Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kívánjuk az Origo szabadságát
„A médiában mostantól senki nem lehet nyugodt.“ Index:
Sosem szerencsés, ha a sajtó magával foglalkozik. Van az örök bugyuta ultimate érv, miszerint hogyan lehetne aggódni a sajtószabadságért, ha éppen leírható az aggodalom.
Ez egy baromság. A sajtószabadságért Magyarországon folyamatosan lehet és kell aggódni. A politikai elit a rendszerváltás óta folyamatosan próbál több-kevesebb sikerrel nyomást gyakorolni a médiára. A közmédia ritka kivételektől eltekintve siralmas állapotban volt, remekül tükrözte az irányítása és finanszírozása körüli évtizedes bohózatot. Itt a legszélesebb a mindenkori kormányok nyomásgyakorlási potenciálja, de a politika a média egészében szeret élni a legkülönbözőbb eszközökkel, legyen szó hirdetések elosztásáról, tulajdonosi kérdésekről, reklámadóról vagy éppen a legegyszerűbb, úgynevezett betelefonálós módszerről. Jelentős részben régen célt értek: szerkesztőségek sora állt be különböző szekértáborok mögé, számolta fel saját szakmai hitelességét, és vált pártszócsővé.
A legerősebb bástyák hosszú évek óta az online sajtóban állnak. Az egyik az Origo.
Az Origo alig fél éve kinevezett, szakmailag abszolút elismert vezetőjét most leváltották. “Közös megegyezéssel”. Aki egy kicsit is ismeri a sajtót, az Origót, vagy éppen Sáling Gergőt, nem gondolhatja komolyan, hogy erre a “változó médiafogyasztási szokásokhoz való alkalmazkodás” miatt volt szükség. Az Origo az elmúlt fél évben éppen lendületet vett, a most távozó főszerkesztő vezetése alatt erősödött látványosan tovább.
Nehéz nem meghallani a leírhatatlant, de a helyzet egyértelmű. Kollégáink és barátaink, ha úgy tetszik több forrásunk megerősítette: az ilyenkor szokásos hivatalos közleményben foglaltakkal szemben Sáling Gergőnek azért kellett távoznia a szerkesztőség éléről, mert a szerkesztőség ellenállt a kiadón keresztül – legyen bár egy óriási német multi az Origo tulajdonosa – őket elérő politikai nyomásnak. Az Origo legutóbbi nagy dobása a Lázár János utazásainak költségét feltáró, a politikust egyébként kétmillió forint visszafizetésére késztető cikke volt.
Az Origo az Index legnagyobb és legfontosabb versenytársa volt mindig is, a két szerkesztőség 15 éve egymás motorjaként is működött.
A versenytárs kiszolgáltatottsága az Indexnek is drámai hír: jó újságot csak erős versenytársak szorításában lehet készíteni. Szolidárisak vagyunk kollégáinkkal, és kívánjuk, hogy szabadon, újságaink korábbi, a függetlenségbe és szakmaiságba vetett hitével dolgozhassanak tovább, de aggódunk értük.
Ha a kormányzati érdekérvényesítés tényleg elérte a független sajtó személyi döntéseinek a szintjét, akkor a médiában mostantól senki nem lehet nyugodt: akit eddig nem, mostantól azt is folyamatosan kísérteni fogja a gondolat, hogy vajon melyik döntésével, cikkével vagy mondatával bőszíti fel annyira a hatalom birtokosainak haragját, hogy azok így vagy úgy utánanyúljanak. Az elkerülhetetlenül bekövetkező öncenzúra a kritikai nyilvánosság szűküléséhez vezet, ami tovább sorvasztja a demokratikus közéletet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >