Ma Ádám, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Megélhetési menekültek
Öreg Dezső
Még 100 évig fog állni a fal – mondta Erich Honecker egykori keletnémet vezető 1989 januárjában. Ugyanazon év október 18-án benyújtotta lemondását, miután augusztusban Magyarország megszűntette az osztrák határon való átkelés ellenőrzését. Ezt követően több mint 13 ezer keletnémet állampolgár ment Nyugatra. Magyarország ezzel bekerült a XX. század történelmébe, mint a hidegháború felszámolóinak egyike. Aminek következtében ledőlt az a fal, amelyet a Német Demokratikus Köztársaságban hivatalosan Fasisztaellenes Védőfalnak neveztek. Máshol viszont, a többi között az egykori Jugoszláviában is, a demokrácia megcsúfolásának, az elzárkózás szimbólumának, az emberi jogok sárba tiprásának tartottak.
Magyarország egyik határ menti településének, Ásotthalomnak a vezetője 2015. február elején azt javasolta, emeljenek falat a szerbiai határon, hogy elejét vegyék a koszovói menekültáradatnak. A polgármestere szerint a falat uniós pénzekből kell felállítani. Probléma ez az újabb népvándorlás. Nagy gondot jelent, nem csak Magyarország számára. A magyar hatóságok közölték, hogy az év eleje óta – ne feledjük, csupán február elején járunk – tehát egy hónap alatt 13 ezren kértek menedékjogot. Tavaly összesen 43 ezren fordultak ilyen kérelemmel a budapesti hatósághoz. A londoni székhelyű Reuters hírügynökség jelenti, hogy az Európai Unióban hirtelen megnőtt a koszovói menekültek száma, akik illegálisan lépnek be az Unióba. Többségük Magyarországra. A távirati iroda uniós adatokra hivatkozva 10 ezer emberről számol be. A Reuters 2013-as adatokhoz viszonyítja ezt a számot. Akkor összesen 6 ezer koszovói fordult menedékért az Unióban.
A Fidesz-KDNP koalíció arra kéri a kormányt, induljon nemzeti konzultáció a megélhetési bevándorlásról. Ezt Rogán Antal frakcióvezető jelentette be a Fidesz-KDNP Mezőkövesdre kihelyezett frakcióülése után. Rogán adatai szerint 2015 januárjában 14 ezer menekültkérelmet adtak be. Szerinte ha ez így folytatódik százezer gazdasági menekült lehet az év végére. „Nem kérünk a megélhetési bevándorlókból, mert Magyarország nem tud nekik munkát biztosítani, csak a magyar embereknek.” – mondta a frakcióvezető. A két uralkodó párt ezért ajánlásokat fogalmazott meg a kormánynak, amelyekről tudják, hogy konfliktust okoz Brüsszellel. A lakossággal pedig a következőket szeretnék megkonzultálni: 1) támogatják-e, hogy a harmadik országból érkező illegális bevándorlókat őrizetbe kell venni?, 2) ellenőrzés alatt kell-e tartani őket?, 3) haladéktalanul vissza kell-e őket toloncolni? Rogán szerint 2 évvel ezelőtt a magyar gyakorlat csak az első elemet alkalmazta és Brüsszel már akkor tiltakozott és eljárást indított. Minderről az embernek több dolog jut az eszébe. Például a Szerbiában lefolytatott népszavazások, amikor mondjuk 1998-ban arról kérdeztette meg a népet az akkori vezér, hogy elfogadja-e a külföldi közvetítőknek a koszovói kérdés rendezésében való részvételét. 95 százalékos volt a nemmel szavazók aránya. Aztán 10 évre rá Koszovó kihirdette függetlenségét. Bő egy hét múlva lesz az évfordulója. Akik most menedéket kérnek az Unióban, nem akarják megünnepelni. Mert nincs mivel. Megélhetési gondjaik vannak. Azért menekülnek otthonukból. Nem biztos azonban, hogy Magyarországon fognak megélhetési lehetőség után kutatni. Sőt, szinte biztos nem. Úti céljuk elsősorban Németország, illetve más fejlett nyugati állam. Tudják ezt Budapesten is. De mindig jó, ha a kormány gondos családapaként őrzi, védi nemzetét. Mint annak idején, amikor az akkori kabinet a romániai bevándorlók hadától védte a nemzetet és kampányolt a kettős állampolgárság ellen.
Hasonló célokra szolgál nyilván a határon húzódó fal ötlete is. Kampánycélokra. A jobbikos polgármester, akinek annyi a köze Szerbiához, hogy 64 vármegyés tevékenysége miatt kitiltották az országból, tehát a jobbikos ásotthalmi polgármester nyilván úgy mérte fel, választóit motiválja, ha kiterjeszti föléjük védőszárnyait. Holott tudja, hogy az Uniónak eszében sincs pénzt költeni egy olyan falra, amilyent most már az ukrán kormány sem tervez az orosz határra, holott fél éve még erről beszélt Jacenyuk kormányfő. Egyelőre csak a dúsgazdag Szaúd-Arábia tervezi, hogy 900 kilométeres falat épít az iraki határ mentén, hogy megvédje magát az Iszlám Állam terrorszervezettől. A Közel-Keleten más szemlélet uralkodik, mint Európában. Ahol talán azt a kérdést kellene feltenni, miért vándorolnak el tömegesen az emberek hazájukból? És hogyan lehetne segíteni rajtuk, hogy otthon maradjanak? Mellékesen, nem Koszovó az egyedüli a földrészen, amely szembesül ezzel a problémával.
Következő cikk: Posztszocialista ketmanok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A(z uniós) Kelet felemelkedése és a magyar külpolitika
A másfél évvel ezelőtti beszédben tőle szokatlan szkepticizmussal Orbán Viktor kevés mozgásteret látott elképzeléseinek továbbvitelére, a >
Nyitott határok mellett azonban nincs stabil közösség
„Nem tűzfalakról kell itt szövegelni, azért kell mindent megtenni, hogy meg lehessen találni a kiutat a >
A politikai giccsről
Apropó giccs! Lehet giccs egy szó is. Egy vélemény. Egy politikai kampány. És még mennyi minden! >
Hogyan kezelni a kemény-jobbos fenyegetést
Az Economist kommentárja úgy véli: mivel Európában egyre több helyen győznek a szélsőségesek, mind nehezebb mérsékelt >
Putyin bosszúja
A Guardian vezércikke úgy ítéli meg: elején nagy volt a lelkesedés Ukrajnában a kurszki betörés miatt, >
Miért gyűlölik a fasiszták az egyetemeket
Orbán Viktor fényképével illusztrálja a Guardian a Yale Egyetem egyik filozófia professzorának cikkét, amely arról szól: >
Trump komoly veszélyben van Harris miatt
Ezért azután még többet hazudik, vádaskodik, és hihetetlen szinten megszeg minden szabályt. A dráma az számára, >
Orbán 200 millió eurós kudarca
Orbán Viktor bakot lőtt, amikor nem hajtotta végre menekült-ügyben az Európai Bíróság ítéleteit, ezért kormányának most >
Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen
Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić >
Németország teljesen ismeretlen vizek felé hajózik
Fontos, de nem sorsdöntő választás zajlott Türingiában és Szászországban, ám a kemény jobboldal veszélyes területre sodorja >
A kelet-német földrengés
A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét, kiemelve, >
A demokrácia beleütközik a saját korlátaiba
Ezt írja mai, baljós türingiai és szászországi választás előtt Jens Schneider, a Süddeutsche Zeitung hírigazgatója. Ám >