2019. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A Kosztolányi Szobrok Városa

Avagy: nyaktiló vagy akasztófa humor?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A Kosztolányi Szobrok Városa

Meg a harsány szavazatgyűjtési kampány, amelyet nem tud lehalkítani semmilyen esetlen szobor, hetyke kalap.

Megszűnt a majd három évtizedes magány. Mármint a szabadkai gimnázium előtti parkban levő Kosztolányi mellszobor magánya. Az egykori iskolaigazgató fia, aki később a nagyvárosban (és másutt) aratta irodalmi zsenijének babérjait, most már poszthumusz fellélegezhet: farkasszemet néz vele szembe gimnazista önmaga. Nem baj, hogy nem ismerte fel. Nincs egyedül, más sem. Fontos, hogy van és ezzel Szabadka a legsűrűbben lakott Kosztolányi-szobor város lett.

A több hónapig tartó szervezés meghozta a hozzá fűzött reményeket: egy harmadrangú (nagyon) vidéki sikertelen focista kifinomult érzésvilágát tükrözi az alkotás. A szoborról talán kegyeletből semmit, de a pompás környezet lélegzet elállító. Komoly és heves művészettörténészi vitát váltott ki, hogy a szerencsétlen alak mögött mi mered oly fenyegetően. Egyesek akasztófára esküsznek, mások (a franciásabb neveltetésűek) a nyaktilóra. A jelkép viszont egyértelmű: vesszen a gimnazista. Lehet ennél szebb üzenet? Aligha.

Valószínűleg a vesztőhelyen, sorsa felett merengő nebuló reménytelenségét jelképezik azok a félkör alakban felsorakoztatott oszlopok, melyek sárga színe az irigységet ordítják a gyanútlan járókelők orcájába. Megérinteni nem ajánlatos: nem azért mert rázna, hanem mert műanyagszerű mivoltuk esetleg nem állná ki az érintés rettenetes súlyát. A szerénységet sikeresen hangsúlyozzák a műoszlopocskák tetején éktelenkedő fekete sipkák. A vajdasági magyar nem hivalkodik, hanem spórol.

Ugyanilyen szerénységgel járult a Kosztolányik elé a magyar miniszterelnök, akinek mondatai a nemzeti kincses ládáról és az anyanyelvről mint annak  kulcsáról máris a divatos szabadkai szalonok slágere (lásd: Lózung Pub).

Ha egyáltalán ez lehetséges a feszült várakozás csak fokozódott, amikor a kormányfő, udvartartásával a közeli zsinagóga elé járult. A fekete kalappal megsüvegelt kormányos nélküli négyes (Korhecz, Pásztor, Orbán, Maglai) itteni fellépése azonban nem aratott osztatlan sikert. Íme egy bejegyzés:

„ .... és a fényképen egyetlen zsidó sincs, csak négy beöltözött bohóc. Az elhurcoltak meggyalázása, a zsinagóga szentségtelenítése, az elemi jó ízlés megcsúfolása. Visszataszító, undorító, felháborító. (Na és a széles mosolyok Horthy áldozatainak emléktáblája közvetlen közelében?).”

És mindez hol történik?

„Sárszegen, ahol egész éven át hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene, nótaszó veri fel az éjszakát.”

Hol van már a Magyar Király, egyre halkabb a nótaszó is, csak a pörkölt és a hamuszürke por a régi. Meg a harsány szavazatgyűjtési kampány, amelyet nem tud lehalkítani semmilyen esetlen szobor, hetyke kalap.

2014. március 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább