2020. március 30. hétfő
Ma Zalán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Adományok

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Adományok

Szinte pontosan 2 hónappal a Szerbiát sújtó árvizek után a világ megmutatta, mire képes, ha akar. Ha valaki azt gondolja, hogy ennek nincs politikai üzenete, hogy csupán emberbaráti érzelmek vezérelték az adományozókat, hát az téved. Nagyon. De gondolom kevés ilyen van. Szerbiában egyébként is mindenki mindent politikai kontextusban lát. Nem néz, lát. Tehát nem szándékos cselekedetről van szó, hanem pavlovi reflexről. Szebben, talán tudományosabban mondva, feltételes reflexről. Gondolom, ennek van némi köze a szerbiai mindennapokhoz. Meg az elmúlt – talán nem mondok sokat, ha 70 évet említek – tehát az elmúlt 70, de főleg az utóbbi 20 év tapasztalatához. Mert egykor azt tanították nekünk, hogy a lét határozza meg a tudatot. Mármint, amit tapasztalunk, abból következtetéseket vonunk le és azok alapján ítélünk. Mostani miniszterelnökünk inkább Max Weberre esküszik, aki a protestáns etika elvét hirdette, és azt mondta a marxi gondolatról, hogy az naiv történelmi materializmus. Nos, fölösleges lenne ezúttal filozófiai dilemmákba mélyedni, de azt talán leszögezhetjük, hogy Szerbiában még mindig hat a tudat alakulására a mindennap. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon is hat. Olyannyira, hogy az egymást követő napok tapasztalatai nagyon is befolyásolják a napi tudat alakulását. Változás formájában. Tudják ezt a politikusok is, és élnek is ennek a „primitív” tudatnak a befolyásolhatóságával. Nem csak a szerbiaiak.

Nos, a minapi adományozói értekezleten ezek a politikusok úgy döntöttek, hogy Szerbiának mintegy 995 millió euró segélyt adnak. Ennek csak kicsiny része adomány, mintegy 115 millió, a nagyobb, 880 millió, kedvező hitel. Igen kedvező. Egyes újságok úgy fogalmaztak, hogy ultra kedvező. Ami azt jelenti, hogy minimális, nem gazdasági kamatot számolnak fel. Akik pedig ezt felkínálták: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Világbank, az Európai Beruházási Bank. Tehát jobbára európai intézmények. Na meg a japán kormány. Mellékesen szólva az adományok nagy része az a 115 millió is főleg Európából, az Unió IPA alapjából és egyes kormányoktól, mint például a brit adófizetők pénzével rendelkező kabinettől jön. Jön gyorsan. Hogy idejében segíthessenek a rászorulókon. Olyan gyorsan, hogy fél éven belül újabb konferenciát tartanak, amelyen felmérik, mire költötte Szerbia a kapott pénzt. Ne feledjük, július derekán járunk és az itteni illetékesek azt ígérték, a tél beállta előtt mindenkinek lesz fedél a feje fölött. Azon a 2015 elejére meghirdetett értekezleten egyebek között ezt is számon kérik. Meg azt, hogy megjavítottuk-e az elmosott utakat, hidakat, működnek-e az árvízkárosult iskolák, egészségházak, szénbányák. Illetve a kolubarai elöntött bánya. Igyekezni kell. Nagyon. Mert az adományok a meghirdetett, a Belgrád által meghirdetett konkrét projektumok finanszírozására érkeznek. Gyorsan, ígérik az adományozók. Ennek fejében azt várják el, hogy 6 hónap alatt elvégezzék a tervezett munkálatokat. Hát lesz mit bizonyítani.

És a végső cél nem is a károk elhárítása. Persze hogy ez benne van a pakliban, de ahogy Brüsszelben fogalmaztak az a céljuk, hogy árvíz soha többé ilyen pusztítást ne végezhessen sem Szerbiában, sem Bosznia-Hercegovinában. Ezért arra szólították fel mindkét országot, hogy csatlakozzon az európai közös polgári védelmi rendszerhez. Ami azt jelenti, hogy e területen (is) az Unió mércéit kell alkalmazni. Štefan Füle bővítési biztos például arra figyelmeztetett, nagyon rossz, hogy Szerbiában az áramellátás legnagyobbrészt a szénkitermeléstől függ. Mi lett volna, ha jobban belemélyednek az itteni energiaipar függőségébe.

Mindenesetre, Brüsszelben nem csak olyan testvéries, jóbaráti szeretetkinyilvánítás vagy érzelmes humanitárius értekezlet folyt. Pontos és fontos célokat jelöltek ki. Egyebek között azt, hogy ki kell dolgozni az árvízvédelmi rendszert és annak működési szabályait. Követelmény továbbá a Duna- és a Száva-medence államközi árvízvédelmi rendszerének kiépítése, a polgári védelem létrehozása, az energia- és a környezetvédelmi politika módosítása; az újjáépítésre szánt pénzek kezelésének áttekinthetősége. Bennem már csak egy kérdés merül fel: vajon mindezt egyedül miért nem értük fel ésszel?

2014. augusztus 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az eltűnt vírus nyomában

A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >

Tovább

Mától partvonalon a kritikai hang és az ellenzék Magyarországon

Működő demokráciákban az úgy szokott lenni, hogy ha egy politikus rendkívüli felhatalmazást kér, és ha megkapja, >

Tovább

A vírus: háború és béke

A vírus korába értünk. A világjárvány a világháború utáni legsúlyosabb esemény. Érinti az egész emberiséget. Egyszerre >

Tovább

Újra előkerült a diktátor elnevezés

A kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy >

Tovább

Teljhatalom vagy csak démonok kergetése?

Az önjelölt illiberális nacionalista miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. >

Tovább

NER-puccs

Nem mindenki fél a koronavírus világjárványtól. Van, akinek épp kampó,, épp kapóra jött, és a 30 >

Tovább

Ha nem figyelünk oda, eltűnhetnek a szabadságjogok

A magyar kormány cinikusan arra használja a válságot, hogy befejezze a demokrácia felszámolását a nemzeti határok >

Tovább

WP: Magyarország teljes diktatúraként kerül ki a jelenlegi válságból...

... hacsak nem lép közbe Brüsszel és Washington, miközben mindkettő érthető módon sokkal sürgősebb ügyekkel van >

Tovább

Szép új világ

Nagyon megterhelő időszak lesz ez mindenhol, hát még nálunk, egy olyan kormány uralma alatt, amely képtelen >

Tovább

A populisták ugrásra készen

Persze másutt is szigorú intézkedéseket hoztak és nem a magyar kormányfő az egyetlen, aki a kórokozó >

Tovább

Katonásra váltott Orbán

Egy-két más államférfihoz hasonlóan Orbán is harcias retorikát vet be a koronavírus elleni harcban. A hangnemhez >

Tovább

Magyarországon sorban állnak a fegyverekért

Ezt a New York Times írja két hírügynökségre a Yahoo-ra és a Reutersre hivtkozva. A lap >

Tovább