2024. május 8. Szerda
Ma Mihály, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (43.)

Vreme

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (43.)

Szeretem ezt a hetilapot, amely 1990. október 29-én jelent meg az akkori Jugoszlávia már rogyadozó színterén, mint egy lehetséges alternatíva, amely pislákoló reményt keltve még megpróbálta elhitetni velünk, hogy az őrület talán még elkerülhető. Az első számtól a mai, ünnepi és nem mindennapi 1000. számig szinte mindegyiket kivétel nélkül átnyálaztam, mint valami lelki kenyeret. Ha valamiért késett már, mint a bolhás kutya, magam is vakaróztam és csak akkor múlt el a szellemi viszketés, ha megkaptam az a heti fejadagot.

Persze a Napló mellett. Még rikkancs és marketing feladatokat is felvállaltam abban az időben, hogy ezzel is, ha szerényen, de hozzájáruljak a lap megjelenéséhez. Mint a II. világháború utáni első szerb nyelven megjelenő magánlap, szabadelvű, akár a miénk, valahol elkötelezetté tett.

Ott is, mint nálunk, összejött egy olyan bátor csapat, amely képes volt szellemileg és szakmailag is szembeszállni a rendszerhű és azt kiszolgáló sajtóval, sőt magával a rendszerrel. Tették ezt hétről hétre megszállottan, kisebb nagyobb hibákkal, de soha fel nem adva az alapeszmét. Kitartásuk a szörnyű időket is túlélve, ahol a lap megszűnése szinte állandó veszélyt jelentett, elvezetett ehhez az ezredik számhoz.

1991. szeptember 21-e óta, az emigrációban követem a lap sorsát. Stojan Cerović hetente frappánsan megírt belpolitikai esszéi mindig iránytűként szolgáltak, és számomra hirtelen halála több volt, mint sokk. Sokáig nem is tudtam a lapot úgy kézbe venni, hogy óriási szellemiségének hiányát ne komoly űrként éljem meg. Személyesen is szerettem volna ezt a rendkívüli embert megismerni, melyre módom mutatkozott, de valahogy lekéstem, amit azóta sem bocsátottam meg magamnak.

Most, hogy az ezredik szám külön kiadványát tanulmányoztam, sokkal többet megtudtam a lapról, szerkesztőiről, íróiról, háttértámogatóiról és üldözőiről, mint eddig. Valahogy összeállt a kép. Helyére kerültek a hiányzó kockák.

Egy nagyon fontos tévedésre fel is hívtam a regnáló főszerkesztő-tulajdonos figyelmét, amelynek helyreigazítását várom, és elvárom. Ez szó szerint így hangzik:

Vreme je prvi privatni list na prostoru bivše Jugoslavije.”

Mivel az első szám 1990. október 29-én jelent meg, a Napló meg 1990. május 9-én, mint az első magánlap az ország, az akkori még nagy Jugoszlávia területén, arra kértem Žarkovićot, tegyen egy jelzőt a javított mondat elejére. Ha ezt nem teszi meg, akkor valótlanságot állít, ami a Vreme hírnevének csak árt. Akármennyire is szeretem. Tegye oda a: „na srpskom jeziku…” és tőlem már lehetnek elsők, az idők végtelenségéig, csak maradjanak olyan jók a következő ezer számon keresztül is, mint eddig.

(A szerkesztő megjegyzése: a Napló tulajdonosait 1990 őszén meghívták a Vreme indulása alkalmából rendezett buliba – mintegy tapasztalatcsere céljából. Akkor ezzel egyértelműen elismerték a Napló elsőbbségét.)

A rikkancs ismét jelenti (44.)

2010. március 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Tovább

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

Tovább

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >

Tovább

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább