlanul egy sor módosítást terjesztett elő. Az ellenzéknek és a civil társadalomnak eláll tőle a szava, de alighanem provokálja Brüsszelt is.
Azt viszont valószínűleg kedvezően fogadja az EU, hogy az Országgyűlés a jövőben beleszólhat abba, meddig maradjon érvényben a rendkívüli állapot. Ebben a kérdésben a kormány idáig saját kénye-kedve szerint dönthetett.
Spiegel
Orbán Viktor alkotmánymódosításra készül, hogy szűkítse a melegek és a transz neműek jogait. Ily módon a jobboldali-konzervatív miniszterelnök az alaptörvényben szándékozik rögzíteni a LMBT-közösség tagjainak társadalmi kirekesztését. Ez azonban alighanem újabb viszályt gerjeszt az EU-val.
Süddeutsche Zeitung
Orbán ismét csak a szokásos taktikát alkalmazza: felizgatja a kedélyeket, hogy fontos hatalmi kérdésekről terelje el az általa gyűlölt liberális nyilvánosság figyelmét – mutat rá az kommentár. A készülő alaptörvény-módosítások alaposan felkavarják a nyugalmat, de a változások javarészében nincs semmi új. Ami nóvum, az az, hogy a meleg párok nem fogadhatnak örökbe gyereket. Tökéletesen beleillik az őskonzervatív felfogásba.
Orbán ügyesen alkalmazza az elterelő hadműveletet, amikor nem szeretné, hogy számára lényeges témákat taglaljon a közvélemény. Ugyanerre szolgál neki, hogy engedményt tett az EU-nak, mármint amikor a kivételes állapot kapcsán bővíti az Országgyűlés jogkörét. Amúgy a kétharmados Fidesz-többség úgy is azt csinálja, amit a miniszterelnök óhajt.
Ám akad, ami sokkal veszélyesebbnek ígérkezik. Így az, hogy a jövőben nehezebb lesz kideríteni, mi történik az állami pénzekkel. Ez ugyanis a hatalmasságoknak jó a korrupt Magyarországon. A választási törvény átalakítása megint csak a kormánypártnak kedvez. De mindez csak arra szolgál, hogy elvonja a tekinteteket a Brüsszellel zajló jogállami vitáról, miután annak végén ő húzhatja a rövidebbet.
Guardian
A Trump-korszak vége világszerte súlyos csapást mér a jobboldali populistákra. Immár Brazíliától Magyarországig gyengülni látszik a globális keresztes hadjárat reménye. Egyáltalán nem biztos ugyan, hogy itt a vég az ilyen politikusok számára, de mindenképpen le kell mondaniuk a legfontosabb ösztönző erőről és megváltozik a nemzetközi politikai légkör is, mert az idáig úgy nézett ki, hogy az nekik kedvez. Legalábbis amíg meg nem jelent a koronavírus.
Orbán Viktor, akit a búcsúzó amerikai elnök egykori stratégája, Steve Bannon a Trump előtti Trumpnak nevezett, már jó előre letette a garast az elnök mellett. A Fehér Ház idáig nem egyszer nyíltan segítette a szélsőjobbos mozgalmakat és azok vezetőit. Így került Budapestre nagykövetként az elnök régi barátja, hogy hízelegjen a kormányfőnek.
Orbán azt állította, hogy részben azért sorakozott fel az amerikai vezető mögé, mert elege van a Demokrata Párt kioktatásaiból. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem professzora úgy ítéli meg, hogy az illiberális európai vezetők éppen azért szurkoltak Trumpnak, mert el akarták kerülni Biden várható kritikáját. A szakértő szerint a legtöbb szélsőséges élharcos azonban nem gondolja, hogy az elnök bukása befolyásolná az ő választási sikerüket. De arra sem lehet számítani, hogy majd most többször bejutnak a Fehér Házba, hiszen annak ajtaja idáig is sokszor zárva maradt előttük. Ugyanakkor az eddigi „Amerika mindenekelőtt”-politika sokukat zavarta, főleg ott, ahol erősek a Washington-ellenes érzelmek.
https://www.theguardian.com/us-news/2020/nov/11/end-trump-era-blow-rightwing-populist-leaders-worldwide-biden-victory-brazil-hungary
Die Zeit
Az idő Kínának dolgozik, annál is inkább, mert Peking hanyatló hatalomnak tekinti az Egyesült Államokat, így neki mindegy, hogy éppen ki van a Fehér Házban. Így értékeli a választások után előállt helyzetet Németország egyik fő Kína szakértője. Sebastian Heilmann, a kínai ügyekre szakosodott berlini Merics kutató intézet alapítója, a Trier-i Egyetem tanára nem gondolja, hogy a kínai vezetők könnyeket hullatnának Trump után, mert ő a szeszélyességével jó párszor belerondított a terveikbe. Biden esetében a legrosszabb, ami az ő szempontjukból történhet, hogy az új vezető régi szövetségeket kelt életre.
Az utóbbi években Európa is több területen véget vetett az együttműködésnek, így Peking legalább abban bízik, hogy az új amerikai vezetés kiszámíthatóbb lesz, jobban lehet majd tárgyalni a leendő kormányzattal. És hogy főleg a kereskedelem és a védővámok ügyében megbízható megállapodásra jutnak. De a fő ütközési pontnak a biztonság és a technológia ígérkezik. Viszont mivel Amerika előreláthatólag saját, belső helyzetére összpontosít, ezt Kína kihasználhatja, hogy még inkább megszabaduljon a tengerentúli befolyástól. Ez a fő törekvése a következő 5-15 évben.
Európa szándéka az, hogy megújítsa kapcsolatait az USÁ-val és ily módon korlátozza Kína szerepét a világban. De közben Peking már az EU legnagyobb gazdasági partnere, egyre szorosabb az összefonódás, a növekedés sok területen a kínai kereslettől függ. Viszont látszik, hogy elválik egymástól a kínai, illetve amerikai műszaki fejlesztés, így hamarosan két külön technológiai szféra alakul ki.
Ezzel együtt Kína úgy ítéli meg, hogy feltartóztathatatlanul gyengül Amerika ereje, vagyis nekik jobbak a kilátásaik. Ebből a megítélésből, Trump inkább a tengerentúli visszaesés tünete, semmint oka volt. Peking, de Ázsia jó része is süllyedő, belső vitáktól szétcincált hatalomnak tekinti az Egyesült Államokat. Kínát viszont olyannak, amely egyre csak erősödik, bár részben fenyegető, részben azonban esélyeket is kínál. Azaz központi tényező a világban.
https://www.zeit.de/politik/ausland/2020-11/usa-china-weisses-haus-donald-trump-joe-biden-sebastian-heilmann
Washington Post/AP
Kambodzsa két hétre betiltott minden állami rendezvényt a fővárosban és környékén a magyar külügyminiszter látogatásának folyományaként. A szigorítást azért rendelték el, miután szintén 14 napra bezárták Phom Penh iskoláit, mert több százan kerültek kapcsolatba Szíjjártó Péterrel, amikor a múlt héten ott járt, ám útja következő állomásán, Bangkokban kiderült róla, hogy megfertőzte a vírus. Nem nyitnak ki az éjszakai bárok, sörözők és mozik sem.
A szigorítás háttere, hogy a hatóságok nem tudták pontosan kideríteni, kik is érintkeztek a magyar vezetővel. Pedig már több mint ezer embert szűrtek végig. De az biztos, hogy mindkét országban elkapta a bajt a magyar nagykövet. Közben a kambodzsai egészségügyi tárca bejelentette, hogy kétmillió maszkot ad a főváros önkormányzatának, azok részére, akik nem tudják azt megvenni. Ez nagyjából annyi, ahányan ott élnek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >