2020. június 4. csütörtök
Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Erdélyben jobb magyarok élnek, mint Londonban

Ha az illetőnek szerencséje van, Erdősi néni nem ér rá, és a Kubatov-közeli kopaszok is épp más megbízást teljesítenek. NOL:

Különös döntést hozott a minap az Alkotmánybíróság. Nincs ebben semmi rendkívüli, e grémium, összetételét tekintve maga is különös, érthető, ha állásfoglalásai sem mindennapiak. Túlsúlyban vannak benne a kormány emberei, tudjuk ezt egy ideje, megszoktuk, nem háborgunk. 

Csak néha.

A mostani döntés indoklása ugyanis még magánál a döntésnél is különösebb. A taláros testület szerint nem alkotmányellenes az, hogy a határon túli magyarok (Erdély, Vajdaság, Felvidék, stb.) levélben is szavazhatnak, miközben az ugyancsak határainkon túl élő, ám nem ott született, csak oda kivándorolt, (menekült) magyarok nem.

Az AB szerint ugyanis „nem ellenőrizhető, hogy a magát külföldön tartózkodónak választópolgár valóban külföldön tartózkodik a szavazás napján, így következmények nélkül tehetne akár olyan hamis tartalmú nyilatkozatot, mely szerint a szavazás napján külföldön tartózkodik, ez pedig veszélyeztetné a szavazás tisztaságát."

Az Alkotmánybíróság ezek szerint az Angliában, Németországban, Ausztriában és más, többnyire nyugat-európai országokban élő magyaroktól félti a szavazás tisztaságát. Ők azok, akik miatt tartani kell attól, hogy sérül a demokrácia, a jogállam.

Azok, akik a határon túl születtek, vagyis nem Orbán Viktor rendszere elől menekültek külföldre mosogatni, takarítani, étteremben felszolgálni, hanem a szülőföldjükön élnek, szavazhatnak levélben. Megcímezhetnek egy borítékot, bélyeget nyalhatnak rá, beletehetik a szavazatukat, majd elballaghatnak a postára. Esetleg megkérhetnek egy hozzájuk hasonlóan erdélyi, csíkszeredai, vajdasági, vagy felvidéki magyar embert, hogy adja fel helyettük a levelet. 

Az Alkotmánybíróság ugyanis biztos abban, hogy ebben az esetben nem lesz semmi hamisság, csalás még annyira sem. A fent említett tájakon ugyanis kizárólag becsületes magyar emberek élnek, ellentétben azokkal, akiket tőlünk nyugatra vetett a sors, és akikről azt feltételezi az Alkotmánybíróság, hogy ha módjukban áll, ott cselezik ki a törvényt, ahol csak tehetik.

Azt sugallja a magyarországi törvényesség legfőbb őre, hogy a nyugat-európai országokban élő, szavazni kívánó magyaroknak azért muszáj gyakran száz kilométernél is többet utazniuk valamelyik magyar külképviseletre, mert csak így zárható ki, hogy ne csaljanak, és ne éljenek vissza a szavazati joggal.  

A különös Alkotmánybíróság különös döntése szerint mindez rendben van: az Erdélyben élőkkel ilyen nem fordulhat elő, sem, a vajdaságiakkal, vagy a felvidékekkel. Ők nyilván soha életükben nem csaltak soha, szemben azokkal, akik azért mentek el az országból, mert Magyarországon nem tudtak megélni. Vagy meg tudtak volna, de nem akartak, mert nem kívántak Orbánnal és társaival egy levegőt szívni.

E döntés, és főleg indoklása szerint az elmúlt években kivándorolt magyarok nem annyira becsületesek, mit azok, akiknek könnybe lábad a szemük, ha Orbánra, Semjénre gondolnak. (Utóbbi, úgyis, mint az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, bármikor képes lóháton, egy szál bocskaiban bevonulni Kézdivásárhelyre.)

Nem csupán arról van szó tehát, mint amire most sokan gondolunk. Vagyis, hogy ez a különös összetételű Alkotmánybíróság csakis azt adhatja, ami a lényege: különös ítéleteket hoz, még különösebb indoklással. 

Miszerint vannak magyarok, és vannak magyarabbak. 

Hanem arról is, hogy akinek ez nem tetszik, kezdeményezzen népszavazást, hogy ez megváltozzon. Ha az illetőnek szerencséje van, Erdősi néni nem ér rá, és a Kubatov-közeli kopaszok is épp más megbízást teljesítenek. Esetleg a konditeremben készülnek a következő megmérettetésre.

2016. április 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Többszörösen kifosztva

Egyrészt a mi pénzünkből az állam befizeti a GDP 2 százalékára emelt hozzájárulást a helyreállítási alapba, >

Tovább

Öt igazság Trianonról

Az Európai Unió – azaz „Brüsszel” – megoldotta, amit száz éve egy rossz békeszerződés okozott. Trianon >

Tovább

Trianon – kinek fáj?

Másfelől Orbán realista, és tudja, hogy nemzetközi ideológiai hadjáratában szövetségesekre van szüksége, és ezeket – például >

Tovább

Orbán a német uniópártok kedvenc autokratája

Orbán tagsága ügyében döntő, hogy hová áll Merkel és Söder. Ha mindkettő lefelé fordítaná a hüvelykujját, >

Tovább

A külföldi sajtó Trianonról

Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám >

Tovább

A hetvenhatodik napon

Mert mostantól – a hatalmi eliten kívül – mindenki rosszabbul fog élni. Nem kicsit, hanem nagyon. >

Tovább

Koronokraták – Orbán és a többiek

Jelen van az elengedhetetlen erőszak is, csak nem nyíltan, hanem a patrónus uralma alatt tartja a >

Tovább

Nem, Kína nem vette meg Kelet-Európát

Bár Közép- és Kelet-Európában egyes kormányok Pekinget pártolják, ezeket a hatalmakat messze nem nemzetközi, hanem hazai >

Tovább

A levélírás műfaja

Ez igenis demokrácia a javából! Ehhez fogható emberszerető, kényeztető, bársonyosan simogató gesztusok legfeljebb a demokrácia olyan >

Tovább

Járvány után, választás előtt

Tűzoltó leszel s katona, vadakat terelő juhász… J. Attila ezt ma úgy írná, közmunkás leszel s >

Tovább

Egy Orbán-utód

Naponta teszik ki a közösségi oldalra, miként pattan be a helikopterébe – úgy használja, mintha a >

Tovább

Orbán Viktor avagy a hatalom megkeményedése

Orbán 10 éves uralkodása után Magyarország minden eddiginél jobban megosztott. Bíró-Nagy szerint a politikus a vidéki, >

Tovább