2023. november 30. csütörtök
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (43.)

Vreme

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (43.)

Szeretem ezt a hetilapot, amely 1990. október 29-én jelent meg az akkori Jugoszlávia már rogyadozó színterén, mint egy lehetséges alternatíva, amely pislákoló reményt keltve még megpróbálta elhitetni velünk, hogy az őrület talán még elkerülhető. Az első számtól a mai, ünnepi és nem mindennapi 1000. számig szinte mindegyiket kivétel nélkül átnyálaztam, mint valami lelki kenyeret. Ha valamiért késett már, mint a bolhás kutya, magam is vakaróztam és csak akkor múlt el a szellemi viszketés, ha megkaptam az a heti fejadagot.

Persze a Napló mellett. Még rikkancs és marketing feladatokat is felvállaltam abban az időben, hogy ezzel is, ha szerényen, de hozzájáruljak a lap megjelenéséhez. Mint a II. világháború utáni első szerb nyelven megjelenő magánlap, szabadelvű, akár a miénk, valahol elkötelezetté tett.

Ott is, mint nálunk, összejött egy olyan bátor csapat, amely képes volt szellemileg és szakmailag is szembeszállni a rendszerhű és azt kiszolgáló sajtóval, sőt magával a rendszerrel. Tették ezt hétről hétre megszállottan, kisebb nagyobb hibákkal, de soha fel nem adva az alapeszmét. Kitartásuk a szörnyű időket is túlélve, ahol a lap megszűnése szinte állandó veszélyt jelentett, elvezetett ehhez az ezredik számhoz.

1991. szeptember 21-e óta, az emigrációban követem a lap sorsát. Stojan Cerović hetente frappánsan megírt belpolitikai esszéi mindig iránytűként szolgáltak, és számomra hirtelen halála több volt, mint sokk. Sokáig nem is tudtam a lapot úgy kézbe venni, hogy óriási szellemiségének hiányát ne komoly űrként éljem meg. Személyesen is szerettem volna ezt a rendkívüli embert megismerni, melyre módom mutatkozott, de valahogy lekéstem, amit azóta sem bocsátottam meg magamnak.

Most, hogy az ezredik szám külön kiadványát tanulmányoztam, sokkal többet megtudtam a lapról, szerkesztőiről, íróiról, háttértámogatóiról és üldözőiről, mint eddig. Valahogy összeállt a kép. Helyére kerültek a hiányzó kockák.

Egy nagyon fontos tévedésre fel is hívtam a regnáló főszerkesztő-tulajdonos figyelmét, amelynek helyreigazítását várom, és elvárom. Ez szó szerint így hangzik:

Vreme je prvi privatni list na prostoru bivše Jugoslavije.”

Mivel az első szám 1990. október 29-én jelent meg, a Napló meg 1990. május 9-én, mint az első magánlap az ország, az akkori még nagy Jugoszlávia területén, arra kértem Žarkovićot, tegyen egy jelzőt a javított mondat elejére. Ha ezt nem teszi meg, akkor valótlanságot állít, ami a Vreme hírnevének csak árt. Akármennyire is szeretem. Tegye oda a: „na srpskom jeziku…” és tőlem már lehetnek elsők, az idők végtelenségéig, csak maradjanak olyan jók a következő ezer számon keresztül is, mint eddig.

(A szerkesztő megjegyzése: a Napló tulajdonosait 1990 őszén meghívták a Vreme indulása alkalmából rendezett buliba – mintegy tapasztalatcsere céljából. Akkor ezzel egyértelműen elismerték a Napló elsőbbségét.)

A rikkancs ismét jelenti (44.)

2010. március 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ukrajnának új ellensége lett: az, hogy a Nyugat belefárad a háborúba

Az egyik neves amerikai biztonságpolitikai szakértő azt mondja, hogy mindenképpen el kell kerülni Ukrajnában a vereséget, >

Tovább

Miért védem Izraelt?

Saját bevallása szerint Bernard-Henry Lévy egész életében a palesztinok ügyéért küzdött, ám most mégis Izrael támogatja >

Tovább

Európában jelenleg jobbról fúj a szél

Paul Lendvai arra hívja fel a figyelmet heti kommentárjában a Der Standardban, hogy Európában jelenleg jobbról >

Tovább

A pártrendszer széttagoltsága veszélyt jelent az EU számára

A Standard brüsszeli tudósítója veszélyesnek nevezi az EU szempontjából, hogy egyre inkább széttöredezik a földrészen a >

Tovább

Izrael elvesztette a háború ellenőrzését

Minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a >

Tovább

Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál

Így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis >

Tovább

Európának az a baja, hogy túl vonzó

Ezt Timothy Garton Ash állítja a Financial Times-ban, aki szerint a migráció ügyében hozott kemény intézkedések >

Tovább

A megszűnt nemzeti szuverenitás nyomában

A diktátorokat általában a realitásoktól elszakadt, magányos emberként írják le a politikai elemzők. Tévednének? Ez a >

Tovább

A holland szélsőjobb: az eredeti mindig legyőzi az utánzatot

Ezt emeli ki a Le Monde vezércikke. Adott esetben hiba lett volna, ha a migráció kimarad >

Tovább

A holland választások tanulságai

A Guardian vezércikke úgy ítéli meg, hogy a holland választás eredménye láttán Európának okulnia kell a >

Tovább

Új fejezet indult a magyarországi rágalomhadjáratban

Orbán Viktor új szintre emeli a vitát Brüsszellel. Ideértve a von der Leyen elleni plakátokat, valamint >

Tovább

Kezd hatni a nyomás Netanjahura – a tűzszünet lehetősége arra utal, hogy valami megváltozott

Ezt fejti ki Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai szemleírója. Nincs arról szó persze, hogy felpuhult volna >

Tovább