Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Március 15.
Csubela Ferenc
Megemlékeztünk március 15-re, a magyar történelem talán legjelesebb dátumára, 1848 márciusára. A forradalmat és szabadságharcot elindító márciusi ifjakra.
Gyerek- és ifjúkoromban nekem is voltak eszményképeim. Nem titkolom, Petőfinél nagyobb költőt, nagyobb szabadságharcost a világon nem ismertem el. Mikor is volt ez? A háború után, a negyvenes évek végén és az ötvenes években. Búzás Laura tanító nénitől, aki a magyar nyelvet és a történelmet is tanította az általános iskola felső osztályaiban, a legszebb Petőfi-verseket tanultuk meg. Az ő előadásában az 1848-as forradalom csodálatos volt. Érdekes, akkor mintha sokkal több olyan könyvet forgattam volna kezemben, amelyek nemzeti történelmünk szabadságharcát mesélik el.
A közel másfél évszázaddal ezelőtti történelmi események és azok hőseinek emléke nőttön-nőtt: kis falvak, szerény tanyák egyszerű népe is szeretettel emlegette Kossuth nevét, legendákat szőtt köréje, nótába foglalta. Senkinek a tiszteletére nem készült annyi szobor, mint az övére. 1894 kora tavaszán Csáktornya vasúti állomásán az ország minden részéből odasereglett embertömeg várta a „szent öreg” hazatérő koporsóját. Az emberek ezreinek könnyezése, zokogása, térdre borulása közepette futott be a gyászvonat. A szabadságharc szomorú végétől haláláig emigrációban élő Kossuth nagyobb volt az óriásnál.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a haladás és függetlenség jelképe lett a magyar nép számára, és az egész művelt világ nagyrabecsülése övezte.
Száznegyvennégy évvel ezelőtt tizenkét pontban foglalták össze a márciusi fiatalok a magyar nemzet követeléseit Mellőzve a függetlenségi harc kezdeti meghatottságától fűtött, romantikus vagy népies hangvételt, tárgyilagosabb, reálisabb megjelenítésben ma, 1992. március 15-én is időtállónak és időszerűnek tartjuk a tizenkét pont legtöbbjét. Véletlen-e vagy a történelem ismétlődik meg, hogy 1848-ban az első pont így hangzott: „Kívánjuk a sajtó szabadságát a cenzúra eltörlését!”. És most, 144 év után a tájékoztatás szabadságát követelik a belgrádi tüntető fiatalok. Többféle értelmezés és magyarázat lehetséges, de az bizonyos, hogy a gondolat és a szó szabadsága az egyik alapvető feltétele a polgári szabadságjognak és az emberi szabadságnak.
Sok évtized elmúltával falunkban, Moravicán, immár másodízben, ismét bátran emlékeztünk meg az 1848-as forradalomról, a szabadságharcról, a márciusi eseményekről, a márciusi ifjakról. Az elmúlt évtizedekben nem volt rá lehetőségünk, jogunk, bátorságunk. Egy eltorzult sötét társadalmi rendszernek, a rendszer kiszolgálóinak „köszönhetően” nemcsak falum, hanem az egész Vajdaság magyar népe ma is szorongva várja, félve figyeli, tartózkodóan nézi, szinte hihetetlenül fogadja a szabadság szellőjét, a demokrácia kopogtatását.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének központi megemlékező ünnepségét Moravicán tartottuk meg. A történelem viharában falum rebellis népe, a nyakas kálvinisták, az örök forradalom szürke és jelesebb katonái mindig elöl jártak. Igazolja ezt a majd fél évszázadig tartó „nagy póri pör”, az arató- és kapássztrájkok sorozata, amelyeknek alapján viharsaroknak is nevezték vidékünket.
Moravica, sok várost és falut megelőzve, elsőként állított Kossuth-szobrot a nagy szabadságharcos halála utáni második évben. 1896. augusztus 20-án volt a szoboravató ünnepség. Egy időben falumat Kossuthfalvának, majd Bácskossuthfafvának hívták.
Regénybe illő sorsa volt a moravicai Kossuth-szobornak, mint amilyen hányatott élete volt névadójának. Büszke vagyok arra, hogy falum Kossuth örökségét magáénak vallhatja, mert féltve őrizte, nemzedékről nemzedékre átadta, így őrizte meg az elmúlt Idők nagy viharában a Kossuth-szobrot is.
Március 15-ének nemcsak emléke, üzenete is van. Milyen gondolatokat fogalmaztunk vagy szívleltünk meg, miközben a kegyelet és hála virágait elhelyeztük a színpadon, a jelképesen felállított szobor talapzatához? Talán azt az óhajt, hogy mielőbb kilépjünk a sötétségből, levetkezzük az évszázados béklyókat, a beidegződött félelmet, visszafogottságot, helyükre tegyük az összekuszált dolgokat és gondolatokat Talán megfogalmazódott a kérdés, hogy miért kell mindig másoktól várni az engedélyt, másokat kérdezni önmagunk sorsáért. Mikor leszünk végre önmagunk urai?
Új időknek új dalaival kapjuk és küldjük üzeneteinket. Március üzenete: a szabadság nem könyöradomány. Azért harcolni, küzdeni kell. A szabadság szent dolog. A szabadságnak emléket állítunk. Versbe, zenébe, festménybe, szoborba, imába foglaljuk.
A szabadságnak széles a fogalomköre. Nyelvi, vallási, faji, nemzeti határokat túlszárnyaló, de egyben azok meglétét biztosító fogalom.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A pánik jelei
Azt gondolom, hogy sokkal többet tudnak a közvélemény állapotáról, mint amennyit mi tudunk, és ez ijesztheti >
Ritka menekültbarát döntést hozott a szerb alkotmánybíróság
Elmarasztalta ugyanis a rendőrséget, miután az négy éve egy helyi bíró döntése ellenére sem indította meg >
Spiegel: Orbán Viktor egyre inkább lesre fut az unióban
A földrészen egyre inkább árnyékba kerül. Csak úgy tudta megakadályozni, nehogy kidobják az Európai Néppártból, hogy >
Pár szó az ellenzéki pártok védelmében
Ezt a rezsimet azonban nem lehet csupán pár százalékkal legyőzni. Egy csekély, „éppen csak” győzelem bármely >
A nagy világösszefüggések
A végtelen hazaszeretetet az akadémiai szabadság elve fölé helyező Fudan Egyetem egyik remekbe szabott egyetemi kurzusát >
Alighanem forogna a sírjában Sissi
A svájci köztévé szerint a magyar kormány visszaél hatalmával, amikor milliárdos nagyságrendben viszi ki az állami >
Orbánéknak még szüksége lehet kiutasított orosz kiber-szakértőkre
Mindenesetre nem csodálkoznék azon, ha a három orosz diplomata Lengyelországból történt kiutasítását követően hamarosan megjelenne a >
Az Orbán-kormány nyíltan védi Kína érdekeit
Magyarország megint meggátolta, hogy az EU elmarasztalja Kínát. A közösség azért akart állásfoglalást kiadni, mert az >
A Die Welt óva inti Magyarországot a meggondolatlan nyitás miatt
Senki se gondolja, hogy a vakcina mindent megold, és hiba, ha a társadalom afelé tereli a >
Alternatív valóság
A többségnek fogalma sincs a valós helyzetről. Ez abból derül ki leginkább, hogy a felnőtt népesség >
Mi lesz a sorsa a jogállami mechanizmusnak?
Magyarország és Lengyelország idáig tiszteletben tartotta az EUB ítéleteit, de nem lehet tudni, hogy ez így >
A szerb vakcinadiplomácia nagyvonalúsága szégyenbe hozza az EU-t
Szerbiában teljesen egyszemélyes hatalom, mindent Vučić elnök szab meg. Persze, hogy európai jóváhagyás nélkül vett orosz >