2022. július 5. kedd
Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Megnyugvás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Megnyugvás
(MartinStranka illusztrációja)

Én már teljesen nyugodt vagyok. Amióta meghallgattam a kormányfő évértékelő sajtóértekezletét. Amelyből kiderült, hogy Szerbia rendezett ország lett. Olyan, amilyenről csak álmodhattunk az elmúlt években. Azok persze, akiknek az álma egy jól működő jogállamban élni, dolgozni szorgosan, megbízni a hatalomban, amely lelkiismeretesen végzi feladatát.

Mert az új kormánynak, amely emlékezetesen, április 27-én lépett tisztségébe – ez a dátum vélhetően előbb-utóbb bekerül a történelemkönyvekbe, sőt néhány évtized múlva piros betűs ünnepként tűntetik fel a naptárakban, az egyháziakban is természetesen – tehát „ennek a kormánynak első teendője az volt, hogy kimondja, egy nyílt ország vagyunk, a munkások és a parasztok országa, azoké, akik szorgalmasan és becsületesen dolgoznak. Nem pedig közpréda” – így a miniszterelnök. Aki azzal elégedett, hogy megszabadították Szerbiát a rablóktól, és visszaadták polgárainak.

Mondom, ez után a sajtóértekezlet után csakis mély nyugalom áraszthatja el az ember lelkét. Mint egy őszinte gyónás után. Mert voltak ebben az értékelésben gyónási elemek is. Mondjuk, amikor arról beszélt a kormányfő, hogy magunk mögött kellett hagyni azokat a mítoszokat, amelyek éveken át abban a hitben ringattak bennünket, hogy különlegesek vagyunk, hogy rajtunk semmi sem múlik, illetve, hogy a szavak fontosabbak a tetteknél. Ugyancsak levetkőztük a lustaságot, felelőtlenséget, akárcsak azt a meggyőződést, hogy senki sem tud olyan keveset fizetni, mint amilyen keveset én dolgozhatok. Jó ezt hallani, mármint, hogy ekkorát változott ez a társadalom ez alatt a pár hónap alatt. És hogy az országot most már nem azok a politikusok és oligarchák irányítják, akik a múltban tönkretették. Azt is jó tudomásul venni, hogy többé nem gondoljuk magunkról azt, jobbak, furfangosabbak vagyunk másoknál. Bár megvallom, itt akad némi kételyem. Tekintettel az ember esendőségére. Természetesen csak egyénekre gondolok. Azokra, akikről még a bibliai korokban is azt tartották, nem mindig makulátlanok és őszinték felebarátjuk vagyona, tudása, ne adj’ isten házastársa, sőt élete iránti gondolatai. Az a tízparancsolat csak nem véletlen jött le az égből. Két ízben is. Na de ezeket a dolgokat majd mindenki maga intézi. Hacsak nem vetemedik olyasmire, ami miatt meggyűlik a baja a jogállammal. Amely a kormányfő kinyilatkoztatása után egészen biztosan szinte tökéletesen működik, hiszen, ahogy fogalmazott, “Szerbia megbízható partner lett, nem ígér lehetetlent. Mindezt stabil, világos, komoly politika folytatásával érte el, márpedig a politikai szilárdság a gazdasági fejlődés záloga.”

Aztán az is megnyugtató, hogy ezt az igyekezetet, ezt az egyenes beszédet, egyenes utat világszerte megbecsülik. Keleten is, Nyugaton is. Vagy fordítva, kinek mi áll közelebb a szívéhez. Nyugaton nem ígérte, ígértük, hogy a kormány az oroszok ellen dolgozik, Oroszországban pedig nem, hogy Nyugat-ellenes lesz. Ő maga, mármint a miniszterelnök 31 kormányfővel és

8 államelnökkel találkozott 8 hónap alatt. Szerbia nyitott ország lett, szerteágazó külpolitikai tevékenységgel – mondta. Bizonyára bokros teendői közepette feledkezett meg arról a külügyminiszterről, aki Koszovó ügyének istápolása örve alatt ennél legalább háromszor több országban járt. De nem feledkezett meg Koszovóról. Amely miatt február elején Brüsszelbe utazik, külügyminiszterével az oldalán, hogy az ottani uniós külügyi főmegbízott közvetítésével megkezdje a tárgyalásokat koszovói új hivatali kollégájával. Meg az ottani külügyek irányítójával.

Az sem mellékes, hogy keresik az új magánosítási tanácsost, aki a Szerbiai Telekom eladásában fog segédkezni. Azt viszont már tudja a miniszterelnök, hogy a vártnál jóval nagyobb összeget kínálnak majd a vállalatért. Úgy tudja, hogy történelmi csúcsot döntenek. Jó, ha egy vezér látnoki képességekkel is rendelkezik. Akkor biztos kézzel kormányozhat. Megnyugtató ez ilyenkor, év végén.

2014. december 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ki ért minket?

Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >

Tovább

Hongkong riasztó példája

A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >

Tovább

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >

Tovább

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább