2024. április 16. kedd
Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A putyinizmus megerősödése

„Ha Obama hallgat, akkor azoknak kell beszélniük, akik az örökébe akarnak lépni.” Klubrádió/Szelestey Lajos:

A Wall Street Journal arra a következtetésre jutott Orbán Viktor tusványosi beszéd nyomán, hogy világszerte károkat okozott a politikai és gazdasági szabadságnak, amikor az USA feladta a globális vezetést. A Washington Post „A putyinizmus megerősödése” címmel közöl kommentárt Orbán Viktor illiberális víziójáról, kiemelve, hogy 1989-ben Magyarország volt az első, amely szakított a kommunizmussal és áttért a liberális demokráciára. A Spiegel „Gyűlölet - emlékezés helyett”címmel idézi fel, hogy öt éve zárult Magyarországon a romák elleni gyilkosság-sorozat. Megjegyzik, hogy sokan a legszívesebben megfeledkeznének a jobboldali erőszakos akciókról, ám a választási kampányban a politikusok saját céljaikra használják fel az idegenekkel szembeni gyűlöletet.

Wall Street Journal

Az újság Orbán Viktor tusványosi beszéde alapján úgy látja: világszerte károkat okozott a politikai és gazdasági szabadságnak, amikor az USA feladta a globális vezetést. Elemzők a liberális intézmények leépülését a demokrácia hanyatlásának minősítik azokban az államokban, amelyek csupán nemrégiben demokratizálódtak, habár alighanem pontosabb meghatározás, ha azt mondjuk: tekintélyuralmi visszaesés a bűnbe. Orbán fokozatosan lefaragta a fékeket és ellensúlyokat, telerakta híveivel a bíróságokat és más, független intézményeket, átpolitizálta a jegybankot, államosította a magán nyugdíjpénztárakat, ugyanakkor eltiltotta a sajtót a “kiegyensúlyozatlan tájékoztatástól”. Ezzel párhuzamosan ment végbe a kifejezetten neonáci Jobbik felemelkedése, amelynek gusztustalan politikáját a Fidesz gyakran elősegítette és felerősítette, ahelyett, hogy szembeszállt volna azzal.

A fejlemények közül sok a fájdalmas szocialista örökségre vezethető vissza. A lassú növekedés, az állástalanság és az egymást váltó kormányok rossz gazdaságpolitikája Európában másutt is jótétemény volt a szélsőségesek, az autoriter uralomra törő erők számára. Magyarország lassú átalakulása puha tekintélyuralommá Washington és Brüsszel szemében az európai periféria provinciális gondjának tűnhet. Ám Orbán csodálattal néz Putyinra, és hasonló törekvéseket táplál, mint az orosz elnök. Az ország az utóbbi években állampolgárságot adott a környező államok magyarjainak, és a Nagy-Magyarország helyreállításának célja nem a képzelet szüleménye a nacionalista elit sok tagja számára. Szélesebb értelemben a miniszterelnök szókimondása az illiberalizmus ügyében figyelmeztetés, mármint, hogy a szabad piac és társadalom erőteljesebb védelemre szorul. A hidegháborúban aratott győzelem önelégültséget eredményezett, tehát hogy a liberális gondolat immár győzedelmeskedett, azaz itt a “történelem vége”. De a tekintélyuralom hívei mindig résen vannak, hogy lecsapjanak a demokrácia gyengeségére. Nyugat-Európának a gazdasági növekedés megélénkítésének útján jobb példával kell szolgálnia arra, hogy mire képes a szabadság és az amerikai elnöknek, aki azért még mindig a szabad világ vezetője, meg kell szólalnia a liberális eszme oldalán, ha még hisz abban. Viszont ha Obama hallgat, akkor azoknak kell beszélniük, akik az örökébe akarnak lépni.

 

Washington Post

 

A lap „A putyinizmus megerősödése” címmel közöl kommentárt Orbán Viktor illiberális víziójáról, kiemelve, hogy 1989-ben Magyarország volt az első, amely szakított a kommunizmussal és áttért a liberális demokráciára. Ma azonban ismét élen jár, mivel Európában elsőként veti a liberális demokráciát, határolja el magát attól. Új rendszert, új értékeket vezet be, amihez a legjobb példát a putyini Oroszország kínálja, amely ugyanakkor más államokban is visszhangra talál. A szerző már 1997-ben szembesült azzal a veszélyes illiberális irányzattal, hogy demokratikus kormányok az egyéni jogok, a hatalmi ágak szétválasztásának és a jogállamnak a lebontására használják fel megbízatásukat, csak azt nem gondolta volna soha, hogy egy vezető – főleg Európából – még büszkélkedik is a fogalommal.

Az elmúlt években Orbán lépései azt mutatják, hogy a szerephez a modellt az orosz államfőtől vette át.

Olyasmit valósított meg, amit a putyinizmus egyik változatának lehet nevezni. Az orosz vezető úgy indult, hogy integrálja országát a világba, jó kapcsolatokra törekedett a nyugattal. Idővel azonban elnyomó rendszert alakított ki, hogy fenntartsa hatalmát. A 2011-es választások előtt azután rájött, hogy ha győzni akar a választásokon, akkor nem csak nyers erőre, hanem a hatalom ideológiájára is szüksége van. A szisztéma fő eleme a nacionalizmus, a vallás, a társadalmi konzervativizmus, az államkapitalizmus és a kormányzati uralom a médiában. Mindez – így van úgy -, de szemben áll az egyéni jogok, a tolerancia, a kozmopolitizmus és a nemzetköziség korszerű nyugati értékeivel. De ez az ideológia segít megőrizni Putyin népszerűségét.

Orbán ezt a mintát követte: aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, korlátozta az egyéni alapjogokat, nacionalista kifejezéseket vezetett be az etnikai magyarok kapcsán és szájkosarat tett a médiára. Az ellenőrzés módszerei gyakran kifinomultabbak, mint a szokásos cenzúra. Lásd a reklámadót, amely a jelek szerint főleg az RTL Klubot célozza meg. Akadnak persze mások is a világban, akik átvették a putyinizmus alapelemeit, ilyen pl. a török Erdogan. Sok európai szélsőjobbos vezér, Le Pen, Wilders, de még a brit Nigel Farage is, nyíltan bámulattal tekintenek az orosz politikusra és arra, amit képvisel. A putyinizmus sikere nagyban függ attól, hogy mennyire eredményes az elnök és az általa vezetett Oroszország. Ha nyer Ukrajnában, és Kijev esetleg kénytelen pitizni Moszkvánál, akkor győztesnek tűnik majd. Ha viszont Ukrajna az orosz érdekszférán kívül folytatja és az orosz gazdaság tovább gyengül, akkor Putyin egy szép napon azt láthatja, hogy egy teljesen elszigetelt szibériai olajállam feje.

 

Der Spiegel

 

„Gyűlölet - emlékezés helyett”. Ezzel a címmel idézi fel a hetilap, hogy öt éve zárult Magyarországon a romák elleni gyilkosság-sorozat. Ám sokan a legszívesebben megfeledkeznének a jobboldali erőszakos akciókról, a választási kampányban a politikusok saját céljaikra használják fel az idegenekkel szembeni gyűlöletet. A tettesek 6 embert öltek meg, 55-en megsebesültek, részben életveszélyesen. Az utolsó gyilkosság 5. évfordulóján nem lesz nyilvános megemlékezés, bár Balog Zoltán miniszter holnapután emlékistentiszteletet tart. Gulyás József volt parlamenti képviselő azt mondja, az ügy kínos a korábbi, szocialista-kormány tagjainak, valamint a mostani hatalomnak is. A legtöbb vezető politikus a történteket gyorsan és hangtalanul lezárná. Pedig még sok mindent kellene tisztázni: így azt, hogy a hatóságok dicstelen szerepet játszottak a történtek során. Titkosszolgálatok pl. értesüléseket tartottak vissza, túl későn követték a szélsőjobboldali világba vezető nyomokat, stb. A mélyszegények közé tartozó túlélők és a hozzátartozók átszámítva 4-7 ezer euro közötti összeget kaptak élet- és lakáskörülményeik javítására. Kártérítésre perelhetnék az államot, de az elsőfokú ítélet híján még nem kezdődött meg a másodfokú tárgyalás. A kormány ugyan azt ígéri, hogy a pótnyomozás során kiderít mindent, ám ebben a magyar politikai elit többsége nem érdekelt. Erre utal, hogy Miskolcon romaellenes jelöltek indulnak a választásokon.

 

Wiener Zeitung

 

Jean-Claude Junckerre olyan probléma várhat, amely igazából még fel sem mérhető teljes politikai nagyságában. Ausztria számára pedig minden, csak nem vidám. Arról van szó, hogy Orbán Viktor elvetette a nyugati, liberális értékeket, ugyanakkor az oroszokat, a kínaiakat és a törököket nevezte meg követendő példaként – mutat rá vezércikkében a lap. Majd úgy folytatja, hogy senki sem tudja, hogy a Fidesz miért tagja továbbra is az Európai Néppártnak, amely éppen az említett értékeket képviseli. De lehet, hogy a fiatal demokraták kilépnek az EPP-ből. Azonban nem ez a fő gond. Magyarország az EU-hoz tartozik, és már tavaly Európa-szerte sokan a homlokukat ráncolták, amikor a magyarok olyan alkotmánymódosításokat hagytak jóvá, amelyek gúnyt űztek a szabad, demokratikus társadalomból. A kisebb változtatások láttán az unió úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Ám most ennek vége. Brüsszel egyértelműen fellép Oroszország ellen, viszont kérdés, miként jár el Magyarországgal szemben, amely továbbra is nacionalista programot valósít meg. És ha Budapest kitart amellett, hogy a liberális demokráciának vége, márpedig nagyon sok minden szól amellett, hogy kitart, nos, akkor az EU nagy gonddal néz szembe. Nincs jogszabály arra nézve, mi a teendő egy olyan tagállam esetében, amely folyamatosan megsérti a közösségi alapjogokat. Orbán tisztában van ezzel, két éve szórakozik az európai intézményekkel. Ha Magyarország kilép az unióból és csatlakozik az Eurázsiai Szövetséghez, az igencsak keserű lenne Ausztria számára. Sok minden függ persze attól, miként reagál majd a magyar lakosság a jövőbeli politikai fejleményekre. Idáig inkább passzívnak bizonyult. Ez azonban a jövő zenéje, Junckernek előbb meg kell fontolnia, miként tudja meggyőzni a magyar felet az ellenkező irány helyességéről. Ausztria ebben segíthet, sőt muszáj is segítenie.

2014. augusztus 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább

Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket

Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >

Tovább