Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A rendszerváltás zsákutcája
„A magyarokat a történelem szervilizmusra tanította. De ebből jövő sosem született.” Szalai Erzsébet (hvg.hu):
Ezt írja új könyvében Szalai Erzsébet. A szociológus, egyetemi tanár jövő héten mutatja be az "Autonómia vagy újkiszolgáltatottság" című kötetét. (...)
Bibó István az 1867-es kiegyezés utáni időszak magyar történelmét zsákutcásnak nevezte, mely a kiegyezés hamis, hazug konstrukcióján alapult. Mai szemmel úgy látom, hogy a legutóbbi rendszerváltás is egy újabb lépés volt a zsákutca belsejébe. A rendszerváltó elitek egyetlen ígérete sem teljesült, de ezt nem lehetett és lehet büntetlenül kimondani.
A konstrukció most is hazug. Ennek megjelenéseként az egyik politikai erő azt hazudja nekünk, hogyha jól döntünk és cselekszünk – jól idomulunk – akkor semmi sem gátolhatja meg nyugati felzárkózásunkat, azt, hogy mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális értelemben a Nyugat egyenrangú részévé váljunk. (Azt pedig, hogy eme Nyugat ma már súlyos válságát éli, egyszerűen letagadja.) A másik politikai erő hazugsága az, hogy egyedül, önerőből, sőt akár az egész világgal szemben is fel tudjuk nemzetünket virágoztatni. Ha pedig mégis csak jelentkezik „harmadik utas” politikai erő, akkor annak szerepe az előző kettő által hiszterizált politikai légkörben csak marginális maradhat.
És a hazugság leszivárog – pontosabban a rá való hajlam nem enyhül. A következményeket Bibó kristálytisztán látta: „Nem az a lényeg ebben, hogy más népek csodálatos egységben és egyetértésben élnek, szemben a »széthúzó« magyarral. Hanem az, hogy a magyar nemzeti közösségben újból meg újból olyan módon vetődtek fel a döntő, az egész közösséget foglalkoztató és megosztó kérdések, hogy annak következtében a közösség terméketlen, sehová sem vezető harcokba bonyolódott, és a valóságos feladatokkal, valóságos problémákkal szemben vakká lett. A magyar alkat megzavarodásának jelenségei is elsősorban ezekben az összefüggésekben megdöbbentőek, hiszen nemzetünk, mely maga magáról helyesen vagy tévesen, de úgy tudta, hogy lovagias, bátor, könnyen lelkesedő, passzív ellenállásban erős, önérzetes stb., néhány éve a szemünk előtt és az egész világ szeme előtt mutatott be a maga kialakult képétől határozottan eltérő vonásokat.”
Bibó a nemzeti karakter létezéséhez fűződő szkepszise jegyében mindehhez hozzáteszi: „Mindezek a történelmi helyzetekben megjelenő jelenségek arra utalnak, hogyha a magyar alkat válságának okait keressük, úgy először a történelemben kell körülnéznünk”.
Fejtegetésem végére érve a fenti gondolatmenetnél találóbb befejezést nem tudnék megfogalmazni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az önkényuralom bája
Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >
A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben
Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >
Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?
A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >
A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó
A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >
Az ortodox Irán
Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >
Az eddigi európai rendnek vége
Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >
Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell
A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >
Az összeomlás forgatókönyvei
Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >
Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is
De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >
Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról
Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >
420 forint/eurós árfolyam sem kizárt
Az apanázsra azért is szükség van, hogy megdobja a gazdaságot, amelynek növekedési üteme előreláthatólag lassul a >
Riadókészültségben a magyarországi média
Létezik ugyan még egy maroknyi független orgánum, de ahhoz, hogy elérjék a közönséget, vagy a közönségnek >