Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az európai magyar probléma: Orbán Viktor csúfot űz az Európai Unióból – a Foreign Affairs írása
„Ahogy egyetlen rohadt alma tönkretehet egy egész kosárnyit, egyetlen érzéketlen kényúr is tönkretehet egy politikai szövetséget.” Budapest Beacon:
„Európa összes vezetőjének közösen kellene kiállnia és elítélni Orbán retorikáját és politikáját. Ha elmulasztják ezt, akkor a rothadás csak terjedni fog” – írja az Egyesült Államok vezető külpolitikai folyóiratában, a Foreign Affairsben megjelent publicisztikájában Kelemen R. Dániel, a New Jersey-i Rutgers Egyetem oktatója. Az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közöljük a folyóirat szeptember 20-i számában megjelent, Europe’s Hungary problem című cikk fordítását.
Ahogy egyetlen rohadt alma tönkretehet egy egész kosárnyit, egyetlen érzéketlen kényúr is tönkretehet egy politikai szövetséget. Ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök (képünkön) megszilárdította hatalmát és egyre nagyobb mértékben önkényúri rezsimet épített ki, úgy kezdett fittyet hányni az Európai Unióra (EU) – és mindent megúszott. Az elmúlt néhány évben Orbán lépései némileg feszültséget okoztak az EU-ban, a menekültválságra adott érzéketlen és rövidlátó reakciója miatt pedig annak szégyenévé vált.
Orbán önmagát úgy állítja be, mint aki az iszlám invázióval szemben megmenti Európa úgynevezett keresztény civilizációját, de rendszere menekültek ezreit hagyta mezőkön és utcákon éjszakázni, kényszerrel nyomorúságos menekülttáborokba terelt embereket, valamint vízágyút és könnygázt vetett be a szerb határon a Magyarország által felállított szögesdrótkerítésnél gyülekező menekültek ellen.
Az európai civilizáció talán valóban veszélyben van. De pont Orbán és rezsimje jelenti a veszélyt, nem pedig azok az elkeseredett emberek – köztük nők és gyerekek is –, akik Budapestről gyalog menetelnek az autópályán Bécsig. Az Európai Unió a liberális demokráciáért történő kiállásért, az emberi méltóság tiszteletben tartásáért, és az emberi jogokért lép fel. Orbán rendszerének idegengyűlölő retorikájával és a menekültekkel szembeni ellenséges hozzáállással Orbán ezeket az értékeket gúnyolja ki, és más kelet-közép-európai országok kormányait is arra bíztatja, hogy kövessék példáját.
Ugyanígy Orbán fenyegetést jelent az európai jogrendre is. Kormánya azt állítja, hogy tartja magát az EU dublini egyezményéhez, amely meghatározza, hogy a tagországoknak milyen módon kell a menekültkérelmeket elbírálnia. A magyar kormányfő emellett azt állítja, hogy kötelességének tesz eleget, amikor megvédi az EU külső határait. Csakhogy az Orbán-kormány eltorzítja ezeknek a szabályoknak az alkalmazását, hogy kövesse a populista, bevándorlóellenes agendát, és megszegi az EU számos, a menekültekkel szembeni humánus eljárást előíró szabályát.
Egy fenntarthatatlan rendszer
Orbánnak egy dologban igaza van. A menekültválság egyértelműen megmutatta, hogy az EU bevándorlási és menedékügyi szabályzata feltétlenül reformra szorul A dublini rendszer alatt az Európai Unió a menedékkérők kérelmeinek feldolgozásának és ellátásuk terhének legnagyobb részét azokra a keleti és déli tagállamokra helyezi, ahol a menekültek először lépnek be az EU területére. Ez a rendszer igazságtalan és fenntarthatatlan: a terhek legnagyobb részét a szegényebb tagországokra – például a probléma kezelésére a legkevésbé fölkészült Görögországra és Magyarországra – hárítja.
A rendszer emellett perverz ösztönző elemeket is tartalmaz. A frontországok kormányai akár arra is csábulhatnak, hogy más kárára járjanak jól, és magukat olyan országgá tegyék, ahol a menedékkérőket a lehető legkevésbé látják szívesen, reménykedve, hogy emiatt a menedékkérők majd másik országban keresnek menedéket. A migránsokat arra ösztönzik, hogy az EU szabályait megszegve csak később nyújtsák be a menedékkérelmeiket, amikor már eljutottak egy gazdagabb, őket szívesebben látó országba, például Németországba.
A nagyvonalúbb és humánusabb kormányok úgy érezhetik, hogy őket is a szabályok megszegésére kényszerítik, és befogadják azokat a menekülteket, akik esetében látják, hogy szenvednek az olyan tagországokban, mint amilyen például Magyarország.
Az EU határain az elmúlt hetekben kialakult káosz bizonyítja, hogy ez a rendszer fenntarthatatlan.
Az olyan állami vezetők részéről, mint amilyen Orbán Viktor, az EU-nak az ilyen hibákért történő okolása a képmutatás teteje. Először is, a dublini egyezmény az EU-tagok kormányainak hozzájárulásával jött létre. Emellett az Európai Bizottság (EB) májusban és szeptemberben javaslatot tett egy, a kötelező teherviselésen alapuló új rendszer felállítására, melyben minden tagállamnak vállalnia kell a menekültek kvótarendszer alapján történő befogadását. A kvótát az adott ország mérete és gazdagsága alapján határozzák meg. Franciaország, Németország, Olaszország és több más ország támogatta ezt az elképzelést, de a Magyarország által vezetett kelet-közép-európai államok koalíciója – az egyre inkább elszigetelődéspárti Egyesült Királysággal együtt – ellenzi azt.
Egyszerűbben fogalmazva Orbán blokkolja az Európai Unió bevándorlási és menekültügyi rendszerének szükséges reformját, majd panaszkodik annak hibáira. Kormánya a menedékkérők számára a lehető legellenségesebb környezetet teremti meg.
Viktor, a győző?
Orbánnak a menekültválságra adott, sok vitát kiváltó reakciója az EU normáival történő szembemenetel legújabb fejezete. Az elmúlt évek során támadást intézett az igazságszolgáltatás függetlensége és a média sokszínűsége ellen, manipulálta a választási rendszert és más eszközökkel is megerősítette egypártrendszerét. Az EU igyekezett megfékezni őt, de nem teljes erőből tette ezt. Az Európai Parlament (EP) kritikus hangvételű jelentéseket adott ki, az Európai Bizottság (EB) pedig jogi lépéseket is tett a magyar kormánnyal szemben a különböző uniós szabályok megsértése miatt. Azonban ezek közül egy sem volt elegendő Orbán elrettentésére.
Néhány európai vezető kritizálta Orbán legprovokatívabb lépéseit – mint például a 2014 júliusában tett ígéretét az illiberális állam kiépítésére Kína, Oroszország és Törökország mintája alapján, vagy nemrég tett javaslatát a halálbüntetés visszaállításának megfontolásra –, de a legtöbb vezető nem ítélte el őt.
Mivel Orbánt fékek nélkül hagyták, megjósolhatatlan, hogy meddig fog elmenni. Ebben a hónapban a menekültválságot használta arra, hogy drákói szigorúságú bevándorlási törvényt fogadtasson el a magyar parlamenttel. A törvény bűncselekménynek nyilvánította a határzár – így a szerb határon újonnan épített kerítés – átlépését, vagy annak megrongálását, ezzel lehetővé téve az ország területére lépő legtöbb menekült letartóztatását. A szeptember 15-én hatályba lépett törvény arra is felhatalmazza a kormányt, hogy a menekültválság miatt szükségállapotot hirdessen ki. Az Orbán-kormány elkezdte letartóztatni és kitoloncolni a kerítésen keresztül érkezett migránsokat. A kormány a határ mellett felállított különleges tranzitzónákban bírálja el a menedékkérelmeket, elutasítja és visszaküldi azokat, akik Szerbia felől érkeznek, mivel Magyarország Szerbiát „biztonságos harmadik országnak” nyilvánította. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, António Guterres, a magyar irányelveket „jogilag, morálisan és fizikailag is elfogadhatatlannak” nevezte. A kormány bejelentette, hogy tervei között szerepel a kerítés meghosszabbítása két EU-tagország, Románia és Horvátország határán is, emellett a magyar parlament a hadsereg és rendőrség számra is új jogosítványokat biztosított a menekültválság miatt.
Megállítani a rohadást
Európának észre kell vennie az Orbán-rendszer által a demokratikus EU-ra jelentett veszélyt. A menekültválság nem pusztán azt mutatta meg, hogy az EU bevándorlási és menekültrendszere megroppant, hanem azt is, hogy egyetlen rendszer sem remélheti a megfelelő működést, amennyiben annak egyik rosszindulatú tagállama aktívan keresi a rendszer aláaknázásának a lehetőségét. Az Orbán-kormány legújabb lépései az EU-nak az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó alapértékeit sértették meg, emellett több szomszédos országgal szegült szembe, és békétlenséget szított az EU-n belül. Az EU vezetői az elkövetkezendő napokban-hetekben a megbukott dublini egyezmény átalakításán dolgoznak egy működőképes, a terheket igazságosan elosztó menekültügyi és bevándorlási rendszer érdekében, és az Orbán-problémával is foglalkozniuk kell.
Az Európai Uniónak minden rendelkezésére álló jogi eszközt igénybe kell vennie az Orbán-kormánnyal szemben. A kötelezettségszegési eljárás, melyet az EU törvényeinek megsértése során szoktak alkalmazni, nem bizonyult elegendőnek a jogtalanságokkal szemben, ezért az EB-nek fontolóra kellene vennie, hogy az ilyen eseteket egyben kezelve úgynevezett rendszerszintű kötelezettségszegési eljárást léptet életbe, ami azt demonstrálná, hogy az adott ország – jelen esetben Magyarország – az EU alapértékeivel rendszerszinten megy szembe.
Az Európai Uniónak emellett életbe kellene léptetnie az Európai Unió alapszerződésének VII. cikkelyét, amely lehetőséget adna arra, hogy Magyarország EU-s szavazati jogát fölfüggesszék az unió alapértékeinek folyamatos, rendszerszintű megsértése miatt.
A jogi eszközöket szigorú pénzügyi büntetésekkel kell megerősíteni. Ahogyan azt néhány európai külügyminiszter javasolta, az Európai Uniónak tovább kellene lépnie a normális bírságolási gyakorlatán az EU szabályait megsértő országokkal szemben, és fontolóra kellene venni az EU-tól Magyarországra érkező források egy részének a felfüggesztését. Orbán hátán feláll a szőr a Brüsszelből érkező kritikáktól, de örömmel viszi az EU pénzét. Valójában rendszere ettől függ. Magyarország kevesebb, mint egymilliárd euróval járul hozzá az EU költségvetéséhez, ugyanakkor közel hat milliárd eurót kap onnan. A nemzeti össztermék több mint hat százaléka érkezik az EU-tól, a magyarországi közösségi beruházások több, mint kilencvenöt százaléka pedig az EU társfinanszírozásában valósul meg. Az unió ennélfogva abba az abszurd helyzetbe került, hogy azt a rezsimet finanszírozza, amely rendszeresen támadást indít ellene.
Önmagában a jogi és pénzügyi eszközök nem feltétlenül elegendőek Orbán megállításához, akinek a kormánya bemutatta, hogy még akkor is képes megkerülni az EU szabályait, amikor azt állítja, hogy azoknak megfelelően jár el. Ha az európai országok vezetői meg akarják akadályozni, hogy Orbán ellenszegüljön és széttöredezze az EU-t, akkor közvetlen politikai nyomást is kell helyezniük rezsimjére.
Európa összes vezetőjének közösen kellene kiállnia és elítélni Orbán retorikáját és politikáját. Ha elmulasztják ezt, akkor a rothadás csak terjedni fog.
Eddig a leghangosabb Orbán-ellenes kritika a politikai spektrum baloldaláról – például Werner Faymann osztrák kancellártól – érkezett. Ezzel szemben a jobbközép vezetői inkább csendben maradtak, vagy aktívan meg is védték Orbánt. Miért? A pártpolitika miatt. Az Orbán vezette Fidesz továbbra is a jobbközép, kereszténydemokrata irányultságú Európai Néppárt része, és a néppárti politikusoknak nem akaródzik egy, a saját pártcsaládjukhoz tartozó kormányfőt bírálni. Valójában a pártérdeket szem előtt tartva a Néppárt vezető személyiségei is nyilvánosan vették védelmükbe Orbánt.
Ennek véget kell vetni. Míg a jobbközép számos tagja egyetért talán abban, hogy a szigorúbb határellenőrzés és a kevésbé befogadó menekültpolitika szükséges, azt is nyilvánvalóvá kell tenniük, hogy az Orbán által a menekültekkel szemben alkalmazott lépések túl vannak a határon. A Néppárt legfontosabb politikusainak – beleértve Angela Merkel német kancellárt, Jean Claude Juncker EB-elnököt és Donald Tusk ET-elnököt – el kellene ítélni Orbán lépéseit és be kellene jelenteniük, hogy kizárják a Néppártból a Fideszt, amennyiben rezsimje nem vált irányt.
Következő cikk: Erőszakos menekültek utaznak ide-oda a hazában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >