2021. január 17. vasárnap
Ma Antal, Antónia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (43.)

Vreme

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (43.)

Szeretem ezt a hetilapot, amely 1990. október 29-én jelent meg az akkori Jugoszlávia már rogyadozó színterén, mint egy lehetséges alternatíva, amely pislákoló reményt keltve még megpróbálta elhitetni velünk, hogy az őrület talán még elkerülhető. Az első számtól a mai, ünnepi és nem mindennapi 1000. számig szinte mindegyiket kivétel nélkül átnyálaztam, mint valami lelki kenyeret. Ha valamiért késett már, mint a bolhás kutya, magam is vakaróztam és csak akkor múlt el a szellemi viszketés, ha megkaptam az a heti fejadagot.

Persze a Napló mellett. Még rikkancs és marketing feladatokat is felvállaltam abban az időben, hogy ezzel is, ha szerényen, de hozzájáruljak a lap megjelenéséhez. Mint a II. világháború utáni első szerb nyelven megjelenő magánlap, szabadelvű, akár a miénk, valahol elkötelezetté tett.

Ott is, mint nálunk, összejött egy olyan bátor csapat, amely képes volt szellemileg és szakmailag is szembeszállni a rendszerhű és azt kiszolgáló sajtóval, sőt magával a rendszerrel. Tették ezt hétről hétre megszállottan, kisebb nagyobb hibákkal, de soha fel nem adva az alapeszmét. Kitartásuk a szörnyű időket is túlélve, ahol a lap megszűnése szinte állandó veszélyt jelentett, elvezetett ehhez az ezredik számhoz.

1991. szeptember 21-e óta, az emigrációban követem a lap sorsát. Stojan Cerović hetente frappánsan megírt belpolitikai esszéi mindig iránytűként szolgáltak, és számomra hirtelen halála több volt, mint sokk. Sokáig nem is tudtam a lapot úgy kézbe venni, hogy óriási szellemiségének hiányát ne komoly űrként éljem meg. Személyesen is szerettem volna ezt a rendkívüli embert megismerni, melyre módom mutatkozott, de valahogy lekéstem, amit azóta sem bocsátottam meg magamnak.

Most, hogy az ezredik szám külön kiadványát tanulmányoztam, sokkal többet megtudtam a lapról, szerkesztőiről, íróiról, háttértámogatóiról és üldözőiről, mint eddig. Valahogy összeállt a kép. Helyére kerültek a hiányzó kockák.

Egy nagyon fontos tévedésre fel is hívtam a regnáló főszerkesztő-tulajdonos figyelmét, amelynek helyreigazítását várom, és elvárom. Ez szó szerint így hangzik:

Vreme je prvi privatni list na prostoru bivše Jugoslavije.”

Mivel az első szám 1990. október 29-én jelent meg, a Napló meg 1990. május 9-én, mint az első magánlap az ország, az akkori még nagy Jugoszlávia területén, arra kértem Žarkovićot, tegyen egy jelzőt a javított mondat elejére. Ha ezt nem teszi meg, akkor valótlanságot állít, ami a Vreme hírnevének csak árt. Akármennyire is szeretem. Tegye oda a: „na srpskom jeziku…” és tőlem már lehetnek elsők, az idők végtelenségéig, csak maradjanak olyan jók a következő ezer számon keresztül is, mint eddig.

(A szerkesztő megjegyzése: a Napló tulajdonosait 1990 őszén meghívták a Vreme indulása alkalmából rendezett buliba – mintegy tapasztalatcsere céljából. Akkor ezzel egyértelműen elismerték a Napló elsőbbségét.)

A rikkancs ismét jelenti (44.)

2010. március 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyarországnak soha nem volt ilyen cinikus, romlott, gonosz kormánya

Nem gondolhatunk másra, hogy az orosz majd a kínai oltóanyag népszerűsítése mögött kizárólag üzleti és politikai >

Tovább

Merkel-utód: Csak semmi kísérletezés

A Financial Times úgy véli, hogy Armin Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU >

Tovább

Siralmas Trump politikai teljesítménye

Hatalmas erkölcsi felelősséget visel, akárcsak a republikánusok a kurzus geopolitikai következményeiért. Hiszen ha az Egyesült Államokban >

Tovább

Kinek a haszna?

És Orbán legnagyobb tévedése abban van, hogy ezt a kínai valamit azoknak a hatvanon felüli krónikus >

Tovább

FT: Bidenek egy „Amerika az első” külpolitikára van szüksége

Ha Biden hatalmon akar maradni, akkor le kell választania az anyagilag nehéz helyzetbe jutott rétegeket a >

Tovább

„Kedves CDU! Ugyan árult már el végre, mit kívánsz tenni Orbán Viktorral!”

A döntéstől függ az EU-ban a demokrácia és a jogállam jövője. Orbán nem csak Magyarországon okozott >

Tovább

DW: Vihart kavar egy szobor Budapesten

Csak áprilisban fogják kiállítani a „Fekete életek számítanak” mozgalom támogatására született, mindössze kb. egyméteres szobrot, ám >

Tovább

Krugman: A washingtoni puccs már évtizedek óta érett

Amikor felbukkant a Tea Párt, majd Trump, a pártvezetés kénytelen volt ráeszmélni, hogy már azok kezébe >

Tovább

NZZ: A magyar ellenzék egyetértett a korszakváltásban

Korszakváltásban bízik a magyar ellenzék, mert hosszú ideje nem voltak ennyire jók az esélyei, hogy véget >

Tovább

Putyin lidércnyomása

Nehogy bárki azt higgye: Putyin a hasát fogja a washingtoni lázadás miatt. Sőt, az lidércnyomással ér >

Tovább

Ahol az igazság már nem számít, az a fasizmus előszobája

Amikor nem ragaszkodunk többé a tényekhez, akkor átengedjük a hatalmat olyanoknak, akik – megfelelő gazdagság és >

Tovább

Die Presse: Robbanásveszély Kárpátalján

Minden eddiginél robbanásveszélyesebb a helyzet a soknemzetiségű Kárpátalján, jelenti Beregszászról a lap kiküldött tudósítója. Mint írja, >

Tovább