2022. július 4. hétfő
Ma Ulrik, Erzsébet névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Ez egy ország

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Ez egy ország
Alapkőletétel után néhány évvel (thebrokenview fotója)

„XY, az ország miniszterelnöke itt és itt elhelyezte annak az új, több tízezer négyzetméternyi alapterületű gyárcsarnoknak az alapkövét, amelyben elejében 100, később többszáz, végül több ezer munkás fog dolgozni. Az év végéig elfoglalhatják munkahelyüket, a munkálatokat három héttel korábban befejezik. Mert mi megbízható, komoly partnere vagyunk a külföldi befektetőnek/őknek.”

Annak idején, a szocializmus építésének ha már nem is a virág-, de még mindig virágos korszakában, később hangulatában – ez a hangulat szerves része volt egy-egy alapkőletételnek -, tehát ott a 80-as években írtunk mi, akkor kezdő újságírók ilyen szövegeket, azzal heccelődve, hogy csak a személyek és a városok nevén, esetleg a jövő öntudatos munkásainak a számán kell változtatni és megvan a hír. A mai szerbiai tájékoztatás egy kicsit kezd emlékeztetni azokra az időkre. Az alapkőletétellel meg az egyszólamúsággal is. Meg a vezető pártba, most koalícióba vetett feltétel nélküli hit is azt az időt idézi. Ez pedig azt (is) jelenti, hogy az újságírók kedve, beállítottsága, bátorsága is arra a szintre tért vissza. Használhatnék más kifejezést is, de nem akarom megbántani a kollégákat, esetleg kedvét szegni valakinek, akiben még van némi hit, remény. A szeretet lassan mindenkiből kiveszni látszik, különösen, ha a megbecsülés szinonímájaként értjük, használjuk. Jó, nem kell szeretnie egy újságírónak, de a kritikus hangnem hiánya már a hivatás komoly mellőzését, az újságírói etika hiányát, ha úgy tetszik, a megfélemlítés fokát és egyebeket tükrözi. Mondjuk társadalmi megbecsülésének teljes eltűnését. De kár panaszkodni, nem csak mi kerültünk ebbe a helyzetbe ebben a társadalomban.

Gondolom, voltak, akik ráismertek, miről írtam ott az elején abban a sablonban. A kényesebbeknek mintadarabban, az epéseknek közhelyben, a nemesen egyszerűeknek kaptafában. A mi miniszterelnökünk járt a minap Smederevóban, ahol egy finn befektető számára épülő gyár alapkövét helyezte el többedmagával. És sorolta az adatokat, mintha legalábbis egy választási hadjárat célegyenesében vágtázna, nyakában a mögötte fújtató ellenféllel. Pedig tudtommal nincs kampány. Bár egyes újságok – a komolyabbak – nem tartják kizártnak az újabb kormányátalakítást. Tudni vélik, állítólag biztos jelekből, hogy a Szerb Haladó Párt egyes káderei nemigen szívelik a Szerbiai Szocialista Párt embereit. Gondolom én, inkább azokat a helyeket irigylik, amelyeket betöltenek. Nem csak köztársasági szinten. Kicsit bajos ez a számítás, ha igaz, hogy a Vajdaságban a Demokrata Párt nélkül szeretnék átvenni az ideiglenes hatalmat, amelyet egyesek koncentrációsnak neveznek. Gondolom, amíg kellőképpen meg nem erősödik és meg nem szerzi az akkora bizalmat, amely az abszolút többség mellett a demokraták teljes kiskorúsítását jelentené. De ez benne van a politikai harc eszköztárában. A szerbiaiban fokozottan. És eddig mindegyik párt élt vele, mármint azok közül, amelyek hatalmon voltak ebben az országban. Na most, ha jobban szétnézünk, hát kevés olyan akad, amelyiknek ne csurrant-csöppent volna egy picike ebből a hatalomból. Természetesen a teljes dilettánsok kivételével. Amelyekre kár szót fecsérelni.

Egyébként a kormányfőt azért idéztem, mert mondott olyant is, amitől az ember felkaphatja a fejét. Illetve nem mondott. Mert a hírügynökségi beszámoló – és a televíziós felvétel bizonyítéka szerint nem tudott pontos választ adni arra a kérdésre, milyen módon csökkentik a béreket és a nyugdíjakat. Mert, ahogy fogalmazott, erről hétfőn kezdenek vitát a kormányban, illetve a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. Megismételte azonban, hogy csak a közszférában dolgozók béréről meg a nyugdíjakról esik szó, illetve, hogy a legszegényebbeket megvédik. A magánszférát nem terhelik semmilyen pótadóval – ígérte. Egy nappal korábban új pénzügyminisztere a költségvetés módosítása kapcsán kijelentette, még gondolkodnak a bérek és a nyugdíjak lefaragásának módjáról, de hétfőn délig nyilvánosságra hozzák a döntést. Igaz, hozzátette, legkésőbb szeptember 15-éig a parlament elé kerül. Azt is mondta, legalább 10 módja van annak, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt. A korábbi pénzügyminiszter, a fiatal zseni június közepén júliusra jelezte a pótköltségvetés meghozását. Majd augusztusra, esetleg szeptember közepére. Aztán elment. Jött az új, mi pedig halljuk az új ígéreteket. Meg az alapkőletétel hírét.

2014. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább

420 forint/eurós árfolyam sem kizárt

Az apanázsra azért is szükség van, hogy megdobja a gazdaságot, amelynek növekedési üteme előreláthatólag lassul a >

Tovább

Riadókészültségben a magyarországi média

Létezik ugyan még egy maroknyi független orgánum, de ahhoz, hogy elérjék a közönséget, vagy a közönségnek >

Tovább

„Szélsőjobb: tánc a vulkánon”

Trump, Brexit, Magyarország, Lengyelország, Brazília és most még a Marine Le Pen-féle párt is 89 képviselőt >

Tovább