Ma Gizella, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Több ezer migránsnak Szerbia a börtön, amiből nincs szabadulás
Látszik az is, hogy a szerb-magyar határtól távolodva a magyarok is bonyolultabban állnak a migránskérdéshez. Ez többek szerint is a szerb média hatása, hiszen míg a határ mellett élők szinte kizárólag magyar hírforrásokból tájékozódnak, addig a délebbre lakók már a szerb médiát is követik, amiből nem ömlik a magyar migránsellenes kormánypropaganda, és a helyiek szerint néha kiegyensúlyozottabban is tájékoztatnak a menekültválsággal kapcsolatos hírekről is. 444.hu:
„Öt hónapja várok, hogy beléphessek Magyarországra. Semmi dolgom itt, csak tovább akarok végre menni”
– mondta egy fiatal szíriai férfi a tompai tranzitzóna szerbiai bejáratánál, egy plédekből és botokból összetákolt sátor mellett guggolva. Száraz ágakból rakott magának tüzet, azon egy – a sok használattól már teljesen összekormolódott – fazékban lecsót főzött magának. Pár méterrel arrébb, egy kisgyerekes család ugyanilyen máglyán nagy, fém szemetes kondérban melegített fürdővizet a gyerekeknek.
A család csak egy napja érkezett meg a tranzitzóna szerbiai bejáratához, és a lecsót kevergető ember szerint másnap már be is engedik őket. A zónából pedig egy nyílt táborba mehetnek, ahonnan még a menedékkérelmük elbírálása előtt tovább indulhatnak az úti céljuk felé.
„A családoknak könnyű. Egy-két hónap alatt simán túljutnak Szerbián. De ha egyedülálló férfi vagy...” A szíriai be sem fejezte a mondatot, csak széttárta a kezét, aztán a fazék felé fordulva tovább kevergette a vacsoráját, amit a segélyszervezetektől aznap kapott zöldségekből kotyvasztott össze.
A magyar-szerb határon jelenleg két tranzitzóna működik. Az egyik a szerbiai Horgos és Röszke között, a másik pedig a Kelebia-Tompa határátkelő mellett. Utóbbiban kizárólag arabok várják a belépést, Horgosnál pedig főleg pakisztániak, afgánok és irániak táboroznak.
A migránsok kettéosztását a szerbiai és a magyar hatóságok is támogatták, de valószínűleg ösztönösen is végbement volna az elkülönülés, hiszen így a tranzitzónák előtti táborok lakói könnyebben szót értenek egymással, és az etnikai feszültség is kevesebb a várakozók között. A dologgal a magyarok is jól járnak, így a tolmácsokat is könnyebb elosztani a két tranzit között.
A zónák tavaly szeptemberben jöttek létre, amikor Magyarország befejezte a kerítésépítést a magyar-szerb határon, és lezárta határszakaszt. Onnantól kezdve legálisan csak a tranzitzónákon keresztül léphettek be Magyarországra a migránsok, de akkoriban rengeteg menedékkérőt még a tranzitból visszafordítottak Szerbiába, mondván, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország, ezért nem indokolt onnan további menedéket keresni.
A határ lezárása után néhány napig vártak a beléptetésre a feltorlódott migránsok, aztán a többség elindult Horvátország felé. Rövidesen azonban a horvát menekültellátó rendszer is összeomlott a nagy nyomás alatt.
Kékesi Márk, a szegedi MigSzol szóvivője szerint télen gyakorlatilag nem érkezett senki a zónákhoz, aztán tavasszal újra többen jelentek meg. Közben a magyar kormány több lépésben csökkentette a naponta a tranzitzónákba engedett migránsok keretszámát. Eredetileg naponta 100 főt engedtek be a röszkei és a tompai zónába is, aztán ez először 50-50-re, 30-30-ra, majd 20-20 főre csökkent. Most naponta 15 embert engednek be, a két zónával így jön ki a napi 30 fő.
Szerbiába azonban az ENSZ becslései szerint naponta átlagosan 200 fő érkezik. Horvátország hivatalosan senkit nem enged innen át, a magyar 30-as limit pedig azt eredményezi, hogy
Szerbiában tavasz óta folyamatosan torlódnak a migránsok.
Akinek van pénze, az csempészekkel utazik tovább Belgrádból, de azóta, hogy legálisan gyakorlatilag lehetetlenné vált Szerbia elhagyása, a csempészek is egyre durvább összegekért dolgoznak. Az ENSZ szerint nagyjából 5000 bevándorló rekedhetett az ellátásukra gyakorlatilag képtelen Szerbiában.
