2019. november 18. hétfő
Ma Jenő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Színikritikusok Díja 2013/14

Gerold László
Gerold László

„Színjátszásunk megkerülhetetlenül jelen van az egyetemes magyar színházi világban. Hogy kellő mértékben-e, vagy nem, azon nyugodtan lehet töprengeni.” Gerold László (Vajdaság Ma):

Annak ellenére, vagy talán éppen annak visszajelzéseként, hogy színházaink a magyar körképben tekintélyes helyet foglalnak el, amit a díjak száma is igazol, ilyenkor októberben számomra (s talán mások számára is, akiket érdekel a színház) visszatérő kérdés, hogy láttak bennünket a magyarországi színikritikusok. Ez az új szezon kezdetét jelentő hó októberi Színház számából tudható meg. Ekkor közlik a Színikritikusok Díját. A kép, ami a vajdasági magyar színjátszásról így évről évre kialakul, rendre másféle tanulságokkal szolgál. Az elmúlt évad vonatkozásában ez egyfelől szóródást, másfelől pedig két vonatkozásban egyértelműen sikert mutat. Mindkét mozzanat figyelmet érdemel.

A tizenöt teljesítmény-kategóriába azok a kritikusok nevezhetnek meg három-három jelöltet, akik a szezon folyamán kilencven előadást láttak. Az eredmény annak alapján alakul ki, hogy az első helyen nominált jelölt három, a második kettő, a harmadikon pedig egy pontot kap.

A tizenöt közül négy kategóriában (a legjobb zenés, szórakoztató, ill. gyerek- és ifjúsági előadás, a legjobb férfi főszereplő és a legjobb jelmez) egyetlen jelölést sem kaptunk. Legtöbbször a szabadkai Népszínház és a pesti Katona József Színház közös produkciójaként készült Vörös fordul elő. Legjobb drámaként a Brestyánszki Rozália jegyezte szöveg ötször (8 pont), legjobb előadásként (rendező Máté Gábor) háromszor (4), legjobb díszletként (tervező Cziegler Balázs) pedig egyszer (3). Ez összesen tizenöt pont, de ehhez hozzá kell adni azt a négy pontot, amit a Katona színészei, Szirtes Ági és Fekete Ernő kapott legjobb női, ill. férfi mellékszereplőként. Ennél alig valamivel kevesebbet a Kosztolányi Dezső Színház műsorán szereplő előadás (Az ember komédiája, rendező Táborosi Margaréta) zenéjéért Bakos Árpád kapott. Négy első és egy harmadik helyen történt jelölése tizenhárom pontot hozott. Ez a kategória második helyét jelenti a díjazott Kovács Márton után, kinek az Örkény Színház Képzelt beteg-előadásának zenéjéért nyolc nominációval tizennyolc pont járt!

Ez lenne a két legkiemelkedőbb vajdasági teljesítmény, ahogy a huszonhárom voksoló kritikus látta. Ugyanakkor talán az sem mellékes, hogy közülük tizenhárman adtak le vajdasági előadásra vonatkozó jelölést. Ami jelentheti azt, hogy tízük szerint nem volt javaslatra érdemes vajdasági teljesítmény, de arra is lehet gondolni, hogy közülük többen nem is láttak itteni előadást, ami az évad második felében, végén bemutatott előadásokra lehet igazán hátrányosan érvényes. Ugyanakkor az is felmerülhet, hogy pesti színház műsorán is szereplő Vörös lépéselőnyben volt a többi vajdasági előadással szemben, ami azonban nem jelenti az iránti tanúsított figyelem méltatlanságát.

A fentiek mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy Mezei Szilárdot a kolozsvári Csipkéhez, Lajkó Félixet pedig a Kelebiai Nyári Mozi Színházi Lit és Mix könyve című előadáshoz írt zenéért kinek-kinek, színháziaknak, nézőknek, mit jelent, mindenki döntse el. javasolták díjra. Azok a kritikusok viszont, akik nem elégedettek azzal, hogy kategóriánként három-három jelöltet állítsanak, listájukat fontosnak tartották megjegyzéssel kiegészíteni, melyben a sajnálatukra kimaradtakat említik. A futottak még között olvasható G. Erdélyi Hermina, Krizsán Szilvia, Mezei Kinga (a kolozsvári Csipke és a Debrecenben Wyspiański Novemberi éj rendezésért; jelentkezzen, aki hallott róla!), Pámer Csilla neve, illetve említődik a Tanyaszínház és az Újvidéki Színház Rosmersholm című előadása. (…)

Hogy mindez Tény, hogy színjátszásunk megkerülhetetlenül jelen van az egyetemes magyar színházi világban. Hogy kellő mértékben-e, vagy nem, azon nyugodtan lehet töprengeni.

2014. október 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább