Ma Vencel, Salamon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Rendszám a rendszerváltásban
Mucsi Géza
Az immár független országok, Szlovénia és Horvátország fele vette útját egy személygépkocsi, és természetesen utasai. Azzal a hátsó szándékkal, hogy esetleg megpihennek egy kicsit az Adriai-tenger partján. Arrafelé lényegesen olcsóbb a nyaralás, mint mondjuk a Balaton környékén. Mint kiderült, kalandosabb is.
Az előzetes budapesti konzultációkon a hivatalos szlovén és horvát szervek megnyugtatták a vajdasági magyar gépkocsi-tulajdonost, aki most kényszerűen Magyarországon él, hogy a nyaralásnak semmi akadálya. A jugoszláv útlevél szemet szúr ugyan, de hát magyar letelepedési engedéllyel már egyetlen határon sem lehet „hézag”. Ez már az első határátkelőn világos lett, különösebb akadályt tényleg nem gördítenek a nyaralni vágyó áttelepült elé sem a független szlovén hatóságok, sem pedig a független demokratikus horvát hatósági szervek Valójában be lehet jutni országukba, ám a gépkocsi, mint ÁLLAMELLENSÉG nem gurulhat tovább.
A Lenti közelében fekvő, békét idéző magyar-szlovén határátkelőn a megfelelő okmányokkal rendelkező vajdasági utas abba is beleegyezett, hogy kifizeti az egyszeri belépésre szóló személyenkénti körülbelül 20 DEM értékű vízumot, hogy bejusson a Dežela (szlovénul: haza) területére. Csakhogy mellbe vágta a rikácsoló vámos:
– Önök lépjenek ki az autóból, mert csak gyalog folytathatják az útjukat, a kocsit viszont fordítsak vissza Magyarország felé. Piszkos, mocskos szerb rendszámú személyautó nem közlekedhet Szlovénia területén!
Kérdem, mit vétett az NS (Újvidék) rendszámú autóm. Hiszen ott vették számba, azóta Budapesten fut a biztosítás meg még a casco is.
– Szerbia ellenség, beleértve Novi Sadot is! Két percet adok, hogy visszafordítsa ezt a szerb gépkocsit!
Így a szlovén vámos, akivel igen jól megértettük egymást szerbül. Aztán még hozzáfűzte, hogy a Zastava – jóllehet azt is az ellenséges Szerbiában gyártották – akár be is gurulhat a függetlenség szentélyébe, de ilyen rendszámai nem. (Mellesleg igen sok szlovén polgár éppen a kragujevaci Zastava termékeit hajtja.)
Kérdem, mi van, ha leszerelem a két táblát.
– Nem jó, mert a forgalmi engedélyben is azt írja, hogy szerb Novi Sad.
Tehát hátra arc!
Miután a szlovén hatósági emberekkel kölcsönösen „lefasisztáztuk” egymást nyugtáztam, hogy a „Deželá”-ban nem nyaralok. Legyenek boldogok a tolar (tallér) nevű pénzükkel, demokráciájukkal egyetemben. Ahányan vannak. Másfél milliónyian; Budapest néhány kerülete – úgy számban. Azon aztán majd el lehet elmélkedni, hogy mit tesz maroknyi emberrel a függetlenség. Ha már a rendszám is államellenség.
Horvátország
Egy elegáns kerülőúttal Letenjének futok neki az Adriai-tengerpart felé. Akárcsak Lentinél, ott sincs különösebb sürgés-forgás. Tehát feltűnést kelt a piros Zastava. No, meg az NS rendszám. Meg a jugoszláv útlevél. Amit a Vajdaságban adtak ki. Tehát a horvátok szerint szerb útlevél. Hosszabb igazoltatás után – mely szerint szerb illetőségű polgár nem léphet Horvátország területére – nagy nehezen bebizonyítottuk, hogy a gépkocsi utasai magyarok, és nem szerbek. A horvát hatóságok ebbe végül is belenyugodtak. De a rendszám a probléma, vízumot ugyan nem kell fizetnünk, mint a szlovénoknál – mivelhogy magyarok vagyunk –, ám az autóbiztosítást a horvát utakon körülbelül 100 DEM-re értékelik. Ezt ki kell fizetni. Nem mindenkinek, de NS rendszámmal...
Gurulunk a tengerpartra
Békésnek tűnik az út. Az utakon imitt-amott akadályok, ellenben a tankcsapdákat már félretolták. A háború szele azonban időnként megcsap bennünket. Ettől eltekintve sűrű a közlekedés. Főleg vadonatúj horvát rendszámtáblás, leginkább vörös csillag nélküli gépkocsik gurulnak a tenger felé, vannak szlovénok, magyarok és elég kevés német osztrák meg olasz kocsi is. A nyugatiakat nem izgatja különösebben a Zastava meg az NS rendszám, a horvátokat annál inkább. Boldog-boldogtalan ránk villog, kürtöl, fenyegetőzik. Jó néhány ízben horvát gárdisták előznek meg teherautóval (amit a jugoszláv néphadseregtől örököltek), halállal fenyegetnek megfelelő trágár szavak kíséretében. Néhány ilyen teherautó azzal kísérletezik, hogy – főleg szakadékos és szerpentines úton – letaszítson a pályáról. A szembejövők átvágnak a bal oldalra, hátha megijed az odatévedt NS rendszámtáblás gépkocsi-tulajdonos.
Egy vukovári rendszámtáblás autó marcona sofőrje végül is keresztbe áll az úton, és kitessékel. Hosszú csövű, nagy kaliberű német vagy angol pisztollyal fenyeget bennünket, és főbelövést ígér. Mivelhogy szerbek vagyunk. Csak egy-két kétségbe esett magyar szó menti meg életünket, nagy nehezen belenyugszik, hogy hát Újvidéken – Novi Sadon – talán magyarok is élnek vagy éltek. Beletörődik, hogy ezúttal nem lőhet le egyetlen szerbet sem. Legalábbis most nem… Aztán tipikusan balkáni mozdulattal letépi az NS rendszámtáblákat, mivelhogy ezzel nem illik Horvátországban közlekedni. Ha élni akarunk, felejtsük el!
Aztán búcsút veszünk egymástól, egykori szomszédok és Duna mentiek, ő vukovári, én meg újvidéki.
És megy a kocsi tovább. Egészen az első rendőrjárőrig.
– Miért nincs rendszám?
– Azért mert fejbe akartak lőni, mert NS, és leszedtem.
– Na és hol a rendszám?
– Itt az ülés alatt, tessék.
– Jó helyen van. Hagyja csak ott, ha élni akar. Ellenben a büntetést ki kell fizetnie, mert szabálysértést követett el. Rendszám nélküli autóval egy független horvát állam területén nem lehet közlekedni.
Így Poláig, természetesen mindenütt fizetni kellett a kihágásért.
Ott aztán egy környékbeli faluban eldugtam a gépkocsit, és napokig azon töprengtem, hogy egyszer majd vissza is kell jutni.
Addig pedig ott csevegtünk egymással a pálmafák árnyékában, szlovénok, horvátok, menekült bosnyákok, macedónok, menekült montenegróiak. Közős nyelvünk a szerb volt. Megértettük egymást rendszám nélkül is ebben a háborús rendszerben.
Visszafelé
A tapasztalat azt diktálta, hogy Polából kiindulva Letenjéig a horvát területen sürgősen keresztül kell robogni. Még akkor is, ha az autón már nem díszeleg a NS rendszám, és a hátsó ablakon ott ékeskedik az, hogy Hungária. Szlovénián át továbbra sem lehetett közlekedni, Boszniában pedig háború dúlt. Hát irány vissza ugyanazon az úton, rendszám nélkül és gyorsan.
A különféle ellenőrző pontokon természetesen ismét fizetni kellett a szabálysértésekért. Másutt a magyarokat, imitt-amott pedig a rendszámnélküliséget csodálták. Körülbelül félszáz ellenőrzés után végre Letenjéhez ért a rendszám nélküli autó, ahol már csak az a probléma merült fel, hogy Magyarország területére ilyen formában nem lehet behajtani. Na, de most már előkerülhetett az eldugott és letépett két NS tábla. És ez ablakban díszelegve be lehetett venni az irányt egy békésebb országba.
Itt még nincs háború, és talán tudnak is mit kezdeni a demokráciával. A rendszerváltás után legalább az útlevél és a rendszám nem okoz gondot
A szlovénok meg a horvátok pedig töprengjenek el egy kicsit vadonatúj függetlenségükben. A tolar és a dinár értéktelenedésével együtt. Na meg az ellenséges rendszámokon is. Hacsak ezen múlik...
Abban viszont biztos vagyok, hogy előbb jár le a forgalmi engedélyem, előbb veszíti értékét és érvényességét a rendszám, minthogy a balkáni háborúnak és azzal együtt a gyűlöletnek vége lesz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szlovákia a választás után átcsúszhat Orbán táborába
A Nyugat számára nagy a tét, mindenesetre a szlovák politikában áttekinthetetlenek az erőviszonyok és igen nagyok >
Csak kétféle megoldása lehetséges: vagy Oroszország győz, vagy Ukrajna
Ha Oroszország győz, az bizonyosan nem jelenti Putyin katonai kalandjainak a végét, és a következő állomás >
Európa jobbra tolódása nincs kőbe vésve, a baloldalnak semmi oka az elkeseredésre
A munkásosztály soha nem vált le a baloldalról. A szegényebb körzetek mindig is a progresszív pártokra >
Európa „mini-Trumpjai” túlélték a bukását és most a visszatérésében reménykednek
Paul Taylor szerint a populisták, Orbántól kezdve Ficóig, jelenleg Washingtonra vetik vigyázó szemüket, mert a bukott >
Koszovó és Szerbia azt csinál, amit akar: Az EU-nak tekintélyproblémája van a Balkánon – és ez veszélyes
A jelek szerint a két szembeálló oldal egyáltalán nem szorgalmazza a kapcsolatok rendezését. Sőt a vasárnapi >
A fellazítás politikája
Nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl élő kisebbségi közösségekben is elsorvasztották a magyar nyelvű független médiát >
Így működik a Meloni-rendszer
Az olasz kormányfő olyan, mintha burok venné körül: amióta egy évvel ezelőtt megszerezte a hatalmat, egymás >
Nyugat türelme hamarabb elfogy, mint ahogy véget ér a háború
A Stanford Egyetem neves történésze Niall Ferguson azt látja, hogy kezd meginogni az amerikai támogatás. Az >
Harc a demokráciáért Kelet-Európában: Szerbia szinte már teljesen elveszett a Nyugat számára
Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző kiábrándítónak nevezik, hogy Kelet-Európában folyik a harc a demokráciáért, de egy >
Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia
A Washington Post biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell >
A Putyin-barátság fontosabb, mint a kiállás a magyar kisebbségek mellett
Nagy az eshetősége, hogy a 400 ezres szlovákiai magyarságnak ezúttal sem lesz önálló képviselete a pozsonyi >
Nemzetes úr
Ami a félelmet illeti: a magyar közösségek fogyását nem lehetett megállítani. Feltéve, hogy egyáltalán akarták. Az >