Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Áldozat
Öreg Dezső
Arra kérek mindenkit, hogy vállalják ezt az ideiglenes áldozatot. Ezzel, gyermekeink érdekében, visszatérünk a járható útra. Ezt üzente Dušan Vujović pénzügyminiszter amikor megindokolta a pótköltségvetést. Melynek nyomán csökkennek a bérek és a nyugdíjak. Ami a járható utat illeti, ő a fenntartható kifejezést használta. Majd meglátjuk, sikerül-e megvalósítani a tervet.
Ami a bér és nyugdíjcsökkentést illeti, semmi kétség. Egyszerűen kevesebb pénzt adnak rájuk. A gazdaság talpra állítását célzó tervek már problematikusabbak. A miniszterelnök bejelentette, napok alatt vevőt vagy stratégiai partnert talál a szmederevói vasművekre. Amerikait. Egy másik amerikai cég már távozott a Duna menti városból. Már 2 évvel ezelőtt nem fizetődött ki a U.S Steel Serbia üzemeltetése. Azóta sem találtak vevőt az egykor 10 ezer munkást foglalkoztató szocialista acélgyárra. Most, a kormányfő szerint, már csak az hiányzik, hogy kezet szorítson James Boucharddal, az Esmark Inc. vállalat vezetőjével és meg van mentve a vasművek. Kivárjuk. Arról nem beszélt, hogy ez mennyi pénzébe kerül az itteni adófizetőknek. Ami bizonyára jelentős tétele lesz a jövő évi költségvetésnek. Aminek kidolgozásába még nem kezdett bele a pénzügyminisztérium. Dušan Vujović tárcavezető arra hivatkozik, azért késnek, mert az idei büdzsé módosításával voltak elfoglalva. Mintha ezt a munkát valaki mástól örökölték volna és annyira igénybe vette idejüket, hogy rendes feladataikat nem tudták ellátni. Holott ez a kormány 6 teljes hónapja állt fel. Akkor azzal az ígérettel, hogy kilábolunk a válságból, talpra állítjuk a gazdaságot, leszámolunk a korrupcióval meg a szervezett bűnözéssel. Aztán kiderült, hogy ez a kabinet is inkább a pénzt szereti számolni. A másét meg a magáét egyaránt. Ékes bizonyítéka ennek a mostani költségvetés módosítás. Amellyel kivesznek egy jó nagy összeget az államkasszától függők zsebéből, hogy egy részét visszajuttassák ugyanoda, csak más zsebekbe. Másik részével kifizetik a korábban felvett kölcsönök kamatait és a beígért támogatásokat, szubvenciókat. Mondjuk a szmederevói vasművek megsegítése formájában. De milliárdok folynak majd be egyes közvállalatok számlájára is feltőkésítés címén. A Postatakarék 4 milliárd 700 millió dinárra, a Duna biztosító társaság 100 millióval többre pályázik, nem esélytelenül. Meg van ez már beszélve.
De talán a legbizarrabb a költségvetési kiadásnak a pártfinanszírozás miatti növekedése. Mert egy 2011-ben elfogadott törvény alapján a politikai tevékenységet az állam, tehát mi, adófizető polgárok finanszírozzuk, a büdzsé 0 egész 15 század százalékával. Ez rendben is van, hiszen a demokráciának nincs ára, ugyebár. Csakhogy az imént említett törvény úgy rendezi a dolgokat, hogy ezt a „szerény összeget” nem a költségvetés bevételi oldalához viszonyítják, hanem a kiadásihoz. Ahhoz, amelyre –ugye – ránehezedik a hiány. Az a pénz is tehát, amelyet nem keresünk meg, amelyet kölcsönkérünk valahonnan és feléljük. Egyesek csak megeszik, mások mondjuk öltözködnek, megint mások még üdülnek, nyaralnak, egyesek telelnek is belőle. Micsoda igények! Erről, erről is le kellene szoktatni az itteni polgárt. Nem is ideiglenesen, mint ahogy azt a pénzügyminiszter kéri. Tessék áldozatot tenni a demokrácia oltárára! Ez az áldozat, a dolgok jelenlegi állása szerint bizony nem kevés pénz. Majd 2 milliárd dinár. Ami már euróban is takaros összeg, 18 millió. Szerencsére csak a parlamenti pártok kötelesek áldozatot hozni, csak ők részesülnek ebből a kalácsból. Amely most, a költségvetés módosítása után nagyobb, édesebb lett. De nem sokáig leszünk kénytelenek a pártok áldozatait növelni, mert a pénzügyminiszter becslése szerint Szerbia jövőre kilábol a recesszióból. És mivel nem tart tovább a gazdasági hanyatlás, remélhetőleg csökken a költségvetési hiány. Meg aztán november elején kezdődnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. Amihez a kormányfő és az államkassza irányítója is igen nagy reményeket fűz. A pénzügyminiszter azt mondja, ezért is késik a jövő évi költségvetési terv. Mert, ahogy fogalmazott egyik televíziós szereplésében, mélyebbre akar szántani a valutaalappal folytatott megbeszélések után. Hogy ez mit jelent, nyilván csak ő és az első miniszter tudja. Nemsokára azonban mi is értesülünk róla, mert ígérete szerint az év vége előtt elkészül, mármint a 2015-ös büdzsé tervezete és a képviselők is kapnak 2 hetet áttanulmányozására. Aztán szavaznak róla. Mérget lehet venni rá, hogy elfogadják. Bármilyen is legyen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ukrajnának új ellensége lett: az, hogy a Nyugat belefárad a háborúba
Az egyik neves amerikai biztonságpolitikai szakértő azt mondja, hogy mindenképpen el kell kerülni Ukrajnában a vereséget, >
Miért védem Izraelt?
Saját bevallása szerint Bernard-Henry Lévy egész életében a palesztinok ügyéért küzdött, ám most mégis Izrael támogatja >
Európában jelenleg jobbról fúj a szél
Paul Lendvai arra hívja fel a figyelmet heti kommentárjában a Der Standardban, hogy Európában jelenleg jobbról >
A pártrendszer széttagoltsága veszélyt jelent az EU számára
A Standard brüsszeli tudósítója veszélyesnek nevezi az EU szempontjából, hogy egyre inkább széttöredezik a földrészen a >
Izrael elvesztette a háború ellenőrzését
Minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a >
Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál
Így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis >
Európának az a baja, hogy túl vonzó
Ezt Timothy Garton Ash állítja a Financial Times-ban, aki szerint a migráció ügyében hozott kemény intézkedések >
A megszűnt nemzeti szuverenitás nyomában
A diktátorokat általában a realitásoktól elszakadt, magányos emberként írják le a politikai elemzők. Tévednének? Ez a >
A holland szélsőjobb: az eredeti mindig legyőzi az utánzatot
Ezt emeli ki a Le Monde vezércikke. Adott esetben hiba lett volna, ha a migráció kimarad >
A holland választások tanulságai
A Guardian vezércikke úgy ítéli meg, hogy a holland választás eredménye láttán Európának okulnia kell a >
Új fejezet indult a magyarországi rágalomhadjáratban
Orbán Viktor új szintre emeli a vitát Brüsszellel. Ideértve a von der Leyen elleni plakátokat, valamint >
Kezd hatni a nyomás Netanjahura – a tűzszünet lehetősége arra utal, hogy valami megváltozott
Ezt fejti ki Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai szemleírója. Nincs arról szó persze, hogy felpuhult volna >