2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Karácsonyok után

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Karácsonyok után
A dohányzás öl (BugS22 illusztrációja)

Elmúltak a karácsonyok, túl vagyunk az újéven is, vissza kellene zökkenni a rendes kerékvágásba. Habár nem biztos, hogy ez jót jelent majd itt Szerbiában és környékén.

Az ortodox karácsony másnapján a kormány kiegyezett a sztrájkkal fenyegetőző villanygazdasági munkásokkal, akik nem kevesebbet követeltek, mint 20 százalékos béremelést. Nem kettőt, nem ötöt, hanem húszat. Meg egy tizenharmadik fizetést, amit nyaralási pótléknak becéznének. Meg 15 kilónyi disznóhús árának megfelelő étkezési hozzájárulást.

Hogy pontosan mi történt a tárgyalásokon, amelyeken két minisztérium képviselői is jelen voltak, nem lehet tudni, annyi azonban kiderült, hogy a szerbiai villanygazdaság kiváló eredményeket ért el, hogy hatékonyan hozzájárult a tavalyi gázválság rendezéséhez, hogy szavatolja a zavartalan áramellátást és túlteljesítette az évi tervet. Ezt mondják ők, meg a kormány. A számok pedig azt, hogy ez a közvállalat továbbra is veszteséges. Hogy az EPS-ben eddig a legalacsonyabb fizetés a köztársasági átlagbér körül alakult, a legmagasabb pedig ennek majd tizenötszöröse volt. Az, hogy zavartalan az áramellátás, még talán itt is teljesen normális. Hogy valaki túlteljesíti-e az évi tervet, az attól függ, hogy mennyit tervez. No de, melyik kormány kockáztatná, hogy áram nélkül marad az ország? A monopólium, az monopólium. Vissza lehet vele élni. Meg zsarolni.

Így hát azzal kezdtük az évet, hogy megszegtük a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígéretet, mely szerint 2010-ben nem emeljük a közvagyonból élők bérét. Tehetjük, már lehívtuk az IMF-től kapott hitel 434 millió eurós újabb részletét. Amit állítólag azonnal dinárra váltottunk. Hogy kifizessük a költségvetésből élőket. Nem vicc, ez a hivatalos magyarázat.

Kiderült az is, hogy nem a bankközi piacon vettük a dinárt. Nem mi, hanem a Nemzeti Bank. Frissen nyomtatottat vásárolt. Csoda-e, hogy az ünnepekre való tekintet nélkül napok óta folyamatosan csökken a dinár értéke. Pedig az alkormányzó azt állítja, nem került forgalomba fedezetlen hazai valuta. Márpedig a józan ész azt diktálja, az az áru veszít értékéből, amelyből többlet jelenik meg a piacon. Vonatkozik ez a dinárra is. Amelyből, ha az irányzat folytatódik, napokon belül százat kell adni egy euróért.  Legalább könnyebb lesz számolni. Akinek lesz mit. Mondjuk a villanygazdaságiaknak.

Van azonban két örömhír is az új esztendőben. Az egyik, hogy a nyugdíjba vonulás tekintetében a parlamenti képviselők nem élveznek pozitív megkülönböztetést. Mert arra készültek, hogy ilyen törvényt hoznak. A parlamenti munkacsoport tervezete úgy szólt, hogy a képviselő akár 55 évesen, 15 évi munka és három megbízatási idő után nyugdíjba vonulhat. Nem akármilyen ellátmánnyal. A képviselői fizetés 80 százalékának megfelelő összeggel. Miután a sajtó megszellőztette az ügyet, a kormánypártok kézzel-lábbal tiltakoztak. És utasították a frakcióvezetőket, töröljék a törvénytervezetből az ominózus szakaszokat. Pedig hát talán az ő embereik is ott ültek abban a bizottságban. Ez az a régi jó itteni felfogás, amely szerint, ha megy, megy, ha nem, nem. Azért meg kell próbálni. Nem ment. Olyannyira nem, hogy a munkacsoport elnöke azt mondta, kihúzzák a tervezetből a nyugdíjjal kapcsolatos szakaszokat. Sőt a nyilvánosság is megismerkedhet a dokumentummal, mielőtt vitát nyitnának róla.

A másik jó hír is a parlamenthez fűződik. Jóval enyhébb lesz a tervezettnél a dohányzást tiltó törvény. Továbbra is lehet majd kojtolni kocsmában, vendéglőben, kávézóban, étteremben, csárdában, csapszékben, ivóban… Nem kell tizenévesként az illemhelyre lopakodniuk „füstölő” barátainknak, törvényesen szívhatják azt a cigarettát, amelyen már régóta fel kell tüntetni, hogy „a dohányfüst károsítja a környezetében élők egészségét”. Hiába, európai léptékben gondolkodunk. Alkalmazzuk a pozitív diszkrimináció elvét. Meg hát egy kicsit haza is beszéltek a törvény megfogalmazói, amikor engedtek a dohányosok és a kocsmárosok nyomásának. Nem kis tét a költségvetésben a dohányárura kivetett jövedéki adó. Amit a legtöbb szerbiai bagós nem tart luxusnak.

2010. január 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább