2020. szeptember 30. Szerda
Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (43.)

Vreme

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (43.)

Szeretem ezt a hetilapot, amely 1990. október 29-én jelent meg az akkori Jugoszlávia már rogyadozó színterén, mint egy lehetséges alternatíva, amely pislákoló reményt keltve még megpróbálta elhitetni velünk, hogy az őrület talán még elkerülhető. Az első számtól a mai, ünnepi és nem mindennapi 1000. számig szinte mindegyiket kivétel nélkül átnyálaztam, mint valami lelki kenyeret. Ha valamiért késett már, mint a bolhás kutya, magam is vakaróztam és csak akkor múlt el a szellemi viszketés, ha megkaptam az a heti fejadagot.

Persze a Napló mellett. Még rikkancs és marketing feladatokat is felvállaltam abban az időben, hogy ezzel is, ha szerényen, de hozzájáruljak a lap megjelenéséhez. Mint a II. világháború utáni első szerb nyelven megjelenő magánlap, szabadelvű, akár a miénk, valahol elkötelezetté tett.

Ott is, mint nálunk, összejött egy olyan bátor csapat, amely képes volt szellemileg és szakmailag is szembeszállni a rendszerhű és azt kiszolgáló sajtóval, sőt magával a rendszerrel. Tették ezt hétről hétre megszállottan, kisebb nagyobb hibákkal, de soha fel nem adva az alapeszmét. Kitartásuk a szörnyű időket is túlélve, ahol a lap megszűnése szinte állandó veszélyt jelentett, elvezetett ehhez az ezredik számhoz.

1991. szeptember 21-e óta, az emigrációban követem a lap sorsát. Stojan Cerović hetente frappánsan megírt belpolitikai esszéi mindig iránytűként szolgáltak, és számomra hirtelen halála több volt, mint sokk. Sokáig nem is tudtam a lapot úgy kézbe venni, hogy óriási szellemiségének hiányát ne komoly űrként éljem meg. Személyesen is szerettem volna ezt a rendkívüli embert megismerni, melyre módom mutatkozott, de valahogy lekéstem, amit azóta sem bocsátottam meg magamnak.

Most, hogy az ezredik szám külön kiadványát tanulmányoztam, sokkal többet megtudtam a lapról, szerkesztőiről, íróiról, háttértámogatóiról és üldözőiről, mint eddig. Valahogy összeállt a kép. Helyére kerültek a hiányzó kockák.

Egy nagyon fontos tévedésre fel is hívtam a regnáló főszerkesztő-tulajdonos figyelmét, amelynek helyreigazítását várom, és elvárom. Ez szó szerint így hangzik:

Vreme je prvi privatni list na prostoru bivše Jugoslavije.”

Mivel az első szám 1990. október 29-én jelent meg, a Napló meg 1990. május 9-én, mint az első magánlap az ország, az akkori még nagy Jugoszlávia területén, arra kértem Žarkovićot, tegyen egy jelzőt a javított mondat elejére. Ha ezt nem teszi meg, akkor valótlanságot állít, ami a Vreme hírnevének csak árt. Akármennyire is szeretem. Tegye oda a: „na srpskom jeziku…” és tőlem már lehetnek elsők, az idők végtelenségéig, csak maradjanak olyan jók a következő ezer számon keresztül is, mint eddig.

(A szerkesztő megjegyzése: a Napló tulajdonosait 1990 őszén meghívták a Vreme indulása alkalmából rendezett buliba – mintegy tapasztalatcsere céljából. Akkor ezzel egyértelműen elismerték a Napló elsőbbségét.)

A rikkancs ismét jelenti (44.)

2010. március 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán hátulról gáncsol

A magyar miniszterelnök beterelte az EU-t abba a sarokba, ahová akarta – mutat rá a Süddeutsche >

Tovább

A magyar beteg

Hogy érthető legyek: Orbán tette beteggé a magyar demokráciát és nem én, meg nem is te.  >

Tovább

Térdre esett Orbán Viktor előtt Németország

Brüsszeli értékelés szerint nem történt más, mint hogy a soros német elnökség jogi formát adott a >

Tovább

Az EU új migrációs politikája megvalósíthatatlan

Ha az unió a következő hónapokat azzal tölti, hogy az új migrációs terv hasznosságáról győzködi a >

Tovább

A liberalizmus pereztrojkája

Timothy Garton Ash szerint az európai liberálisoknak lassan stratégiai választ kell adniuk a többi közt a >

Tovább

Közép- és Délkelet-Európában a helyzet csöppet sem reménytelen

Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még >

Tovább

NYT: Egészségbiztonsági káosz a szuperdöntőn

A nemzetközi drukker szövetség elnöke elmeséli, hogy a határon a hatóságok nem tudtak mit kezdeni a >

Tovább

A Szuperkupa döntőjének megrendezése Magyarországon – felelőtlenség

A Szuperkupa-projekt már egy hónapja kudarcra ítéltetett, amikor világossá vált, hogy Budapest a jelenlegi napi fertőzésszámokkal >

Tovább

A történelmi egyházak „küldetése”

Az első világháborúban megáldották a fegyvereket, a második világháborúban szó nélkül asszisztáltak százezrek elhurcolásához, meggyilkolásához, és >

Tovább

Nagy nap ez az Orbán-fajta demagógok számára

A kulcskérdés azonban az, hogy az EU belátta: nem tudja a menekültek átvételére kényszeríteni a kelet-európaiakat, >

Tovább

A veszélyes lufi

Az európai szövetség vezetői tegnap ismét egyeztettek a magyar kormánnyal, illetve egészségügyi hatóságokkal, mivel a dolgokat >

Tovább

Orbán Viktor búcsút int a Nyugatnak

Az utóbbi hónapokban ráerősített a hangra. Lehet, hogy részben azért mert drámaian megnőtt a vírusfertőzöttek száma. >

Tovább