2023. február 8. Szerda
Ma Aranka, Jeromos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Túlélés

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Túlélés
saeedesign illusztrációja

Nagyon megnyugtató volt tudomásul venni, hogy Szerbia elnöke rendszeresen követi az árak alakulását. Hogy beszélget az emberekkel, és megkérdezi tőlük, hogyan élnek. Tudja, hogy sokan szenvednek. Ezek az ő szavai. Azt is tudja, hogy a szegénység már évtizedek óta mintegy hétszázezer embert érint. Óriási gond ez – mondta a Vreme hetilapnak adott interjújában. Megoldást nem kínált, csak azt mondta: a tűrhetőség szintjére kell helyezni ezt a problémát.

Azt már kevésbé volt megnyugtató olvasni, hogy szerinte a térségben nem itt a legalacsonyabbak a bérek. Mert az árak és a fizetések közötti viszony határozza meg a bér értékét. És ebben a tekintetben már versenyben vagyunk a legszegényebbek csoportjában. Lefelé ívelő irányzattal. Mert éppen most fejeztük be a Nemzetközi Valutaalappal való újabb tárgyalás-sorozatot, amelyen a szőrösszívű pénzszakértők továbbra is ellenezték a nyugdíjaknak és a közszférában dolgozók fizetésének az emelését.

A nyugdíjas párti kormányalelnök viszont továbbra is kemény hangon fenyegette a kabinet pénzügyekkel megbízott tagjait, és követelte, hogy az ellátmányt hangolják össze a közszféra béreivel. A Valutaalap illetékese eközben azzal fenyeget, hogy májusban ismét jönnek, és akkor is ugyanerről a két témáról tárgyalnak. Mert a kormány hajlana a fizetések és a nyugdíjak növelésére. Az IMF szakemberei viszont úgy látják, hogy erre a szerbiai gazdaság képtelen. De azt is tudják, hogy közeledik – ahogy ők fogalmaztak – a választások előtti időszak. Ezzel magyarázzák, hogy a gazdasági miniszter, akinek pártja a közvélemény-kutatások szerint a parlamenti küszöb alatt van, már többször emlegette a béremelés lehetőségét. Az sem véletlen, hogy egyre gyakrabban nyilatkoztatják a jegybank kormányzóját, aki egyelőre hallani sem akar arról, hogy a devizatartalékon vásároljon szociális nyugalmat a politikusoknak. Mondom, egyelőre.

Egyelőre az államfő is úgy gondolja, hogy nem szabad azt költeni, amit nem kerestünk meg. Pedig a korábbi években bizony költöttük a privatizációs pénzt is. Most azt mondja az elnök: szó sem lehet az ország legnagyobb és legtöbbet érő vállalatának, a villanygazdaságnak a magánosításáról. Pedig egyesek biztos belekalkulálták annak az árát is a választások előtti időszak költségvetésébe. Az elnök elképzelése szerint a tartalékok csökkentésével lehetne növelni a foglalkoztatottságot és az életszínvonalat. Úgy látszik, hallgat rá a bankkormányzó, mert egy napra rá bejelentette, hogy azokban a bankokban, amelyek kedvező hitelt adnak a gazdaságnak és a lakosságnak, csökkentik a kötelező tartalékot.

Arról már senki sem beszél, hogy hazai forrásokból nem fog fellendülni a gazdaság. Hogy csakis friss külföldi tőke segíthetne rajtunk. Meg a munkaszokásokon való változtatás, a termékek minőségének a javítása, a kivitel növelése. Ez most nem téma Szerbiában. Most építünk: utakat, vasutat, hidakat. Erre kapunk pénzt külföldről. Bár éppen a héten függesztették fel a Horgos-Újvidék autópálya-szakasz építésére kiírt versenypályázat ügyében hozott döntést, amely szerint egy szerbiai cég nyerte a tendert. Mert a másik pályázó, egy horvát-szerb közös konzorcium fellebbezett, mondván: a szerbiaiak csaltak. Nem számították bele az árba a tervezett inflációt. Régi itteni szokás szerint ha megy, megy; ha nem, nem – felfogást élteti. Nem ment. Most nem nyitunk új pályázatot, hanem tárgyalásokon döntünk arról, ki nyeri el az építés jogát. Nem biztos, hogy ezzel hozzájárulunk az ország tekintélyének a növeléséhez. Mert így már könnyebb lesz kedvezőbb ajánlatot tenni, miután ismerem a vetélytárs számítását.

Döcög ez a átalakulás, döcög a demokrácia. Mint a nemzeti tanács irányítása alá helyezett magyar kisebbségi sajtó esetében, ahol most akarják megalakítani a Magyar Szó szerkesztéspolitikáját ellenőrző laptanácsot, mert egyesek szerint az újság az utóbbi időben a magyar közösséggel szemben megy. Mi lenne, ha az olvasóra, a magyar közösségre bíznák ennek megítélését? Vagy ez a közösség nem tud önálló ítéletet hozni? Mert buta? Vagy kiskorú?

2010. február 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A filozófus halála és Orbán Magyarországának két valósága

Tamás Gáspár Miklós elhunyta és temetése kapcsán a portál megállapította, volt, aki számára intellektuális ”rocksztár” volt, >

Tovább

Oroszország szétlopása

Putyinék a háború örvén szétlopják Oroszországot, kihasználják, hogy külföldi cégek tömkelege távozik és befektetésük most szabad >

Tovább

A 22 milliárd euró sorsa

Az EU Bizottsága valójában nem csinált semmi különöset, csak érvényt szerzett annak a jó másfél éve >

Tovább

Moszkva második frontot nyit a Nyugat-Balkánon?

Elemzők szerint nem kizárt, hogy Moszkva második frontot nyit a Nyugat-Balkánon, habár az európai reakció meglehetősen >

Tovább

Riasztó lesz a háború második éve

A New York Times biztonságpolitikai szakírója azt jósolja, hogy riasztó lesz a háború 2. éve, az >

Tovább

Putyin pátriárkája kém volt Svájcban

I. Kirill (akit a magyar kormány levetetett az uniós tilalmi listáról – a szerk. megj.) szereti >

Tovább

Az elhúzódó háború ára

A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, >

Tovább

Izrael a magyar és a lengyel úton

A NPR, az amerikai közszolgálati rádió kommentárja azt emeli ki, hogy a szélsőjobbos izraeli kormány széles >

Tovább

A nagy közös piszoár

S ha már látszat és valóság politikai összefüggéséről beszélünk, aligha mehetünk el szó nélkül az Orbán-rezsim >

Tovább

A szabadság különös iránya

Orbán is bármit megtehet, mert a magyar állam halott, a helyébe ő lépett. Az állam minden >

Tovább

Netanjahu létveszélyt jelent Izrael számára

A Guardian kommentárja azt hangsúlyozza, hogy a régi-új miniszterelnök létveszélyt jelent Izrael számára, de ki lehet >

Tovább

A scholzkodás tétje

Timothy Garton Ash bevallja: nem gondolta volna, hogy ekkora sikert arat, amikor a múlt héten továbbküldte >

Tovább