Ma Miksa, Rezső, Edvin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Méltó emlékművek nélkül
Szerbiában, 76 évvel a megtorlások/kivégzések után, sérülnek a civilizációs kegyeleti jogok (is)
Bozóki Antal
Sok még, tehát a megválaszolatlan kérdés és a tennivaló, de a szerb oldalon hiányzik az őszinte szembenézés is a történelmi tényekkel, ami nélkül nem lehet teljes a két nép megbékélése. Bozóki Antal:
Annak ellenére, hogy – a magyar és a szerb hivatalos álláspont szerint „történelmi csúcson vannak a politikai kapcsolatok”, az október végi-november elejei, az 1944/45-ös ártatlan áldozatokra való emlékezéseken látszott, hogy Újvidéken, Járekon (Tiszaistvánfalván), és bizonyára más helységekben, még mindig nincsenek méltó emlékművek.
A magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában november 10-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éves meghallgatásán „több délvidéki magyarságot érintő téma is elhangzott, így például szó esett az 1944-45-ös vérengzésekről is, melyek kapcsán a mai napig egyetlen egy gyilkost sem neveztek meg, vagy helyeztek vád alá, illetve egyetlen egy tömegsírt sem exhumáltak”. Meddig kell erre még várni?
A miniszterelnök-helyettes elmondta, „fejet hajt a hideg napok előtt, de elvárja, hogy a magyar mészárlással kapcsolatban is fejet hajtsanak”. – Ha mindenki fejet hajt egymás áldozata előtt, akkor a történelmi viszonyok empatikusabbá vállnak – tette hozzá Semjén.
A fotón jó látható, hogy a hírhedt járeki (tiszaistvánfalvi) haláltábor emlékhelyén két kereszt van: Az egyik, a német, márvány, a másik a magyar, fából készült kereszt állít emléket az áldozatoknak.
A láger 1944. december 3-ától 1946. április 15-ig működött, ahol mintegy 6500 német és több száz (csúrogi, mozsori, zsablyai és más helységekből internált) magyar – akiknek a pontos számát ma sem tudni – vesztette ott életét embertelen körülmények között.
A 2017. május 6-án felavatott, a Duna menti svábok emlékművének (német, szerb és magyar) szövege, amelynek elkészültét a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) „politikai munkája előzte meg” – a községi önkormányzat és a Duna menti Svábok közötti eredeti megállapodással ellentétben – „nem tesz említést a magyar áldozatokról”, „emléküket mintha ki akarnák törölni a történelemből”.
Az avatáson a magyarokat csak olyan összefüggésben említették, hogy „a XX. Század elején 2127 német nemzetiségű, 47 magyar és 2 szerb polgár élt”.
– Amikor a német emlékmű idekerült, ellenezték azt, hogy arra felkerüljön – legalább egy szó erejéig is –, hogy itt magyarok is haltak meg. Magyar felirat ugyan van az emlékmű falán, de az az itt életüket vesztett Duna menti svábokra emlékeztet. Arra kényszerültünk, hogy egy kis fakeresztet állítsunk fel (2017. október 29-én B. A.) – elevenítette fel a történteket Gusztony András, a (VMDP) temerini körzeti szervezetének elnöke a 2019. november 3-ai megemlékezésen.
Máig se nincs válasz a kérdésre, miért nem lehetett közös emlékművet állítani a járeki haláltáborban elhunyt ártatlan áldozatoknak?
Újvidéken, ahol a „elhallgatott razzia lezajlott, és ahol „1500-ra becsülhető az áldozatok száma, akik közül Matuska Márton könyvében 305 személyt név szerint is megnevezett”, mindmáig nem készült emlékmű. Még tömegsírok helye se ismert, mivel a „vonatkozó állambiztonsági iratok mindmáig nem kerültek elő”.
A 2014-ben elhunyt Papp Ferenc a Futaki úti temetőt találta „legalkalmasabbnak a megemlékezésre, az ő és az önkéntesei 31 évvel ezelőtt napokon át takarították a terepet”, majd 1990 novemberében „100 jeltelen fakeresztet állítottak fel a háborúkban elhunytak emlékére, az 1944–45-ös vérengzések magyar áldozatainak emlékére pedig egy nagy keresztet állítottak itt fel. Az első 100 keresztet a temetkezési vállalat dolgozói még aznap elvitték. Ezt követően többször is kihelyezték a 100 keresztet, de azokat rendre ismeretlen tettesek megrongálták és eltüntették”.
Az elhanyagolt, szemétlerakóként is használt egykori katonatetőben „fölállították az ugyancsak a szemét alól kibányászott központi emlékművet, a csonka turulszobrot. Az alapzata is töredékes volt, a felirata nem került elő, valamint a madár feje is hiányzott. Évekkel később Szőke Árpád társuk egy újvidéki szobrásszal fejet faragtatott, azt pedig a megemlékezések alatt a helyére illesztették, majd utána haza vitte. Az ő halála után a fej Matuskához került, és ugyanúgy használják a megemlékezések során, mint korábban”.
Az 1990 óta éve tartó megemlékezések és a írásbeli kérelmek ellenére, a hatóságok mindeddig nem engedélyezték a Makovecz Imre (1935-2011) építész által megálmodott és tervezett csonka tornyú békekápolna megépítését a Futaki úti temetőben.
A kultúráért felelős újvidéki városi bizottság 2016. augusztus 30-án a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) városi bizottságának indítványozására úgy döntött, hogy emlékművet állítanak a Limán-4 városrészben az 1944/45-ös ártatlan áldozatok tiszteletére. A munkálatok, melyek költségeit Újvidék költségvetéséből finanszírozzák, „legkésőbb 2017 tavaszáig befejeződnek”, az emléktáblán pedig csak annyi állna, hogy „Az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak”, szerbül, magyarul, németül és még egy, Vajdaságban használatos nyelven, de hogy melyiken, erről a későbbiekben döntenek”.
Az emlékmű – mondani sem kell – napjainkig nem készült el. Kiss Gyula, a VMSZ újvidéki szervezetének vezetője a november 2-ai megemlékezésen elmondta, hogy „tegnap vált ismertté annak a közbeszerzési pályázatnak az eredménye, amelyet a 44/45-ös áldozatok emlékére készülő emlékművel kapcsolatban írt ki az önkormányzat”.
– Az emlékmű helyét a folyamőrség laktanyája közelében jelölték ki a helyét. Két-három kilométerre a város központjától, jól eldugva a forgalmas helyektől, hogy minél kevesebben láthassák. Ne legyen konkurense annak (a Duna-parton levő, Család nevet viselő, a szerb, zsidó és roma áldozatoknak emelt emlékműnek – B. A.), amelyiket meg kell látnia mindenkinek – írta a VMSZ javaslatáról Matuska Márton a Magyar mementó Újvidéken c. írásában.
A magyar pártok között nincsen egyetértés a készülő 1944/45-ös emlékmű helye és felirata körül. A VMSZ-el köztársasági és tartományi szinten is koalícióban lévő Szerbiai Szocialista Párt (SPS) követelte az emlékmű elkészítésének a leállítását, mert „a beterjesztett ártatlan áldozatok listáján számos olyan bíróság által elítélt személy szerepel, akik „közvetve vagy közvetlenül a fasiszta hatalmat szolgálták.” Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt (SRP) képviselője pedig az emlékmű felállítását „alattomos és durva provokációnak nevezte”.
Kis Gyula a megemlékezésen elmondta, csodálkozik, hogy 75 év után is ekkora ellenállásba ütközik az emlékmű, de reméli, hogy a jövő év első felében megtörténik a felavatása. Arról azonban nem szólt, elfogadják-e, a magukénak tartják-e majd az áldozatok leszármazottai a VMSZ által javasolt emlékművet, vagy tovább küzdenek a csak magyar jellegű emlékműért? Ez viszont azt is jelentheti, hogy még sokáig nem valósul meg. Úgy járunk ezzel is, mint Járekon, a Duna menti sváb áldozatoknak emelt emlékművel, amelynek még csak az táblája sem jelzi a magyar áldozatokat? Hogyan viszonyulnak majd az emlékműhöz a szerb szélsőségesek? Nem-e állandó gyűlölködő grafittok díszítik majd? Folytatódnak-e a Futaki úti temetőben a megemlékezések, felépül-e valaha is a Makovecz által tervezett emléktorony?
Sok még, tehát a megválaszolatlan kérdés és a tennivaló, de a szerb oldalon hiányzik az őszinte szembenézés is a történelmi tényekkel, ami nélkül nem lehet teljes a két nép megbékélése.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy nap, amely megrengette…
Ha nem is a világot, de talán a magyar miniszterelnököt, kilenc és félmillió állampolgár sorsának korlátlan >
A legújabb álarc a tudomány álarca
Gombamódra szaporodnak az egyetemi életen belül használatos doktori címmel dicsekvő politikusok. Habermas vagy Derrida még a >
A tanulóifjúság politikai indoktrinálása az Európa Kollégiumban
Juhász Bálint is a Pásztor István közösségre káros politikáját képviseli. A Kollégiumban mondott beszédében azt hangoztatta >
VMSZ-es diktatúra ez a javából!
II. Pásztor tevékenységéből látszik, hogy a magyar közösséggel kapcsolatos minden területet, minden témát egyedül akar intézni. >
„Erős tartományi csapat”?
Amikor a jogállam még működött, a közigazgatásban való munkavégzés szakmának, hivatásnak számított. Most már még az >
MEGRENDEZETT SZÍNJÁTÉK
A felújított szabadkai vasútállomás november 24-i megnyitóján – amelyen Aleksandar Vučić elmondása szerint Orbán Viktor magyar >
VMSZ-es diktatúra túszai lettünk!
A VMSZ-es MNT fő célja a jelenlegi egyszólamú, minden szakmai követelményt és pluralizmust mellőző tájékoztatás megőrzése, >
Sorkatonaság, figyelemelterelés, elvándorlás…
"Ha nem akarod, hogy éhen haljon a családod, akkor elindulsz külföldre, ha nem akarsz bevonulni egy >
Megrendelt VMSZ történelem
Idővel meg kell azonban majd a történészeknek, politológusoknak írni egy másik könyvet is, amelyik tárgyilagosan mutatja >
ELVÁNDORLÁST ÖSZTÖNZŐ, MEGALKUVÓ POLITIKA
Nem elég a párt álláspontját „közölni a kormányfővel”, hanem, amikor a sorkatonai szolgálatról szóló jogszabály a >
NEM „JÓL DÖNTÖTTÉL, JENŐ!”[1]
Hajnal Jenőnek most is fontosabb a szolgalelkűség, az önkritikátlan somfordálás. Viszont még a formális pályázati feltételeknek >
A káros pásztori politika revíziójának elmulasztása (4.)
A VMSZ-SZHP új koalíciós szerződése is kifejezi a VMSZ nemzeti kisebbségi politikájának minden nyomorát, amely miatt >