2020. október 22. csütörtök
Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ha Putyin összevonja szemöldökét...

J. Garai Béla
J. Garai Béla
Ha Putyin összevonja szemöldökét...
(Kereboner illusztrációja)

„Akár a Déli áramlat gázvezeték építése is kérdésessé válik, ha Putyin megharagszik a balkáni testvérekre.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(…) Ebből a kettős kötődésből és az ukrajnai válságból fakadnak a szerb kormány jelenlegi diplomáciai gondjai is. Egy kis cinizmussal azt mondhatnánk: úgy kellett a kormányalakításra készülő haladópártiaknak a krími krízis, mint szlovák nemzetiségű üveges kisvállalkozónak a hasra esés. Nem elég nekik a koalíciós partnerválasztás gondja, hanem még Moszkva és Brüsszel között is balanszírozniuk kell. Mindkét oldal világos állásfoglalást vár, felsorakozást az igaza mellett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Belgrád két tűz közé került. A napokban szivárgott ki, hogy az oroszok komoly figyelmeztetést intéztek a szerb vezetéshez, hogy ne engedjen a vezető uniós államok nyomásának és ne csatlakozzon az Oroszország ellenes szankciókhoz a Krím elcsatolása miatt. Az ellenzéki hangvételű Naše novine diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Vlagyimir Putyin megüzente a szerb vezetésnek: amennyiben engednek a nyugati nyomásnak, követelni fogják az egymilliárd eurós szerb gázadósság azonnali megfizetését (ami megoldhatatlan gondok elé állítaná az új kormányt), de annak a kárnak a megtérítését is, amelyet a Déli áramlat gázvezeték építésének késlekedésével okoztak. A lap azt állítja, hogy a figyelmeztetés a hétvégén érkezett Aleksandar Vucic és Ivica Dčcić címére, közvetlenül hétfői brüsszeli útjuk előtt.

Hogy az orosz fenyegetés nem csak hazai médiaspekuláció, azt az Oroszország Hangja rádió híradása is tanúsítja. A forrás szerint Belgrádtól megvonhatják a szerb államvasutak korszerűsítésére szánt, nagy reményekkel várt 800 millió eurós hitelt, ha meggondolatlanul csatlakozik a nyugati megtorló akciókhoz. Hazai szakemberek azt sem tartják kizártnak, hogy akár a Déli áramlat gázvezeték építése is kérdésessé válik, ha Putyin megharagszik a balkáni testvérekre. A Naše novine értesülései szerint Moszkva még a Szerbiával kötött szabadkereskedelmi szerződést is kész felbontani, a figyelmeztetést pedig nagyon komolyan kell venni, mert személyesen Vlagyimir Putyin áll mögötte. Márpedig ha az orosz despota összevonja a szemöldökét, akkor Belgrádban is tudják, hogy nincs mese: ezt illusztrálja, hogy egyes lapokban ilyen címek láttak napvilágot: „Oroszország gazdasági megtorlással fenyegeti Szerbiát”.

Ugyanakkor Brüsszel is üzenget Belgrádnak. Az EU belgrádi képviselete nevében Maja Kocijančič szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a szerb kormánynak egybe kell hangolnia Oroszországgal szembeni politikáját Brüsszellel. A részleteket Michael Davenport, az unió belgrádi misszióvezetője ismertette Ivan Mrkić külügyminiszterrel. Brüsszel bizonyos mértékig hajlandó méltányolni Szerbia sajátos pozícióját, az Oroszországhoz való szoros kötődést, de mint Tanja Miščević, az EU-val való szerb tárgyalódelegáció vezetője figyelmeztetett a minap: ez nem lehet kibúvó arra, hogy Szerbia nem hangolja össze külpolitikáját Brüsszellel. Ezzel ugyanis nemcsak a felzárkózás ütemét veszélyezteti, hanem gazdasági érdekeit is, hiszen a szerb kivitel fele az EU-tagállamokba irányul.

Kijev is „rászállt” Belgrádra: az ukrajnai nagykövetség ügyvivője mély csalódottságának adott hangot, amiért a szerb kormány nem foglal állást a Krím orosz részről történt bekebelezése miatt.

A kínos helyzetet Belgrád hallgatással próbálja átvészelni, csakhogy ezzel sem Brüsszel, sem Moszkva nem éri be. Az orosz aggodalmakat Alekszandar Csepurin belgrádi nagykövet ismertette Ivan Mrkićtyel. A fent idézett diplomáciai források szerint a nagykövet tolmácsolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elégedetlenségét Belgrád hallgatása miatt, mert ez úgy értelmezhető, hogy a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekintik, miközben Moszkva minden nemzetközi fórumon azt a szerb álláspontot védelmezi, hogy Koszovó Szerbia része. Ezt követően jelent meg a külügyminisztérium közleménye, hogy „Szerbia nem tesz ellenséges lépéseket Oroszország ellen”. Ezt az álláspontot Aleksandar Vučić kormányalakító is megismételte, mintegy megnyugtatásnak szánva Moszkvának, ám ugyanakkor a krími válság miatt felmerült dilemmákat sem hallgatta el: „egyrészről azt várják tőlünk, hogy szankciókat alkalmazzunk Oroszországgal szemben, másrészről pedig azt, hogy támogassuk Ukrajna állami szuverenitásának megsértését, amivel közvetve lemondanának Koszovóról..., vagy azt, hogy fordítsunk hátat az Európai Uniónak”.

Ebben a cseppet sem könnyű helyzetben Ivica Dačić távozó kormányfő megpróbált diplomatikusan kibújni a nyílt állásfoglalás elől, mondván: Szerbia szeretné folytatni uniós felzárkózását, vagyis teljesíti az unió iránti kötelességét az álláspontok összehangolása tekintetében, ám ugyanakkor nem sodorhatja veszélybe nemzeti érdekeit sem, ami azt kívánja, hogy folytassa a baráti együttműködését azokkal az országokkal (értsd: Oroszországgal), amelyek támogatják Szerbia koszovói állásfoglalását az ENSZ-ben.

Félő, hogy ezt a választ a címzettek egyike sem tartja kielégítőnek. Hiába, régi igazság, hogy nem lehet egyszerre két lovat megülni. Belgrádnak előbb-utóbb színt kell vallania.

2014. március 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább

Tűz alá került Orbán Viktor

A koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, >

Tovább

Bódis Gábor szíves érdeklődése – türelmes válasz

Van-e valamiféle tanulság? Az etnikai mikroverzumunkhoz képest „távoli” Budapesten és Belgrádban azt hiszik egyik-másik értelmiséginkről, hogy >

Tovább

A hatalom természete az illiberális rendszerben

A legsúlyosabb következményekkel az jár, hogy leértékelődik a nyilvánosság. A média javarészét a hatalom tartja markában, >

Tovább

A csirkefogók, mint Orbán mindenütt ihletet merítenek Trumptól

Orbánnak és a hasonszőrűeknek konkrét politikai hasznot hajthat, ha Trump nyer, de a legnagyobb nyereség mégis >

Tovább

Koronás világunk, quo vadis?

A túlzott lazítás sajnos nagyon rossz következményekkel járt. Túl gyorsan jött a „megnyertük a csatát” kommunikáció, >

Tovább

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy „befogadó” mesekönyv

Ha egy könyvben romák, fogyatékkal élők vagy feminista hercegnők szerepelnek, akkor főleg a meleg és transznemű >

Tovább

Ameddig a király nem lesz teljesen meztelen

Eljöhet a pillanat, amikor a rezsim a saját gyenge, ellentmondásos, joghézagos törvényeit sem tartja be. Amikor >

Tovább

Közép-Európa az önteltség miatt lett a pandémia járványgóca

A visegrádi államok a járvány tavaszi hullámát példamutató pozícióban kezelték, ám az önteltség, az álszentség, a >

Tovább

Kikapcsolni és uniformizálni!

Ezzel a címmel számol be a legolvasottabb német lap arról, hogy éleződik a harc az SZFE >

Tovább

Ami tavasszal bejött, most már nem segít Közép-Európában

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök hasonló értelemben fenyegetőzött a nyáron, de elcsendesedett a témában, amióta egyre magasabbra >

Tovább

Él még Amerika, de nagy veszély fenyegeti

Napjainkban viszont csak pislog a világ, mert az elnök arcátlanul hazudozik és egy világhatalom nem kívánja >

Tovább