2019. október 16. Szerda
Ma Gál, Margit, Hedvig névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Rendszám a rendszerváltásban

Mucsi Géza
Mucsi Géza
Rendszám a rendszerváltásban

Az immár független országok, Szlo­vénia és Horvátország fele vette út­ját egy személygépkocsi, és termé­szetesen utasai. Azzal a hátsó szán­dékkal, hogy esetleg megpihennek egy kicsit az Adriai-tenger partján. Arrafelé lényegesen olcsóbb a nyara­lás, mint mondjuk a Balaton környé­kén. Mint kiderült, kalandosabb is.

Az előzetes budapesti konzultációkon a hivata­los szlovén és horvát szervek megnyugtatták a vajdasági magyar gépkocsi-tulajdonost, aki most kényszerűen Magyarországon él, hogy a nyaralás­nak semmi akadálya. A jugoszláv útlevél szemet szúr ugyan, de hát magyar letelepedési engedéllyel már egyetlen határon sem lehet „hézag”. Ez már az első határátkelőn világos lett, különösebb aka­dályt tényleg nem gördítenek a nyaralni vágyó áttelepült elé sem a független szlovén hatóságok, sem pedig a független demokratikus horvát ható­sági szervek Valójában be lehet jutni országukba, ám a gépkocsi, mint ÁLLAMELLENSÉG nem gurulhat tovább.

A Lenti közelében fekvő, békét idéző magyar­-szlovén határátkelőn a megfelelő okmányokkal rendelkező vajdasági utas abba is beleegyezett, hogy kifizeti az egyszeri belépésre szóló személyen­kénti körülbelül 20 DEM értékű vízumot, hogy bejusson a Dežela (szlovénul: haza) területére. Csakhogy mellbe vágta a rikácsoló vámos:

– Önök lépjenek ki az autóból, mert csak gyalog folytathatják az útjukat, a kocsit viszont fordítsak vissza Magyarország felé. Piszkos, mocs­kos szerb rendszámú személyautó nem közleked­het Szlovénia területén!

Kérdem, mit vétett az NS (Újvidék) rendszámú autóm. Hiszen ott vették számba, azóta Budapes­ten fut a biztosítás meg még a casco is.

– Szerbia ellenség, beleértve Novi Sadot is! Két percet adok, hogy visszafordítsa ezt a szerb gép­kocsit!

Így a szlovén vámos, akivel igen jól megértet­tük egymást szerbül. Aztán még hozzáfűzte, hogy a Zastava – jóllehet azt is az ellenséges Szerbiában gyártották – akár be is gurulhat a függetlenség szentélyébe, de ilyen rendszámai nem. (Mellesleg igen sok szlovén polgár éppen a kragujevaci Zastava termékeit hajtja.)

Kérdem, mi van, ha leszerelem a két táblát.

– Nem jó, mert a forgalmi engedélyben is azt írja, hogy szerb Novi Sad.

Tehát hátra arc!

Miután a szlovén hatósági emberekkel kölcsö­nösen „lefasisztáztuk” egymást nyugtáztam, hogy a „Deželá”-ban nem nyaralok. Legyenek boldogok a tolar (tallér) nevű pénzükkel, demokráciájukkal egyetemben. Ahányan vannak. Másfél milliónyian; Budapest néhány kerülete – úgy számban. Azon aztán majd el lehet elmélkedni, hogy mit tesz maroknyi emberrel a függetlenség. Ha már a rendszám is államellenség.

Horvátország

Egy elegáns kerülőúttal Letenjének futok neki az Adriai-tengerpart felé. Akárcsak Lentinél, ott sincs különösebb sürgés-forgás. Tehát feltűnést kelt a piros Zastava. No, meg az NS rendszám. Meg a jugoszláv útlevél. Amit a Vajdaságban adtak ki. Tehát a horvátok szerint szerb útlevél. Hosszabb igazoltatás után – mely szerint szerb illetősé­gű polgár nem léphet Horvátország területére – nagy nehezen bebizonyítottuk, hogy a gépkocsi utasai magyarok, és nem szerbek. A horvát ható­ságok ebbe végül is belenyugodtak. De a rend­szám a probléma, vízumot ugyan nem kell fizet­nünk, mint a szlovénoknál – mivelhogy magyarok vagyunk –, ám az autóbiztosítást a horvát utakon körülbelül 100 DEM-re értékelik. Ezt ki kell fizetni. Nem mindenkinek, de NS rendszámmal...

Gurulunk a tengerpartra

Békésnek tűnik az út. Az utakon imitt-amott akadályok, ellenben a tankcsapdákat már félretol­ták. A háború szele azonban időnként megcsap bennünket. Ettől eltekintve sűrű a közlekedés. Főleg vadonatúj horvát rendszámtáblás, leginkább vörös csillag nélküli gépkocsik gurulnak a tenger felé, vannak szlovénok, magyarok és elég kevés német osztrák meg olasz kocsi is. A nyugatiakat nem izgatja különösebben a Zastava meg az NS rendszám, a horvátokat annál inkább. Boldog-bol­dogtalan ránk villog, kürtöl, fenyegetőzik. Jó né­hány ízben horvát gárdisták előznek meg teherau­tóval (amit a jugoszláv néphadseregtől örököltek), halállal fenyegetnek megfelelő trágár szavak kísé­retében. Néhány ilyen teherautó azzal kísérletezik, hogy – főleg szakadékos és szerpentines úton – letaszítson a pályáról. A szembejövők átvágnak a bal oldalra, hátha megijed az odatévedt NS rend­számtáblás gépkocsi-tulajdonos.

Egy vukovári rendszámtáblás autó marcona sofőrje végül is keresztbe áll az úton, és kitessékel. Hosszú csövű, nagy kaliberű német vagy angol pisztollyal fenyeget bennünket, és főbelövést ígér. Mivelhogy szerbek vagyunk. Csak egy-két kétség­be esett magyar szó menti meg életünket, nagy nehezen belenyugszik, hogy hát Újvidéken – Novi Sadon – talán magyarok is élnek vagy éltek. Beletörődik, hogy ezúttal nem lőhet le egyetlen szerbet sem. Legalábbis most nem… Aztán tipiku­san balkáni mozdulattal letépi az NS rendszámtáb­lákat, mivelhogy ezzel nem illik Horvátországban közlekedni. Ha élni akarunk, felejtsük el!

Aztán búcsút veszünk egymástól, egykori szomszédok és Duna mentiek, ő vukovári, én meg újvidéki.

És megy a kocsi tovább. Egészen az első rendőrjárőrig.

– Miért nincs rendszám?

– Azért mert fejbe akartak lőni, mert NS, és leszedtem.

– Na és hol a rendszám?

– Itt az ülés alatt, tessék.

– Jó helyen van. Hagyja csak ott, ha élni akar. Ellenben a büntetést ki kell fizetnie, mert szabály­sértést követett el. Rendszám nélküli autóval egy független horvát állam területén nem lehet közle­kedni.

Így Poláig, természetesen mindenütt fizetni kel­lett a kihágásért.

Ott aztán egy környékbeli faluban eldugtam a gépkocsit, és napokig azon töprengtem, hogy egyszer majd vissza is kell jutni.

Addig pedig ott csevegtünk egymással a pál­mafák árnyékában, szlovénok, horvátok, menekült bosnyákok, macedónok, menekült montenegróiak. Közős nyelvünk a szerb volt. Megértettük egymást rendszám nélkül is ebben a háborús rendszerben.

Visszafelé

A tapasztalat azt diktálta, hogy Polából kiindul­va Letenjéig a horvát területen sürgősen keresztül kell robogni. Még akkor is, ha az autón már nem díszeleg a NS rendszám, és a hátsó ablakon ott ékeskedik az, hogy Hungária. Szlovénián át to­vábbra sem lehetett közlekedni, Boszniában pedig háború dúlt. Hát irány vissza ugyanazon az úton, rendszám nélkül és gyorsan.

A különféle ellenőrző pontokon természetesen ismét fizetni kellett a szabálysértésekért. Másutt a magyarokat, imitt-amott pedig a rendszámnélküli­séget csodálták. Körülbelül félszáz ellenőrzés után végre Letenjéhez ért a rendszám nélküli autó, ahol már csak az a probléma merült fel, hogy Magyar­ország területére ilyen formában nem lehet behaj­tani. Na, de most már előkerülhetett az eldugott és letépett két NS tábla. És ez ablakban díszelegve be lehetett venni az irányt egy békésebb országba.

Itt még nincs háború, és talán tudnak is mit kezdeni a demokráciával. A rendszerváltás után legalább az útlevél és a rendszám nem okoz gondot

A szlovénok meg a horvátok pedig töprengje­nek el egy kicsit vadonatúj függetlenségükben. A tolar és a dinár értéktelenedésével együtt. Na meg az ellenséges rendszámokon is. Hacsak ezen mú­lik...

Abban viszont biztos vagyok, hogy előbb jár le a forgalmi engedélyem, előbb veszíti értékét és érvényességét a rendszám, minthogy a balkáni háborúnak és azzal együtt a gyűlöletnek vége lesz.

1992. szeptember 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bumeráng

A megtörténtekre nem azért kell emlékeznünk, mert az “történelem” hanem azért, mert ennek köszönhetjük akár pozitív >

Tovább

Érinthetetlen-e Orbán?

A szex- és korrupciós botrány megrengeti az orbáni rendszert. Normális körülmények közepette a helyi választások sokkal >

Tovább

Egy szerény javaslat

Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem >

Tovább

Ritka összefogás Orbán ellen

Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztanbul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a >

Tovább

Gyalázatunk vissza fog hullni ránk

Erdogan etnikai tisztogatást végez Szíriában, hogy a Törökországban élő hárommillió menekültet oda tudja telepíteni, és ezzel >

Tovább

A vasárnap ígérete

Nem tudom, Borkai Zsolt győri híveire kijózanító hatású volt-e mindaz a pusztító tény, amit az elmúlt >

Tovább

A magyar Ibizagate

A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen >

Tovább

Brexit, Brüsszel, Orbán...

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra baloldali; a románét >

Tovább

Haverok, buli, keresztény szabadság

Az egyik hajón Fekete Pákóra rakja meg a kurvát a polgármester, a másikon ugyanakkor a Despacitóra >

Tovább

Az ördög ügyvédje avagy az Orbán-rendszer whistleblowere

Amit a titokzatos ördög-ügyvéd Borkai Zsoltról fénykép és videó formájában közzétett, semmi ahhoz képest, amiről blogjában >

Tovább

A Joker mint társadalompolitikai bombasiker

A főhős nihilizmusa és megalkuvása pontosan tükrözi napjaink populizmusát. Ugyanilyen Joker ül a Fehér Házban is, >

Tovább

Johnson már csak Orbánban bízik?

A brit miniszterelnök azt reméli, hogy Magyarország megvétózza a kilépéshez szabott határidő meghosszabbítását, épp ezért uniós >

Tovább