2023. június 8. csütörtök
Ma Medárd, Helga névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Március 15.

Csubela Ferenc
Csubela Ferenc
Március 15.
1848. március 15-e megünneplése Moravicán (Dormán László fotója)

Megemlékeztünk március 15-re, a ma­gyar történelem talán legjelesebb dátumára, 1848 márciusára. A forradalmat és szabadságharcot elindító márciusi ifjakra.

Gyerek- és ifjúkoromban nekem is vol­tak eszményképeim. Nem titkolom, Petőfinél nagyobb költőt, nagyobb szabadsághar­cost a világon nem ismertem el. Mikor is volt ez? A háború után, a negyvenes évek végén és az ötvenes években. Búzás Laura tanító nénitől, aki a magyar nyelvet és a történelmet is tanította az általános iskola felső osztályaiban, a legszebb Petőfi-verse­ket tanultuk meg. Az ő előadásában az 1848-as forradalom csodálatos volt. Érde­kes, akkor mintha sokkal több olyan köny­vet forgattam volna kezemben, amelyek nemzeti történelmünk szabadságharcát me­sélik el.

A közel másfél év­századdal ezelőtti törté­nelmi események és azok hőseinek emléke nőttön-nőtt: kis falvak, szerény tanyák egysze­rű népe is szeretettel emlegette Kossuth ne­vét, legendákat szőtt köréje, nótába foglalta. Senkinek a tiszteletére nem készült annyi szobor, mint az övére. 1894 kora tavaszán Csáktornya vasúti állo­másán az ország min­den részéből odase­reglett embertömeg várta a „szent öreg” hazatérő koporsóját. Az emberek ezreinek könnyezése, zokogása, térdre borulása köze­pette futott be a gyász­vonat. A szabadság­harc szomorú végétől haláláig emigráció­ban élő Kossuth nagyobb volt az óriásnál.

Az 1848/49-es forradalom és szabad­ságharc a haladás és függetlenség jelképe lett a magyar nép számára, és az egész művelt világ nagyrabecsülése övezte.

Száznegyvennégy évvel ezelőtt tizenkét pontban foglalták össze a márciusi fiatalok a magyar nemzet követeléseit Mellőzve a függetlenségi harc kezdeti meghatottságá­tól fűtött, romantikus vagy népies hangvé­telt, tárgyilagosabb, reálisabb megjelenítés­ben ma, 1992. március 15-én is időtálló­nak és időszerűnek tartjuk a tizenkét pont legtöbbjét. Véletlen-e vagy a történelem ismétlődik meg, hogy 1848-ban az első pont így hangzott: „Kívánjuk a sajtó sza­badságát a cenzúra eltörlését!”. És most, 144 év után a tájékoztatás szabadságát követelik a belgrádi tüntető fiatalok. Több­féle értelmezés és magyarázat lehetséges, de az bizonyos, hogy a gondolat és a szó szabadsága az egyik alapvető feltétele a pol­gári szabadságjognak és az emberi szabad­ságnak.

Sok évtized elmúltával falunkban, Moravicán, immár másodízben, ismét bátran emlékeztünk meg az 1848-as forradalomról, a szabadságharcról, a márciusi esemé­nyekről, a márciusi ifjakról. Az elmúlt évtize­dekben nem volt rá lehetőségünk, jogunk, bátorságunk. Egy eltorzult sötét társadalmi rendszernek, a rendszer kiszolgálóinak „kö­szönhetően” nemcsak falum, hanem az egész Vajdaság magyar népe ma is szorong­va várja, félve figyeli, tartózkodóan nézi, szin­te hihetetlenül fogadja a szabadság szellőjét, a demokrácia kopogtatását.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének központi megemlékező ün­nepségét Moravicán tartottuk meg. A tör­ténelem viharában falum rebellis népe, a nyakas kálvinisták, az örök forradalom szürke és jelesebb katonái mindig elöl jártak. Igazolja ezt a majd fél évszázadig tartó „nagy póri pör”, az arató- és ka­pássztrájkok sorozata, amelyeknek alapján viharsaroknak is nevezték vidékünket.

Moravica, sok várost és falut megelőzve, elsőként állított Kossuth-szobrot a nagy szabadságharcos halála utáni második év­ben. 1896. augusztus 20-án volt a szobor­avató ünnepség. Egy időben falumat Kossuthfalvának, majd Bácskossuthfafvának hívták.

Regénybe illő sorsa volt a moravicai Kossuth-szobornak, mint amilyen hányatott élete volt névadójának. Büszke vagyok arra, hogy falum Kossuth örökségét magáénak vallhat­ja, mert féltve őrizte, nemze­dékről nemzedékre átadta, így őrizte meg az elmúlt Idők nagy viharában a Kossuth-szobrot is.

Március 15-ének nemcsak emléke, üzenete is van. Mi­lyen gondolatokat fogalmaz­tunk vagy szívleltünk meg, miközben a kegyelet és hála virágait elhelyeztük a színpa­don, a jelképesen felállított szobor talapzatához? Talán azt az óhajt, hogy mielőbb kilépjünk a sötétségből, levetkezzük az évszázados bék­lyókat, a beidegződött félel­met, visszafogottságot, he­lyükre tegyük az összekuszált dolgokat és gondolatokat Talán megfogalmazódott a kérdés, hogy miért kell min­dig másoktól várni az enge­délyt, másokat kérdezni ön­magunk sorsáért. Mikor le­szünk végre önmagunk urai?

Új időknek új dalaival kapjuk és küldjük üzeneteinket. Március üzenete: a szabadság nem könyöradomány. Azért harcolni, küzde­ni kell. A szabadság szent dolog. A szabad­ságnak emléket állítunk. Versbe, zenébe, festménybe, szoborba, imába foglaljuk.

A szabadságnak széles a fogalomköre. Nyelvi, vallási, faji, nemzeti határokat túl­szárnyaló, de egyben azok meglétét bizto­sító fogalom.

1992. március 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az autokratáknak is megvan a maguk lejárati ideje, és hogy ezt most már a szerb elnök is érzi

A hatalmas belgrádi tüntetések a Vučić elleni mély elégedetlenséget tükrözik, a városokban veszélybe került a politikus >

Tovább

A kahovkai gát felrobbantása háborús bűn, ami nem maradhat megtorlatlanul

A Genfi Egyezmény eleve törvénytelennek minősíti az ilyen támadásokat, ha azok súlyos szenvedéseket okoznak a civil >

Tovább

60 éves az EU diktátora – a magyar kisebbségek számára ez nem ok az ünneplésre

Orbánról, „az EU diktátoráról” közölt cikket a Stern német illusztrált hetilap, amely különösen a magyar miniszterelnök >

Tovább

Orbán Viktor: A Kreml magyarországi helytartója

Egyáltalán nem tart egyenlő távolságot Kijevtől, illetve Moszkvától. Jóformán a Kreml helytartójaként lép fel az EU-ban. >

Tovább

Sztálin szelleme még mindig kísérti Európát, Ukrajna pont azért harcol, hogy kiírtsa a rémet

 Az erősen jobboldali brit lap a Daily Telegraph egyik legnevesebb külpolitikai elemzője úgy látja, hogy Sztálin >

Tovább

Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata

Téves számítás vagy valamilyen baleset katasztrófát eredményezhet – hívja fel a figyelmet a Washington Post vezércikke. >

Tovább

Törökországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba

Különben ne hívják meg Erdogant és Orbán a jövő hónap közepén tartandó vilniusi NATO-csúcsra – írja >

Tovább

A Nyugat kudarcot vall a Balkánon

A Nyugat önmagát téveszti meg, amikor erőlteti az Unió bővítését, miközben az már évek óta halott. >

Tovább

Putyin háborúja egyben Amerika lehetősége is

A neves külpolitikai elemző, Walter Russel Mead nagy lehetőségnek tekinti a háborút Amerika számára. A Hudson >

Tovább

A Nyugat-Balkánon Putyin második frontot nyithat a NATO ellen

Különösen feltűnő, hogy a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson fellépett Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, >

Tovább

Eljött az idő: Bidennek apait-anyait be kell vetni az ukrán győzelem elősegítésére

A Guardian szerzője, Simon Tisdall szerint annál is inkább így van ez, mivel Zelenszkij diktálja a >

Tovább

A Nyugat beszorult a félelem és a reménykedés közé, miután Erdogan meghosszabbította 20-éves uralmát

Maga a politikus választás elé került, mert vagy viszi tovább országát Oroszország felé, vagy nyitottabb lesz >

Tovább