Pletykák szerint át lehet jutni Magyarországra a magyar-szerb-román hármas határon, a kerítést megkerülve is, de erről csak kevés migráns tud. A szerb oldalon több önkéntes is azt hallotta, hogy ha nagyon sokan gyűlnek össze az észak-szerbiai legális és illegális táborokban, akkor néha indul egy-egy busz, ami a hármashatár közelébe, Rábé vagy Magyarmajdány falvakba szállít pár tucatnyi táborlakót. De mióta a román-szerb határon is egyre több a román őrjárat, ez az útvonal is lezárulni látszik.
Marad tehát a két magyar tranzitzóna, így nem is csoda, hogy a nyáron már több száz fős, szedett-vedett, szemétből, plédekből, ponyvákból és ágakból álló illegális táborok alakultak ki mindkét zóna bejárata előtt.
A táborokban a magyar állam biztosít hideg vizet, és ahogy egyre többen érkeztek, a szerbek toitoi vécéket helyeztek ki. Ezeken kívül a várakozóknak semmijük sincs, csak az, amit a szerb, magyar és nemzetközi segélyszervezetektől kapnak.
A sátortáborok meleg víz és fűtés híján, a szeptemberi éjszakai hidegek beköszöntével egyre nehezebben fenntarthatókká váltak, így a szerb hatóságok a Horgos-Röszke határátkelőnél lévő tábort szinte teljes egészében átköltöztették Szabadkára. Itt, a város határában, a Zentai úton van egy német pénzből épült menekülttábor, ahol a többség ugyan szintén sátrakban lakik, de legalább a nőknek és a gyerekeknek jut ágy meg fűtött szoba. Itt is több százan várják, hogy egyszer valahogy átjussanak Magyarországra. Jelenleg 4-500 ember lakhat itt.
Nem akarok konfliktust a magyarokkal, nem akarok bántani senkit, csak engedjenek át.
Semmilyen konfliktust nem akarok, kasmíri vagyok, konfliktusból jövök” – magyarázta egy huszonéves pakisztáni a táborban egy szerb tévé riporternőjének. Azt mondta, már fél éve vár Szerbiában, a horgosi táborban kezdte, aztán Szabadkára került. Mivel egyedülálló férfiként kevés esélye van bekerülni valamelyik magyar tranzitzónába, többször megpróbált már illegálisan is bejutni Magyarországra, de azt mondja, hogy a határőrök minden esetben elkapták. Állítása szerint rá egyszer már kutyát is eresztettek, és vannak ismerősei, akiket megvertek a magyar határőrök.
(…) Kovács Tímea, a Helsinki Bizottság ügyvédje szerint – a dublini eljárás elsőbbsége miatt –nagyon kevesen vannak azok, akiket közvetlenül a tranzitzónákból visszaküldenek Szerbiába. Azok aránya pedig, akik a tranzitzónából nem nyílt, hanem zárt táborba kerülnek, nagyjából 5 százalék lehet a szakember szerint. Tehát általánosságban kijelenthető, hogy aki egyszer bejut a tranzitba, az – még ha valószínűleg el is utasítják a Magyarországra beadott menedékkérelmét – nagy eséllyel védelmet vagy tartózkodási jogot kaphat valamelyik EU-tagállamban
A vasárnapra tervezett magyarországi népszavazásról természetesen semmit nem tudott egyik migráns sem, de még a táborokból tudósító szerb újságírók sem. Ők azt hitték, hogy a népszavazásnak a magyar menedékjogi rendszerre lesz valamilyen hatása, és hogy Magyarország arról szavaz, hogy még jobban lecsökkentse-e a napi 30 fős keretszámot.
A vajdasági magyarok viszont már kifejezetten megosztottak. Korábban megírtuk, hogy a kvótakampány gőzerővel folyik a vajdasági választók között, és a határ menti települések lakóinál van is hatása.
A horgosi gazdák tavaly és idén tavasszal maguk is konfliktusba kerültek a terményeiket megdézsmáló migránsokkal. Most viszont egy szabadkai gazda, aki a Zentai úti tábor közelében lakik, azt mondta, a szerb hatóságok már sokkal jobban figyelnek, hogy minél kevesebb legyen a konfliktus a migránsok és a helyiek között. Mindenkinek elmagyarázzák, hogy akárhol is járnak, ne szedjenek se gyümölcsöt, se zöldséget a szabadon álló fákról és palántákról, és eleve több gyümölcsöt meg zöldséget tesznek azokba az adománycsomagokba is, amiket kiosztanak a menekülteknek.
Látszik az is, hogy a szerb-magyar határtól távolodva a magyarok is bonyolultabban állnak a migránskérdéshez. Ez többek szerint is a szerb média hatása, hiszen míg a határ mellett élők szinte kizárólag magyar hírforrásokból tájékozódnak, addig a délebbre lakók már a szerb médiát is követik, amiből nem ömlik a magyar migránsellenes kormánypropaganda, és a helyiek szerint néha kiegyensúlyozottabban is tájékoztatnak a menekültválsággal kapcsolatos hírekről is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >