Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Tiszteletet a történelemnek!
„Azonnal kipróbáljuk a nagyhatalmi árulást: az EU-t arra ösztökéljük, hogy hagyja magára az életükért küzdő országokat.” Lőrinc László (hvg.hu):
Lázár János ünnepi szavaiban ismét lejátszotta „a magyarokkal szemben adóssága van a világnak. … ezt a nemzetet a külvilág mindig csak hitegette a bajban,” mert „fontosabbak voltak a kereskedelmi érdekeik” kezdetű lemezt. Mi „sokszor voltunk Európa és a nyugati értékek és érdekek védőbástyája, cserében rendre csupán megkésett, nagy szavakat kaptunk." Ezen az alapon állítja, hogy mi mindig csak magunkra számíthattunk, és ezen az alapon követel „tiszteletet 1956 nemzetének!” (…)
Néhány példa
Egy: tények a védőbástya eredeti, törökkori prototípusáról:
- A végvárak többe kerültek, mint ami adóban a magyar királyságból összesen befolyt a kincstárba. Az ők („Habsburgok”) birodalmi pénze nélkül a 16-17. századi török elleni küzdelem sikertelen lett volna.
- A magyarországi végvárakban különböző nemzetek sarjai (horvátok, szlovákok, szerbek és nyugatiak is szolgáltak). Kőszeg várát például a horvát Jurišić/Jurisics, ausztriai főnemes az I. János magyar (!) király szövetségeseként (!) odaérkező török ellen védte, az ő („külföld”) zsoldjukban (1532).
- A törököt végül ők űzték ki innen, minimális mi részvétellel.
- Bécset (őket) 1683-ban a törökkel szemben nem mi, hanem ők (lengyelek) mentették fel, miközben Thököly magyarjai a töröknek segíteni siettek oda.
Mindez semmit nem vesz el a mi törökverőink, például Dobó István érdemeiből, csak a mi-áldozatiság hazugságából. (Dobó különben hős katona és kapzsi üzletember volt: éppen „kereskedelmi érdekei” miatt került összetűzésbe magyar szomszédjaival, akiknek pont az ők, vagyis a Habsburg király kelt védelmére.)
Kettő: néhány tény a cserbenhagyott szabadságharcainkról:
- Egyetlen szabadságharcunk sem robbant volna ki az ők nélkül: Bethlen Gábor és I. Rákóczi György a harminc éves háborúban az észak-nyugati protestáns országok támogatását bírta, II. Rákóczi Ferenc a spanyol örökösödési háborúba kapcsolódott bele. Bocskai és Thököly pedig egyenesen a török szövetségét élvezte. Igaz, hogy a külső segítség nem volt elég, de nem igaz, hogy nem volt.
- A 48-as szabadságharc fontos előfeltétele volt a párizsi és a két bécsi forradalom: a márciusi és az októberi; utóbbi kimondottan a magyarok védelmében robbant ki, ami elég ritka a nemzeti forradalmak történetében. Cserben nem ők hagytak minket, hanem fordítva: a Lajtánál toporogva bevárta a honvédség, hogy Windisch-Grätz bevegye Bécset. A szabadságharc katonái sorában lengyelek, németek, olaszok harcoltak a magyarokkal, a vezető posztokon is, aradi vértanúk között is. (És magyarok az ellenfél oldalán is: Zichy Ödön vagy a magyar nyelvű könyveket publikáló Lamberg Ferenc neve közismert.) Igaz, kaphattunk volna több segítséget, Palmerston például késve tett diplomáciai lépéseket, de nem igaz, hogy nem kaptunk semmit.
- Az 1956-os forradalom elképzelhetetlen a hidegháborús nyugati magatartás, az osztrák államszerződés nélkül. Atomháborút nem vállaltak értünk, ez nekünk sem lett volna érdekünk. Viszont emigráló magyarok tízezreit segélyezték, oktatták ingyen, főleg Ausztriában, de más nyugati országokban is. Nem igaz, hogy Amerika katonai segítséget ígért volna. Igaz, tehettek volna többet értünk, de nem igaz, hogy csak hitegettek, és semmit sem tettek.
Három: egy tény a berlini falból kiütött tégláról:
- Amivel Lázár János hazafilag elbüszkélkedik, az legalább annyira a posztkommunisták érdeme, mint a mienk, többieké. Vagyis részben azok érdeme, akikkel való későbbi kollaborációval vádolja őket. Ez remek példája annak, hogyan csűri-csavarja még a személyesen megélt tényeket is a politikailag motivált nemzeti öntetszelgés. A posztkommunista ettől még posztkommunista marad, a tény viszont tény.
Négy: további néhány tény reménytelen magányunkról:
- Egyetlen nagy fellendülő korszakunk sem képzelhető el a nyugati minta, a nyugati értékek adaptációja, sőt az ők támogatása nélkül, ez igaz Szent Istvántól a reformáción keresztül a reformkorig és a dualizmusig, amikor a tőkeimport indította el a felzárkózást. Nem lett volna Lánchidunk, vasutunk, gőzhajónk, iparunk, ha akkor is azt hisszük, csak magunkra számíthatunk. A bethleni konszolidácó is népszövetségi kölcsönre épült. Igaz, hogy 907-től sok támadás érte az országot az ők-től (melyik országot nem?), de igaz ez is.
Öt: néhány tény az ártatlanságunkról:
- Az ők sokszor cserbenhagyott bennünket. Igaz. De nem többször, mint ahányszor mi hagytuk cserben magunkat. A „törökvezető” I. Jánosról vagy Thökölyről már tettünk említést. De minden korszaknak megvoltak a hasonlói. Első és második világháborús veszteségeink mögött részben magunk álltunk: önként rontottunk a Szovjetuniónak, és üzentünk hadat az Egyesült Államoknak. Utólag meg sértve érezzük magunkat, hogy nem védett meg minket Amerika, saját állampolgárainak élete árán.
- A külvilág nem hagyott bennünket cserben többször, mint ahányszor mi másokat. Legutóbb éppen ez a kormányzat csavartatta ki a táblákat az eltiport Tibet békés és öntudatos polgárainak kezeiből, mikor a nálunk parolázó zsarnokaik ellen tüntettek. Ez a kormányzat tanúsított közönyt az ex-szovjetek által fenyegetett Észtországgal és a megtámadott Ukrajnával szemben, követséget bezárva, gázvezetéket elzárva. Pedig egyik esetben sem kockáztatott volna egy atomháborút. Itt tényleg csak a (vélt) „kereskedelmi érdekekről” volt szó.
Most jön majd az, hogy ez más, mert mi egy kicsi, életéért küzdő ország szoktunk lenni. Ebben van részigazság; mindenesetre a dualizmus külpolitikáját meghatározó politikusaink nem sok együttérzést mutattak a jogfosztott csehek, vagy a bekebelezett bosnyákok iránt. Most pedig, abban a pillanatban, amikor először megtehetjük, hogy egy igazi nagyhatalom tagállamaként lépjünk fel, azonnal kipróbáljuk a nagyhatalmi árulást: az EU-t arra ösztökéljük, hogy hagyja magára az életükért küzdő országokat. Biztos ezek után, hogy éppen Lázár János hivatott ma történelmi adósságtörlesztést és tiszteletet követelni?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >