2020. április 4. szombat
Ma Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az első száz nap

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„A magyar káderek mindeddig láthatatlanok maradtak, így száznapos tevékenységükről sem hallani semmilyen értékelést.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(…) A Vučić-kabinet a Szerb Haladópárt elsöprő választási győzelme után lépett hivatalba, és a szocialista partnerrel együtt, kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött bármit felvállalhatott, nem kellett alkudozni a kisebb koalíciós partnerekkel, mint a korábbi kormányoknak. Ez jelentősen megkönnyítette a dolgukat, ám ugyanakkor megfosztotta őket a kibúvó keresés és a másokra mutogatás lehetőségétől. Amit megtettek, az saját érdemük, amit elmulasztottak, az csakis a maguk hibájából történt.

Bár Belgrádban nemigen emlegetik, a haladó-szocialista, vagy másként fekete-vörös koalíciónak van egy harmadik partnere is: a VMSZ. A koalíciós megállapodás több államtitkári, tanácsadói és szakbizottsági vezetői tisztséget szavatolt a legnagyobb magyar formáció kádereinek a támogatásukért cserében, ám ennek realizálásáról nemigen hallottunk, mintha hétpecsétes titok lenne. A magyar káderek mindeddig láthatatlanok maradtak, így száznapos tevékenységükről sem hallani semmilyen értékelést.

A kormányoldal elsősorban a külpolitikai sikerekkel hozsannázik, azzal, hogy javult az ország külföldi megítélése, az uniós csatlakozási tárgyalások a tervezett ütemben haladnak és ha zökkenőkkel is, de folytatódik a párbeszéd Pristinával. Sikerként igyekeznek feltüntetni, hogy ki tudtak tartani „az EU is, Oroszország is” kurzus mellett, bár hogy meddig sikerül borotvaélen egyensúlyozni, meddig tudnak ellenállni az utóbbi napokban egyre erősödő nyugati nyomásnak, hogy hangolják össze az ország külpolitikáját Brüsszelével, és ítéljék el Moszkvát az ukrajnai beavatkozásért, ezt nehéz lenne megjósolni.

Ha nem is a kormánytagok, de a kormányhoz közelálló elemzők azonban azt már elismerik, hogy a nagy reményekkel várt Déli Áramlat gázvezeték építése valószínűleg késni fog, ha egyáltalán megépül. Predrag Simić elemző szerint Szerbiára nézve egyelőre ez az egyetlen káros következménye az ukrajnai válságnak. Belpolitikai téren pedig elsősorban a munkaügyi törvény meghozatalát emelik ki, amely, ha hinni lehet a kormánypropagandának, mint egy varázsütésre kedvező légkört teremt a külföldi beruházásokhoz, és „szerencsét hoz” az állástalanoknak, új munkahelyeket teremtve.

A legkeményebben az egyre inkább a szélső jobboldalra sodródó ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt ostorozza a kormányt, egyenesen katasztrofálisnak ítélve az aktuális hatalom két éves teljesítményét, főleg Koszovó szempontjából. Súlyos hibának tartják, hogy ez a kormány is folytatja a demokraták „bűnös eurofanatikus politikáját”, megszegve azt az ígéretüket, hogy hatalomra kerülésük után megsemmisítik a Pristinával kötött megállapodásokat. A DSS szerint Vucicék legnagyobb bűne az, hogy az uniós tagság érdekében készek elismerni Koszovó Köztársaság „bábállamot”.

Az ugyancsak ellenzéki Demokrata Párt a gazdasági sikertelenséget rója fel a Vučić-kabinetnek, és azt állítja, hogy kudarcaik következményeit a nyugdíjasokkal és a dolgozókkal fizettetnék meg. A kormány „a történelemben harmadszor folytat kísérletet” a nyugdíjak és a bérek csökkentésével, hangoztatta Aleksandra Jerkov pártszóvivő, arra figyelmeztetve, hogy ez semmiképpen sem nevezhető reformnak. Azt is felrótta, hogy folytatódik a pártkáderek alkalmazása, például csak egy nappal a közszolgálatokban való alkalmazásról szóló törvény elfogadása után harmincezer pártkatonát vettek fel ebben a szektorban!

Az úgynevezett széles néptömegek vélekedése a kormány első száz napjáról legfeljebb a politikusok népszerűségéről készült közvélemény-kutatásokból szűrhető le. A Faktor Plus ügynökségnek és a Politika napilapnak az első száz nap kapcsán készített ankétjából olyan kép alakult ki, mintha csak Aleksandar Vučić dolgozna, miniszterei pedig csupán asszisztálnának neki. Így Vučić 4,1-es osztályzatot kapott, Ivica Dačić külügyminiszter 2,9-et, a többiek pedig ennél is kevesebbet. Azt azonban érdemes lesz megvárni, hogy miként alakulnak az osztályzatok az után, hogy szeptemberben tíz százalékkal lefaragják a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, és ugyanakkor tizenöt százalékkal felemelik a villanyáram árát. Vajon jeles osztályzatot kap akkor is Aleksandar Vučić, aki legutóbbi nyilatkozatában azt ígéri, hogy csak két-három évre lesz szükség, és máris érezhetően javulni fog az életszínvonal?

Akinek alapvető élelmiszerekre sem futja – márpedig egyes felmérések szerint Szerbia lakosságának egynegyede a szegénységi küszöb alatt tengődik -, azt aligha nyugtatja meg az ilyesfajta ígéret, hogy majd három év múlva... És nem sokat hederít a miniszterelnöknek arra a fogadkozására sem, hogy kudarc esetén lemond minden politikai tisztségéről.

Egyrészt mit segítene ez rajta? Másrészt: ugyan ki fog még emlékezni három év után, hogy mit is mondott a kormányfő, mivel ámította a plebszet az első száz nap után?

2014. július 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy ravasz, de gátlástalan kalandor

Az elmúlt 10 évben csaknem egymillió magyar fordított hátat országának, amelyet visszataszít a múltba egy ravasz, >

Tovább

Orbán mint a Bond-filmek gonosztevője

A mázli sokat segített neki. Magyarország kicsi, az EU-nak sokkal fontosabb, hogy a 40 milliós Lengyelországban >

Tovább

Az autokraták titokban imádják a világjárványt

Orbántól Kaczynskiig azért imádják, mert az a háborúhoz hasonlóan rendkívüli intézkedéseket igényel, beleértve a szabadságjogok korlátozását. >

Tovább

Nyugi!

Senkit nem visznek el, senkiért nem jön a fekete autó, és senkit nem hurcolnak be egy >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene

Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő >

Tovább

Az eltűnt vírus nyomában

A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >

Tovább

Mától partvonalon a kritikai hang és az ellenzék Magyarországon

Működő demokráciákban az úgy szokott lenni, hogy ha egy politikus rendkívüli felhatalmazást kér, és ha megkapja, >

Tovább

A vírus: háború és béke

A vírus korába értünk. A világjárvány a világháború utáni legsúlyosabb esemény. Érinti az egész emberiséget. Egyszerre >

Tovább

Újra előkerült a diktátor elnevezés

A kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy >

Tovább

Teljhatalom vagy csak démonok kergetése?

Az önjelölt illiberális nacionalista miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. >

Tovább

NER-puccs

Nem mindenki fél a koronavírus világjárványtól. Van, akinek épp kampó,, épp kapóra jött, és a 30 >

Tovább

Ha nem figyelünk oda, eltűnhetnek a szabadságjogok

A magyar kormány cinikusan arra használja a válságot, hogy befejezze a demokrácia felszámolását a nemzeti határok >

Tovább