Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Forradalmi napok Szerbiában
Keserédes győzelmet aratott az április 2-i elnökválasztáson Aleksandar Vucic. Hiába nyert már az első fordulóban a hivatalban lévő miniszterelnök, másnap tüntetések kezdődtek, amelyek máig tartanak és megkérdőjelezik a voksolás tisztaságát. Gál Mária (Népszava):
Forradalmi a hangulat Szerbiában, a tiltakozó diákokhoz a rendőri és katonai szakszervezetek is csatlakoztak. A szociális követelések mellett, sőt előtt, a diktatúra megdöntését, sajtószabadságot követelnek a tüntetők.
Nem egyszerűen arról van szó ezúttal Szerbiában, hogy a vesztes tábor elégedetlenkedik, napok óta szabályos forradalmi hangulat uralkodik az országban. A választás másnapján utcára vonult belgrádi diákokhoz hamar csatlakoztak a vidékiek, néhány napon belül összehangolták követeléseiket, amelyeket 9 pontban, programszerűen állítottak össze. Ezek a követelések a szerb társadalom szinte minden szegmensét érintik, így több szakszervezet is csatlakozott a diákok mozgalmához.
Az első napokban még úgy tűnt, gyorsan lecsengő diákelégedetlenséggel áll szemben a belgrádi hatalom, ekkor még a követelések sem voltak kiforrottak, még leginkább csak arról szóltak a demonstrációk, hogy a fiatalok szerint a kormányzat elcsalta a választásokat, Vucic nem tisztességes módszerekkel lett elnök. Bár hivatalos közlések szerint soha nem volt ennyire zökkenőmentes a választás Szerbiában, kezdtek megjelenni a választási csalásról szóló hírek, a tömeg pedig nőni kezdett az utcákon. Múlt hét végén a diáktüntetések és a rendőri, illetve katonai szakszervezetek bérkövetelési demonstrációi összeértek, közös tüntetésekre került sor, a követeléseket is összehangolták. A nagyvárosokban azóta is naponta ezrek tüntetnek, Belgrádban hétvégén hivatalos jelentések szerint 10 ezren, a szervezők szerint 80 ezren követelték „Vucic diktatúrájának” felszámolását.
A sajtószabadság központi kérdéssé vált a rezsim ellen tiltakozók szemében, hiszen úgy vélik, hogy elsősorban a hatalomhű média és a hatalom által megszállt közmédia, az egyenlőtlen kampányfeltételek tették lehetővé Vucic győzelmét már az első fordulóból. A délvidéki régióközpontban, Újvidéken például hétfőn mintegy 5 ezren tüntettek, és a zömében fiatalokból álló tömeg a Dnevnik napilap székháza elé vonult, hogy „üdvözöljék azokat az újságírókat, akik hetedik napja egy szót sem jelentettek meg a tömeges tüntetésekről”. A szakszervezeti mozgalommal egyesült tüntetés másik központi kérdése a privatizáció, illetve az Európai uniós integráció valamint a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelek miatt végrehajtott megszorító intézkedések, strukturális reformok, mint például a nyugdíjak és bérek csökkentésének visszavonása.
Aleksandar Vucic, aki egyelőre még miniszterelnök, június elsejétől veszi át az elnöki megbízatást, nyilatkozatában megpróbálta a diktatúra vádak cáfolataként értelmezni a nyolc napja tartó demonstrációt. „Ez a demokrácia ünnepe, visszahívtuk a rendőrséget és a katonaságot is, szeretnénk megmutatni, hogy a kormány szabadszellemű. Mindenki kimutathatja elégedetlenségét a parlament és a kormány előtt, s mindez rendben van, amíg nem veszélyeztetik az alkotmányos rendet” – mondta a kormányfő.
A tüntetések békések, a füttyszó a legdurvább eszköze a tömegnek.
Mit kérnek a szerbiai tüntetők?
- A diktatúra megszüntetését, a teljes politikai elit leváltását, „Vuciccsal az élen”.
- Korrekt és szabad választásokat az „abszolút túlhatalom megakadályozásának alapfeltételeként”. Ezért követelik a választói névjegyzék azonnali rendbetételét, a választási bizottság és az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület tagjainak a leváltását, a jelöltek egyenlő jelenlétét a tömegtájékoztatási eszközökben, súlyos büntetést a szavazatvásárlás és a szavazó zsarolása miatt, kötelező televíziós vitaműsort, a politikai kampányok pénzelésének nyilvánosságát. Mindezt visszamenőlegesen is, az április 2-i államfőválasztásra is kiterjesztenék és követelik az elnökválasztás független kivizsgálását.
- Sajtószabadságot, a köztévé és rádió vezetőinek a leváltását, szigorú büntetőintézkedéseket valamennyi szerkesztő ellen, akik megsértik a tájékoztatási törvényt és az újságírók kódexét.
- Pártmentességet, a pártkatonák leváltását a közhivataloknál és közvállalatoknál.
- Decentralizációt.
- A gazdasági és szociális politika prioritásainak megváltoztatását.
- A Munkatörvénykönyv megváltoztatását, valamennyi munkavállaló jogainak a védelmét és helyzetük javítását.
- A nyugdíjak és a bérek törvénytelen módon történt lecsökkentésének a megszüntetését, a szociális juttatások reformját és rendszerének megváltoztatását, mezőgazdasági reformokat és a falusi gazdaságoknak szánt támogatások megnövelését, az IMF-el kötött szerződés felülvizsgálását, a közvállalatok további privatizációjának megakadályozását.
- Teljes mértékben nyilvános támogatást és mindenki számára elérhető oktatási és egészségügyi rendszer létrehozását.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >