2021. november 29. hétfő
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Napi ajánló

„Miért veszített Donald Trump”

„Miért veszített Donald Trump”

Ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum ismertetett. A szerző szerint Donald Trump elnök a kampány utolsó szakaszában gyakran változtatta a nagygyűléseket személyi terápia-foglalkozásokká. Októberben Pennsylvaniában például arról beszélt, hogy ő már megnyerte a választást. Természetesen a pandémia az egyik oka annak, hogy miért lett Trump 28 éve az első elnök, akit nem választottak meg újra, de ez a történetnek csak egy része.

Akárcsak egy krónikus betegségekkel küzdő beteg esetében, nem a koronavírus okozta Trump politikai halálát, hanem az első valóságshow-elnök  háttérben lévő családi, jellembeli és vezetői hiányosságai. Donald Trumpra Donald Trump mért vereséget - írta a szerző. Sok amerikai már a járvány előtt belefáradt Trump műsorába, a napjait - és a mi napjainkat - uraló, látszólag szakadatlan tweet-folyamba; a hisztikbe, és konspirációs elméletekbe; a kicsinyes csatákba, amelyeket a jelek szerint élvezett; a körülötte uralkodó káoszba; a folyamatos hazudozásba, amely a tényfeltárás egész iparágát hozta létre; a mindent beborító nárcizmusába és a mások iránti empátia sokkoló hiányába; abba, hogy láthatóan hiányzik belőle a komolyság és a munkája lényege iránti érdeklődés; a szabályok, törvények és alapvető intézmények jól látható feltűnő megvetésébe, és ami talán a legsúlyosabb: abba, hogy megosztó és ocsmány megnyilvánulásokkal kezeéte a rasszizmus és a fehér felsőbbrendűség kérdései. Trump az első elnök a felmérések történetében, aki hivatali idejében soha nem kapott egyértelmű pozitív értékelést, ami pedig rendszerint egy újraválasztási kampány sikerének jó előrejelzése. Attól kezdve, hogy 2015-ben leereszkedett a Trump Tower aranyozott liftjén, és bevándorlás-ellenes tirádával belevetette magát a politikába, Donald Trump a faji és kulturális megosztás nyers energiájában látta a hatalomhoz vezető utat. Kedden ennek a gyújtogató politikának a termését aratta le a négy évvel ezelőttihez képest sokkal több szavazattal a vidéki térségekben, de szembekerült Newton harmadik törvényének politikai változatával: a hatás által kiváltott ellenhatás szabályával. Fellelkesítette a saját szavazóit, de az ellenzék erős koalícióját hozta létre, amely véget akart vetni ennek a viharos és megosztó vezetésnek. Biden kezdettől fogva a szúrós trumpi politika ellenpontjának állította be magát, gyógyítónak és nem megosztónak. Ezzel több szavazatot szerzett, mint eddig bármely elnökjelölt, és nagy fölénnyel szerezte meg az elővárosokat, amelyek korábban a republikánusok fellegvárának számítottak, a nők, a fiatalok és a kisebbségek erős koalícióját hozta létre, továbbá a mérsékelt katolikus Biden több szavazatot szerzett a férfiak, az idősek és a munkások körében, mint négy éve Hillary Clinton. Mindezek fényében felidézni is nehéz, hogy az év elején a felmérésekben Trump látszott győzni. A gazdaság erős volt és növekedett, ami nagyon jó az újraválasztásért küzdő jelöltnek. Megúszta az impeachmentet a szenátus felmentő határozatával, és katonai célokra hatalmas összegeket irányzott elő, miközben a demokraták még csak keresték a jelöltjüket.

Azonban lecsapott a járvány, és válságba sodorta az országot. Talán túlélhette volna a válságot, ha kezdettől fogva másként kezeli a pandémiát, ha követte volna a tudósok tanácsait, ha tájékoztatta volna a polgárokat a veszélyről és az ez által megkövetelt áldozatokról, ha olyan vezető lett volna a „háborús időkben”, amilyennek márciusban rövid ideig mutatkozott, vagy ha legalább több alázatot és empátiát mutatott volna, amikor felgyógyult a vírusfertőzésből. Nem tudott azonban ellenállni a kísértésnek, hogy a válságot megintcsak a megosztásra használja fel. A vírus legyőzésére tett erőfeszítéseket az egyszerű amerikaiak - akiket úgymond ő képvisel -, és velük szemben a tudományos elit, valamint a demokraták közötti csatának állította be. Azt mondta, hogy a tudósok és a demokraták feleslegesen „le akarják zárni” az országot, és a saját közegészségügyi szakértői elleni harc élére állt. Nyilván úgy kalkulált, hogy az emberek belefáradnak a szükséges nehezítésekbe, és nem akarta magára venni ennek a terhét. Nem akarta lefojtani a gazdaságot, amelynek hullámán kampányolni szándékozott. Tudta, hogy a szükséges lépések különösen feldühítenék a kormányellenes bázisát. Így aztán a tavasszal igen vonakodva bevezetett szigorítások után túl korán kinyilvánította, hogy a küldetés teljesült, minderre miért nincs szükség, és vissza lehet térni a normalitáshoz. A maszkviselés és a távolságtartás kérdését pártüggyé tette, és lázadást sürgetett azon demokrata kormányzók ellen, akik biztonsági intézkedéseket rendeltek el.  A Fehér Házban tartott koronavírus-tájékoztatókat hat héten át afféle - gyakran bizarr - színielőadássá változtatta. A válság világossá tette, hogy milyen ára van a kormányzáshoz való kapkodó, felületes hozzáállásának: az áldozatok száma gyorsan emelkedett, a választás napjára a fertőzések számának sorozatos rekordjait regisztrálták.  E válságokhoz társult még egy további is: a videó, amelyen az volt látható, hogy John Floyd afroamerikai állampolgár meghal egy rendőr térde alatt, az egész országban sokkot okozott. A sebek gyógyítása helyett azonban Trump úgy reagált a nagyrészt békés megmozdulásokra, hogy a zavargás és a vandalizmus néhány elszigetelt esetét kiragadva félelmet szított. Biden, aki azzal lépett be a kampányba, hogy bírálta Trumpot a fehér felsőbbrendűség híveihez közeledése miatt,  egyetlen pillanatra sem tért el az egység és a megbékélés üzenetétől. Ám Biden a vírussal, és - részben a saját vesztesége okozta, érezhető empátiájával - új erőt nyert. Erősségnek bizonyult a mintegy 50 éves kormányzási tapasztalata is, amelyet Trump és stábja sebezhető pontnak tekintett, mégpedig egy olyan pillanatban, amikor az emberek kiéheztek a pandémiára adandó, kompetens válaszokra. Eljött az elnöki tisztségért folytatott kampányt korábban kétszer is elvesztő Biden órája: az elnök, aki minden tétet a megosztás politikájára tett, elérte a végső határait. Nem a vírus akadályozta meg Trump újraválasztását, hanem ő maga, azzal, hogy az évszázad legsúlyosabb járványa körüli kontárkodásával emlékeztette az amerikaiak többségét arra, hogy mennyire költséges és fárasztó egy valóságshow-elnök - írta a szerző, David Axelrod, aki Barack Obama elnök vezető tanácsadója, valamint Obama két kampányának fő stratégája volt, jelenleg pedig a CNN vezető szemleírója.

CNN/Dérer Miklós

 

2020. november 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Indul a német hatalmi póker

Teljesen mindegy, hogy Laschet vagy Scholz lép-e Merkel örökébe, mert a németeknek erős kancellár kell. A >

Tovább

Hogyan kezelni Netanjahu mérgező örökségét

A Financial Times vezércikk szerint az új izraeli kormány legsürgősebb teendője az, hogy megszabaduljon Netanjahu mérgező >

Tovább

Maradhat-e kancellár Kurz?

A miniszterelnök drámai botrány kereszttüzébe került, egyértelmű, hogy ő és klikkje, a felkapaszkodók, célzatosan meghódították a >

Tovább

Putyin önkényuralma meggátol minden változást Oroszországban

Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az >

Tovább

Ózdon az állapotok rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal?

Egész Közép- és Kelet-Európa tovább szigorít, csak Magyarország nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A >

Tovább

Valami bűzlik Ausztriában

Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >

Tovább

Kinek kell európai diplomácia

Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >

Tovább

„Miért veszített Donald Trump”

Ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum >

Tovább

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább

Trump és a kisördög

A rasszista populizmus olyan ősi, mint maga az emberi civilizáció. Evolúciós kihívást jelent, hogy túl tudjuk-e >

Tovább