Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Erdélyben jobb magyarok élnek, mint Londonban
Ha az illetőnek szerencséje van, Erdősi néni nem ér rá, és a Kubatov-közeli kopaszok is épp más megbízást teljesítenek. NOL:
Különös döntést hozott a minap az Alkotmánybíróság. Nincs ebben semmi rendkívüli, e grémium, összetételét tekintve maga is különös, érthető, ha állásfoglalásai sem mindennapiak. Túlsúlyban vannak benne a kormány emberei, tudjuk ezt egy ideje, megszoktuk, nem háborgunk.
Csak néha.
A mostani döntés indoklása ugyanis még magánál a döntésnél is különösebb. A taláros testület szerint nem alkotmányellenes az, hogy a határon túli magyarok (Erdély, Vajdaság, Felvidék, stb.) levélben is szavazhatnak, miközben az ugyancsak határainkon túl élő, ám nem ott született, csak oda kivándorolt, (menekült) magyarok nem.
Az AB szerint ugyanis „nem ellenőrizhető, hogy a magát külföldön tartózkodónak választópolgár valóban külföldön tartózkodik a szavazás napján, így következmények nélkül tehetne akár olyan hamis tartalmú nyilatkozatot, mely szerint a szavazás napján külföldön tartózkodik, ez pedig veszélyeztetné a szavazás tisztaságát."
Az Alkotmánybíróság ezek szerint az Angliában, Németországban, Ausztriában és más, többnyire nyugat-európai országokban élő magyaroktól félti a szavazás tisztaságát. Ők azok, akik miatt tartani kell attól, hogy sérül a demokrácia, a jogállam.
Azok, akik a határon túl születtek, vagyis nem Orbán Viktor rendszere elől menekültek külföldre mosogatni, takarítani, étteremben felszolgálni, hanem a szülőföldjükön élnek, szavazhatnak levélben. Megcímezhetnek egy borítékot, bélyeget nyalhatnak rá, beletehetik a szavazatukat, majd elballaghatnak a postára. Esetleg megkérhetnek egy hozzájuk hasonlóan erdélyi, csíkszeredai, vajdasági, vagy felvidéki magyar embert, hogy adja fel helyettük a levelet.
Az Alkotmánybíróság ugyanis biztos abban, hogy ebben az esetben nem lesz semmi hamisság, csalás még annyira sem. A fent említett tájakon ugyanis kizárólag becsületes magyar emberek élnek, ellentétben azokkal, akiket tőlünk nyugatra vetett a sors, és akikről azt feltételezi az Alkotmánybíróság, hogy ha módjukban áll, ott cselezik ki a törvényt, ahol csak tehetik.
Azt sugallja a magyarországi törvényesség legfőbb őre, hogy a nyugat-európai országokban élő, szavazni kívánó magyaroknak azért muszáj gyakran száz kilométernél is többet utazniuk valamelyik magyar külképviseletre, mert csak így zárható ki, hogy ne csaljanak, és ne éljenek vissza a szavazati joggal.
A különös Alkotmánybíróság különös döntése szerint mindez rendben van: az Erdélyben élőkkel ilyen nem fordulhat elő, sem, a vajdaságiakkal, vagy a felvidékekkel. Ők nyilván soha életükben nem csaltak soha, szemben azokkal, akik azért mentek el az országból, mert Magyarországon nem tudtak megélni. Vagy meg tudtak volna, de nem akartak, mert nem kívántak Orbánnal és társaival egy levegőt szívni.
E döntés, és főleg indoklása szerint az elmúlt években kivándorolt magyarok nem annyira becsületesek, mit azok, akiknek könnybe lábad a szemük, ha Orbánra, Semjénre gondolnak. (Utóbbi, úgyis, mint az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, bármikor képes lóháton, egy szál bocskaiban bevonulni Kézdivásárhelyre.)
Nem csupán arról van szó tehát, mint amire most sokan gondolunk. Vagyis, hogy ez a különös összetételű Alkotmánybíróság csakis azt adhatja, ami a lényege: különös ítéleteket hoz, még különösebb indoklással.
Miszerint vannak magyarok, és vannak magyarabbak.
Hanem arról is, hogy akinek ez nem tetszik, kezdeményezzen népszavazást, hogy ez megváltozzon. Ha az illetőnek szerencséje van, Erdősi néni nem ér rá, és a Kubatov-közeli kopaszok is épp más megbízást teljesítenek. Esetleg a konditeremben készülnek a következő megmérettetésre.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >