Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Centrum a szélen
Meg kell védeni a hazai tőkét a politikában is megnyilvánuló idegen befolyástól! Vissza kell venni a külföldiektől a termőföldet! Szőcs Levente (NOL):
Ki kell védeni a nemzetet érő támadásokat, és aktívan támogatni kell a nemzeti identitáshoz kapcsolódó intézményeket: családot, egyházat, hadsereget!
Bár lehetnének, ezek nem Orbán Viktor szavai. Abban a kiáltványban olvashatók, amelyet A Mi Szövetségünk nevű szervezet dobott piacra március végén, alig két héttel azelőtt, hogy alapítója, Marian Munteanu egykori diákvezér – az 1990-es kommunistaellenes megmozdulások vezéralakja – bemutatkozott a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) bukaresti főpolgármester-jelöltjeként.
A magyar miniszterelnöktől eltérően Munteanu nyíltan értékközösséget vállal a két világháború közötti fasiszta „államférfiakkal” és szervezeteikkel. Bár tiltakozik az ellen, hogy legionáriusnak nevezzék, hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a Vasgárdaként is emlegetett szervezet erőszakos tettei és az eszméi között. Eszerint a zsidóellenes pogromok nincsenek rendben, de az ideálok, amelyek ezekhez vezettek, „értékes modell” alapjául szolgálhatnak.
Elvileg nem volna semmi baj azzal, hogy egy volt diákvezér negyedszázad múltán is egyetért önmagával. A gond az, hogy ezúttal a második legnagyobb, az államfőt is adó párt áll mögötte. És nem akármilyen tisztségre pályázik, a főpolgármesteri székből már miniszterelnök, államfő is került ki. Amelyik párt győz Bukarestben, rendszerint az nyeri a fél évvel később esedékes parlamenti választásokat is. Ráadásul Munteanu soha nem mutatott érdeklődést a város dolgai iránt, annál inkább foglalkoztatja a „nemzet megmentése”.
Egy szélsőséges nézeteket valló, nem utolsósorban pedig karizmatikus személyiség kaphat most lehetőséget. Egy tévéműsorban azt mondta, hogy a románok kisebbségben vannak a törvény- és döntéshozó struktúrákban, és „talán eljött az idő, hogy ez megváltozzon”. Kilátásba helyezte, hogy ha a fővárosi képviselő-testület nem támogatná majd a javaslatait, összegyűjt 2-3 százezer bukaresti választópolgárt, és velük „meggyőzi a politikusokat”.
Megvan tehát az ideológia, és körvonalazódnak a módszerek. A (jobboldali) értelmiség rémületét ez magyarázza: a veszély, hogy a PNL eszközzé válik Munteanu kezében. A lehetőség megvan. A Népszabadság egy korábbi számában Horváth István kolozsvári szociológus úgy becsülte: 20-23 százalékra tehető azoknak az aránya Romániában, akik vevők a szélsőséges diskurzusra. Corneliu Vadim Tudor elhunytával a Nagy-Románia Párt egykori szavazótábora árván maradt, a Szociáldemokrata Pártból kivált Bogdan Diaconu deklaráltan magyarellenes pártja pedig ezt a szegmenset nem tudja megszólítani. Ez a szavazótábor elvileg nem kompatibilis a liberálisokkal, de a valóságban azzá válhat. A fősodorba bekerülve korábban „szalonképtelennek” tartott eszmék minősülhetnek hirtelen vállalhatóvá. És akkor a szélsőség lesz az új centrum.
Következő cikk: Erdélyben jobb magyarok élnek, mint Londonban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >