Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Horvátország kontra Bosznia: a híd túl messze van
Hideg zuhanyként érte a horvátokat, hogy mégsem kezdhetik el annak a hídnak az építését, amely a Bosznia-Hercegovina által kettévágott országrészeket egyesítené. Pedig már úgy látszott, minden akadály elhárult, hogy megépüljön Európa második legnagyobb hídja, a régen várt pelješaci híd. Közeledik Bosznia és Horvátország vetélkedésének újabb felvonása. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
Nem tartott sokáig az örömünnep Horvátországban, miután az Európai Bizottság 357 millió eurós támogatást ítélt meg a pelješaci híd megépítéséhez. A június eleji hír nemcsak azért jött jól Zágrábnak, mert ezzel az unió átvállalta a híd építési költségének 85 százalékát, hanem azért is, mert így jóval közelebb került az ország ahhoz, hogy csatlakozzon a schengeni övezethez. A boszniai parlament azonban július közepén felszólította Horvátországot, hogy álljanak el a híd megépítésétől mindaddig, amíg nem lesz egyetértés mindkét fél részéről. És hogy Szarajevó nem viccel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy különleges parlamenti bizottságot is létrehoznának, amely megvizsgálná, vajon teljesítették-e a horvátok a híd megépítésének feltételeit, amelyeket annak idején Bosznia határozott meg nyugati szomszédjának.
A „két Horvátország” problémája már évtizedek óta foglalkoztatja a horvát politikusokat, mert mint ismert, az országot Neumnál Bosznia egyszerűen kettévágja. Bár a kis boszniai város döntő többsége horvát nemzetiségű, sokáig mégis csak nehézkesen volt megoldható a kapcsolat Dalmácia nyugati és keleti oldala között. Ezért a délszláv háborúkat lezáró Daytoni egyezmény után egy évvel, 1996-ban Zágráb és Szarajevó aláírta a Neum-egyezményt is, amelynek értelmében akadálytalan áthaladást garantáltak a horvátoknak. Az egyezményt sosem sikerült teljes mértékben megvalósítani, hiszen a határátkelőhelyek továbbra is megmaradtak.
Egy esztendővel később aztán egy horvát politikus, Ivan Srplje nagyot álmodott: azt javasolta, építsenek egy hidat a Pelješac-félszigetnél. Az ötlet egészen zseniális volt: Horvátország második legnagyobb félszigete – amelyet egyébként a legfinomabb horvát vörösbor szülőföldjeként tartanak számon – ugyanis éppen Neum előtt húzódik, így ha a tengerbe nyúló részét összekötnék a kontinentális szárazfölddel, gyakorlatilag megszűnne minden probléma. Az elgondolás mégsem nyerte el a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tetszését, ami talán nem is meglepő, ha tudjuk, az eredeti javaslattevő a nagy baloldali ellenfél, a Szociáldemokrata Párt (SDP) soraiból került ki. Viszont az ötlet annyira jó volt, hogy a HDZ végül belátta, ennél jobb megoldás nincs a probléma – szó szerinti – áthidalására.
Újabb gondok adódtak: ahogy az lenni szokott, megjelentek a környezetvédők, akik szerint a híd megépítése súlyos veszélyt jelentene a tengeri élővilágra. A közgazdászok természetesen pénzügyileg kínáltak jobb alternatívát: egyesek szerint olyan autópálya-szakasz jelentett volna megoldást, amelyet magas falakkal kerítenek el Boszniában, megint mások úgy okoskodtak, alagutat kell ásni, hogy megteremtsék az összeköttetést.
Utóbbi felvetés mögött igen nyomatékos érv is húzódott: Bosznia-Hercegovina ugyanis azért ellenezte a híd megépítését, mert akadályozná szabad kijutását a nemzetközi vizekre. Azt mondták, az eredetileg 35 méter magasra tervezett híd alatt nem férnének el a nagy hajók, hogy elérjék a neumi kikötőt. A konstruktőrök ezért új tervekkel álltak elő: a közel 2,5 kilométer hosszú, 21 méter széles hidat 55 méter magasra rajzolták át, a középső pillérek között pedig 200 méteres távolságot határoztak meg, hogy így már minden vízi eszköz elférjen alatta. A híd megemelésével persze a méretek is nőttek, így ha a pelješaci híd megépül, Európa második legnagyobb hídja lesz. A költségek sem csekélyek: bár 2007-ben még 260 millió euróra taksálták az árát, napjainkra ez az összeg már elérte a 420 millió eurót, ez nagyjából 127 milliárd forintnak felel meg.
Aztán elértünk a gazdasági világválság éveihez. Mivel a hídhoz vezető utakat is meg kell építeni, Zágrábban úgy határoztak, hogy az eredetileg lefektetett határidőket kicsit kitolják. Az ország 2013-as uniós csatlakozása végül megoldotta a pénzügyi problémákat, az uniós támogatás megszavazásának így mindenki örült Horvátországban.
Nem úgy Boszniában, ahol a parlamentben ismét pirosra váltották a jelzőlámpát a horvát gigaprojekt előtt. Most Andrej Plenković horvát miniszterelnök próbálta menteni a helyzetet. Elmondta: a híd semmilyen módon nem veszélyezteti Bosznia érdekeit, sőt Horvátország továbbra is a legelkötelezettebb támogatója lesz Bosznia EU- és NATO-csatlakozásának. Szarajevó azonban továbbra is a nyílt tengerre való szabad kijutás miatt aggódik, és azt szeretné elérni, hogy biztosítsanak számára egy másfél kilométer széles, 70 kilométer hosszú folyosót a tengerre.
A horvátok persze egészen más okokat látnak a boszniai politikusok akadékoskodása mögött. Egy, a Deutsche Wellének névtelenül nyilatkozó horvát politikus szerint csak belpolitikai okokkal magyarázható Szarajevó magatartása, ugyanis ezen a területen nincsenek határviták, a híd alatti hajózás kérdésében pedig már korábban megállapodtak, amikor a híd megemeléséről és a középső pillérek távolságáról döntöttek. Az Európai Parlament egyik horvát képviselője, Tonino Picula is hasonlóan látja a helyzetet. Szerinte itt nem is a pelješaci hídról van szó, sokkal inkább arról, hogy a jövő évben parlamenti választásokat tartanak Boszniában. A boszniai parlament döntése ráadásul nemcsak a híd megépítését késleltetheti, hanem azt is, hogy Horvátország a schengeni övezet teljes jogú tagja legyen. A híd megépítésével ugyanis hatékonyabban lehetne ellenőrizni Horvátország határait, hiszen a közúti forgalom elterelésével Neumnál is életbe léptethetik a horvátok a szigorú határellenőrzést.
Nemrég a mérnökök még úgy számoltak, ha minden jól megy, 2022-ben át is adhatják a hidat a forgalomnak. Ma úgy látszik, a híd megépülése még messze van. Viszont ha egyszer mégis elkészül, bizonyosan szimbolizálja majd a horvát–bosnyák megbékélést is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >