Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kutyákkal, gumibottal zavarják vissza a menekülteket Szerbiába
„Több menekült is emlegetett egy kisfiút, akinek az arcát és a combját harapta meg egy rendőrkutya.” Propeller:
A magyar-szerb határra vezényelt egyenruhások durva eszközöket is bevetnek az illegálisan érkezők ellen. Az abcug.hu riportját Ballai Vince és Hajdú D. András készítette.
Téved, ha azt hiszi, hogy a határra vezényelt magyar egyenruhások dolga az, hogy védjék a kerítést, az azon mégis átjutókat pedig összefogdossák, őrizetbe vegyék, és eljárást indítsanak ellenük. Sokakat szó nélkül visszazavarnak Szerbiába, és nem válogatnak az eszközökben: gumibottal, sprével, kutyákkal kergetik a menekülteket.
“Már hét kilométerre eljöttünk határtól, amikor elkaptak a rendőrök. Buszba ültettek, és visszavittek a kerítéshez. Kinyitották a kaput, és küldték a kutyákat meg a sprét, és mutatták, hogy futás. Spréztek, volt, akire gumibottal is ráütöttek” – Mehbvu és társasága hanyatt-homlok menekült vissza Szerbiába pár nappal ezelőtt. A kapu, amin keresztül visszazavarták, nem a hivatalos határátkelőnél volt, hanem az egyik kis ajtónál az erdőben, amit a kerítésbe építettek be. A 35 éves pakisztáni férfi azóta Szabadkán dekkol, nem tudja, mihez kezdjen. Azt mondja, jó egy hónapja indult otthonról, hogy Európába jusson. Nyolc napig várt arra, hogy bejusson magyar területre a tompai tranzitzónánál, de hiába. “Csak a családokat engedik be, az egyedülálló férfiak mindig hátrébb csúsznak a listán” – mondta angolul.
A szabadkai buszpályaudvar szebb napokat is látott épülete előtt szerdán dél körül csak néhány, többnyire megviselt ruházatú európai uniós menedékre vágyó ember lézengett. A többség az onnan pár kilométerre, a város határában fekvő szennyvíztelep melletti menekülttáborban van, amit a szerb bevándorlási hivatal üzemeltet. Sokan csak este jönnek ki. Akkor, a menekültekkel foglakozó segélymunkások szerint felbolydul az állomás, és sorra húznak el a taxik a szerb-magyar határ irányába: 200-250 euró a fuvar a körülbelül 15 kilométerre fekvő kerítéshez.
Akikkel beszélgettünk, abban reménykedtek, hogy ha átjutottak a magyar oldalra, akkor elkapják, és ugyan egy időre bezárják, de aztán elengedik őket, és továbbmehetnek Európa gazdagabb országai (Németország, Hollandia vagy Franciaország) felé. Úgy tűnik, nincsenek tisztában azzal, hogy bűncselekménynek számít, ha a kerítést átvágva lépnek be az országba. Volt olyan, aki Mehbvuékhoz hasonlóan járt. Ők nem jutottak messzire a kerítéstől, mert megálltak, és megadták magukat a rendőröknek, hátha elviszik őket őrizetbe. Nem ez történt.
Visszazavarták őket is az egyik kiskapun át – állítja Abdulmedzsid, aki Franciaországba szeretne eljutni. Azt mondja, legalább két rendőrkutyát látott, akikről levették a szájkosarat is, de a számukban nem biztos, mert amikor lefújták őket gáz- vagy paprikasprével, csak homályosan látott, aztán futott vissza Szerbiába. Egy kabátot is mutatnak, rajta kisebb szakadások, a kutyák fogaitól vagy karmaitól – mondják.
Három fiatal is itt őgyeleg a buszállomás büféje közelében, nem beszélnek angolul, de az egyik segélymunkás segít tolmácsolni. A 13-15 éves fiúk kedd éjszaka próbáltak átjutni, ők a paprika- vagy gázspréből kaptak, amikor megpróbáltak átjutni a kerítésen, és visszazavarták őket. Ruhájuk megviselt, elcsigázottak.
Szalih szíriai, valaha egy bankban dolgozott. Ő pár napja próbált illegálisan átjutni a határon, sikertelenül. A kudarc emlékét még egy darabig magán viseli: oldalán virsliméretű véraláfutás mutatja, hol kapott egy ütést gumibottal valamelyik magyar egyenruhástól. Azt mondja, lehet, hogy megint megpróbálja. A verés nem újdonság neki, két és fél hónapja Macedóniában is megverték Idomeninél.
Sokan annak ellenére is próbálkoznak, hogy nagyon rossz hírük van a magyar egyenruhásoknak, ijesztő történetek járnak szájról-szájra. Több menekült is emlegetett egy kisfiút, akinek az arcát és a combját harapta meg egy rendőrkutya. Úgy tudjuk, a fóti táborban is van egy kiskorú menedékkérő, aki kutyaharapást szenvedett az arcán, feltehetően egy ilyen alkalommal. Ez ügyben megkerestük e-mailben a Bevándorlási és Állampolgársági hivatalt, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Találkoztunk olyan nővel a tompai tranzitzóna előtti szedett-vedett sátortáborban, akit a lábszárán harapott meg egy kutya, amit magyar egyenruhások – nem világos, hogy rendőrök, katonák vagy polgárőrök – uszítottak rájuk. A nő azt mondta, hogy illegálisan lépték át a határt, volt, ahol nyakig gázoltak a vízben, aztán észrevették őket, és rájuk küldték a kutyákat, szájkosár nélkül. A fiatalok elszaladtak, de ő nehezebben mozgott, és ezért rátámadt az egyik állat. Aztán gumilövedékkel is rálőttek, a tomporán találták el.
Ezeket az állításokat nehéz leellenőrizni, de a látható sebesülések árulkodók, és az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) minap kiadott jelentésében is több száz hasonló esetről számolt be. A gyakorlat ugyanakkor nem következetes, vannak, akiket őrizetbe vesznek. A Police.hu-n közzétett adatok szerint szerdán például 73 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt.
Durvák a magyar határra vigyázók, és erről egyre többen számolnak be a menedéket keresők közül, de van pozitív tulajdonságuk is – mondja az egyik, a bolgár határt is megjárt segélymunkás, akivel több helyszínen is összefutottunk Szabadka környékén. Szerinte a bolgár határon is hasonló dolgok történnek, csak az ottani rendőrök a verésen kívül még a menedéket kereső emberek értékeit: mobiljaikat, pénzüket is elveszik. “Kemények, a magyar rendőrök, de legalább nem lopnak.”
A lábszáron harapott nő most abban reménykedik, hogy a tranzitzónán keresztül be tud jutni Magyarországra. Egy kis csoport nő körében üldögél egy hevenyészett sátorban. Ez a tranzitzóna az egyik (a másik a röszkei határátkelő mellett van), amit a magyar kormány állított fel. Azért hozták létre, hogy aki menedék kérelmet szeretne beadni, annak legyen lehetősége ezt jogszerűen megtenni a határon, és ne a zöldhatáron vagy csempészekkel próbálkozzanak bejutni. A körülmények azonban magyarázatot adnak arra, miért próbálkoznak sokan mégis inkább a kerítéssel.
Az ügyintézés rendkívül lassú. A várakozók elmondása szerint egy zónában naponta csak 15 embert engednek be a kerítés magyar oldalán álló konténerekbe. Ez a 15 ember jellemzően két (6-7 tagú) családot és egy-két egyedülálló menedékben reménykedőt jelent. Az afgán, iráni és pakisztáni eredetű nők közül volt olyan, aki húsz napja várt arra, hogy végre meghallhassa a nevét a kora reggeli névsorolvasáskor. Van ugyanis egy lista, ahonnan felolvassák a neveket, de az nem világos, hogy mi alapján rendezik sorba a neveket. A fiatal férfiak például rendre azt veszik észre, hogy hátrébb szorulnak a listán, mert a családokat előbbre veszik.
Sokan nem merik elhagyni a tábornak semmiképp nem nevezhető, eldobált szeméttel szegélyezett sátortelepet, attól tartanak, hogy lemaradnak arról a pillanatról, amikor a nevüket felolvassák. Ez jellemzően reggel hat és nyolc között szokott történni, a szíriai Mohammed szerint. Azt mondja, hogy aki arra számít, hogy aznap bekerülhet (mert például már a lista elején van), már hajnali ötkor talpon van. A férfi éppen telefonját tölti egy kisboltnál, a sátraktól jó 600 méterre. Sokan üldögélnek az árnyékban, és várják, hogy legyen elég delej a telefonakkujukban.
A várakozás és a bizonytalanság feszültsége látszik a tábor lakóinak arcán, és konfliktusokat is szül. Miközben a gyerekek önfeledten szüretelik az ágakra mászva a közelben álló eperfa terméseit, néhány nő arról beszélt az Abcúgnak, hogy arab férfiak önkényesen kijelentették, a tábor csak az araboké, az afgánok és mások nem mehetnek oda. Ők azért tartanak ki, mert már ott voltak korábban, és abban reménykednek, hogy 1-2 napon belül sorra kerülnek.
Az azonban még semmire sem garancia, ha átjutnak a magyar oldalra, bármennyire is reménykednek benne. A Tompánál és Röszkénél beengedett napi harminc ember közül jó, ha öten megkaphatják a menedékjogot.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Menedék-ügyben 2015 óta a válság jelenti a normális állapotot
Miközben sem a jobb-, sem a baloldal nem képes életképes javaslatokkal előrukkolni, így az EU képtelen >
Szlovákia a választás után átcsúszhat Orbán táborába
A Nyugat számára nagy a tét, mindenesetre a szlovák politikában áttekinthetetlenek az erőviszonyok és igen nagyok >
Csak kétféle megoldása lehetséges: vagy Oroszország győz, vagy Ukrajna
Ha Oroszország győz, az bizonyosan nem jelenti Putyin katonai kalandjainak a végét, és a következő állomás >
Európa jobbra tolódása nincs kőbe vésve, a baloldalnak semmi oka az elkeseredésre
A munkásosztály soha nem vált le a baloldalról. A szegényebb körzetek mindig is a progresszív pártokra >
Európa „mini-Trumpjai” túlélték a bukását és most a visszatérésében reménykednek
Paul Taylor szerint a populisták, Orbántól kezdve Ficóig, jelenleg Washingtonra vetik vigyázó szemüket, mert a bukott >
Koszovó és Szerbia azt csinál, amit akar: Az EU-nak tekintélyproblémája van a Balkánon – és ez veszélyes
A jelek szerint a két szembeálló oldal egyáltalán nem szorgalmazza a kapcsolatok rendezését. Sőt a vasárnapi >
A fellazítás politikája
Nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl élő kisebbségi közösségekben is elsorvasztották a magyar nyelvű független médiát >
Így működik a Meloni-rendszer
Az olasz kormányfő olyan, mintha burok venné körül: amióta egy évvel ezelőtt megszerezte a hatalmat, egymás >
Nyugat türelme hamarabb elfogy, mint ahogy véget ér a háború
A Stanford Egyetem neves történésze Niall Ferguson azt látja, hogy kezd meginogni az amerikai támogatás. Az >
Harc a demokráciáért Kelet-Európában: Szerbia szinte már teljesen elveszett a Nyugat számára
Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző kiábrándítónak nevezik, hogy Kelet-Európában folyik a harc a demokráciáért, de egy >
Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia
A Washington Post biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell >
A Putyin-barátság fontosabb, mint a kiállás a magyar kisebbségek mellett
Nagy az eshetősége, hogy a 400 ezres szlovákiai magyarságnak ezúttal sem lesz önálló képviselete a pozsonyi >