Ma Pál, Henrik névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Le Monde: helyzetjelentés a választás előtt álló Magyarországról
„Nem túl nagy ez a stadion?”, kérdezzük tőle. „Ez nem a falué, hanem az országé”. Galamus:
A tekintélyes francia liberális napilap Alain Salles („Felcsút, Budapest, kiküldött tudósító”) írását közölte A magyar igazságszolgáltatás és média megpróbál ellenállni a hatalom „polipjának” címmel. A stadion, egyszerre görbe és hegyes formákkal, fa és réz egyvelegébe ágyazva (ritka anyagok egy ilyesfajta installációnak) a luxus és a giccs benyomását kelti. Nem nagy – 3500 hely –, de egy 1700 lakosú falu számára túlméretezettnek tűnik. De Felcsút nem akármilyen falu.
Itt, Budapesttől hatvan kilométerre született ötven évvel ezelőtt Orbán Viktor, magyar miniszterelnök és focimániás. A munkálatok már az április végi avatás előtt elkészülnek. A stadion kirándulóhellyé vált. Egy idős asszony a sportkomplexummal szemben egy rendbe hozott régi házat mutat: „Luxusház”, mondja ironikusan. A falu szülöttjéé, egy egyszerű lakóhely. „Nem túl nagy ez a stadion?”, kérdezzük tőle. „Ez nem a falué, hanem az országé”, feleli büszkén. Büszke a vitatott miniszterelnökre, aki az április 6-ai parlamenti választások esélyese.
Felcsút, a stadionja, a Puskás Ferencről elnevezett futballakadémiája, a polgármestere a tárgya egy jól menő könyvnek Magyarországon, amely a Narancsbőr címet viseli a hatalom lévő jobboldali párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) színe után. A mű szerzőjét, az újságíró Ferenczi Krisztinát nem fogadták szívesen a faluban.
Tekintélyelvű populizmus
Ez az oknyomozó újságíró évek óta nyomon követi a magyar miniszterelnök pályafutását. Leleplezte a hatalom barátainak juttatott földek ügyét, kezdve a falu polgármesterével, Mészáros Lőrinccel, akinek a vállalkozása 2010 óta jelentős részt hasított ki az állami piacokból.
Több sikerkönyv is leleplezi Orbán Viktor és tekintélyelvű populizmusa módszereit. Az első, amely tavaly szeptemberben jelent meg, közös munka, szerkesztője a korábbi oktatási miniszter, Magyar Bálint és az egyetemi ember, Vásárhelyi Júlia, a címe pedig Magyar polip.
Az összehasonlítás, amely Orbán hatalmát a maffiáéval rokonítja, bírálatokat váltott ki, de Vásárhelyi Júlia vállalja: „A kormány a teljes politikai hatalmat magához ragadta, és az egész társadalom ellenőrzésére használja.” A többi esszé azt a vihart írja le és bírálja, amely Orbán Viktor „alkotmányos forradalma” után csapott le Magyarországra, s amelyet az új, vitatott – már hat módosításon átesett – alkotmány, több mint 850 törvény és az alapintézmények és ellenhatalmak alapintézményeinek felforgatása jellemez, ezeket ugyanis a Fidesz hívei uralják.
„A hatalom elvesztése megváltoztatta”
A harmadik össztűz a politikus-író Debreczeni Józseftől érkezett, aki a kilencvenes évek elején közel állt a még fiatal liberális vezető Orbán Viktorhoz, majd eltávolodott tőle. Ma már az ellenzéki szövetséghez áll közel. „Nem a hatalom változtatta meg Orbánt, hanem a hatalom elvesztése 2002-ben – mondja. – Egy egész napot töltöttem vele a veresége után, éppen akkor készültem az életrajza megírására. Úgy vélte, jól kormányzott, de sajnálta, hogy nem cselekedett sokkal határozottabban és nem kapott nagyobb támogatást a médiától.”
Orbán üzletember barátai, mint Simicska Lajos, aki a hirdetési szakmában kezdte a karrierjét, mielőtt Orbán első kormányzása idején az adóhatóság vezetője lett, újságokat, rádióállomásokat és tévécsatornákat kezdett vásárolni. 2006-ban Orbán elbukott, de 2010-ben megütötte a „főnyereményt”, kétharmados többsége lett a parlamentben, s ez lehetővé tette számára, hogy bekebelezzen minden hatalmat és kényelmes helyzetbe kerüljön az újraválasztáshoz.
„Az apparatcsikok megőrizték a befolyásukat a gazdaságban és a médiában. Természetes volt, hogy a fideszesek valamennyire újraszabják a viszonyokat”, magyarázza Károlyi György, egy európai kutatási központ, a Károlyi József Alapítvány alapítója.
„Lépnünk kellett, mert az ország gazdasági szükséghelyzetben volt – magyarázkodik Kumin Ferenc, a kormány szóvivője. – Át kellett vinnünk számos törvényt. De létezik ellenzéki média, a Klubrádió továbbra is sugároz, az igazságszolgáltatás olyan döntéseket hoz, amelyek nem elégítenek ki bennünket.”*
„A jogállam maradványai”
Pedig a kormány mindent megtett, hogy elhallgatassa az ellenzéki Klubrádiót, s ezzel nemzetközi tiltakozásokat váltott ki. „A frekvenciánk megújításának pillanatában a kormány pályázatot írt ki, zenés rádióra”, mondja Arató András, a rádió elnöke. A rádió engedelmeskedett, de elveszítette a versenyt a rádiózás világában ismeretlen pályázóval szemben.
„A döntést megtámadtuk a bíróságon, amely nekünk adott igazat”, folytatja Arató. De a Fidesz-tagokból álló médiatanács megsemmisítette az egész eljárást. Öt bírósági határozat kellett ahhoz, hogy találjanak egy frekvenciát, amelyen sugározhatunk. Ez volt az első etapja ennek a médiaháborúnak. A másik a hirdetőkre gyakorolt nyomás, hogy ne merjenek hirdetni.”
Az igazságszolgáltatás sietett bizonyos médiumok segítségére. És a többségében Orbán Viktor szimpatizánsaiból összerakott Alkotmánybíróság néha nem adott igazat a kormánynak: arra kényszerítette, hogy felülvizsgálja az elképzeléseit. Az igazságszolgáltatás ennek ellenére védelem nélkül maradt. De van még nyoma a jogállamnak”, mondja Kende Péter politológus.
Az alkotmányjogász Majtényi László óvatosabb: „Az Alkotmánybíróság kompromisszumokra törekszik. Olykor korlátozta a kormányt, sok mindent ugyanakkor átengedett.” Beszélgetőpartnereink többsége azonban nem hisz az ellenzék győzelmében. Azt remélik, hogy Orbán Viktornak nem lesz kétharmados többsége, amely ismét teljhatalommal ruházná fel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Trumphoz dörgölődés csak árulást eredményez – ahogy azt az európai szélsőjobboldal is megtapasztalta
Ezt fejti ki Stephen Holmes, a New York-i Egyetem politológia professzora a Project Syndicate-ben, aki szerint >
Orbán nukleáris félelemkeltő kampánya
Orbán az atomháborúról beszél, és az EU-t vonja felelősségre három okból: a belső hatalom megőrzése érdekében, >
Magyarország üzlete a szankcionált Gazprommal – miért engedi meg az USA?
Orbán Viktor nagyot dob, ha a MOL tényleg meg tudja szerezni a szerb olajtársaság többségi tulajdonát, >
Trump nem feledkezik meg Amerika régi szövetségeiről – meg akarja azokat semmisíteni
Ezt fejti ki a Guardian kolumnistája, Rafael Behr. Az európai vezetőknek azt ajánlja: lássák, hogy az >
Háború Ukrajnában: Ungváron, a Kárpátokban béke, oly közel, mégis oly távol
A Monde kiküldött tudósítója azt tapasztalta Ungváron, hogy oly közel és mégis oly távol van a >
A Gazprom megvált az energiaóriástól – Horvátország aggódik a finomítójáért
Bár megszületett a kötelező érvényű szándéknyilatkozat arról, hogy a MOL megveszi a szerb olajtársaság többségi tulajdonát >
VMDK: Pásztor ne a hatalom által diktált narratívát, hanem a valós politikai helyzetet ismertesse
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbia és az Európai Parlament közötti közelgő találkozó kapcsán nyilvánosan >
Európa vakfoltja: Szerbia ma Moszkva hírszerzési hídfőállása
Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy >
Miközben egyre nagyobb a megosztottság Grönland körül, Európa megvizsgálja a lehetőségeit
Valami eltört: egyre nagyobb az ellentét Grönland ügyében. Európa a lehetőségeit tanulmányozza, azt számolja, hány tölténye >
Trump Norvégiának írt levele legyen az utolsó csepp a pohárban
Trump környezete találhatna módot arra, hogy megállítsa őt — ahogy néhányan meg is tették az első >
A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő
A Guardian vezércikke azt üzeni Trumpnak, hogy térjen észre: ha erőszakoskodik, azzal nem azt üzeni, hogy >
Trump elárulta a NATO-t
A markánsan jobboldali Daily Telegraph azzal vádolja meg Trumpot, hogy az elárulta a NATO-t. A szerkesztőségi >