Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Március 15.
Csubela Ferenc
Megemlékeztünk március 15-re, a magyar történelem talán legjelesebb dátumára, 1848 márciusára. A forradalmat és szabadságharcot elindító márciusi ifjakra.
Gyerek- és ifjúkoromban nekem is voltak eszményképeim. Nem titkolom, Petőfinél nagyobb költőt, nagyobb szabadságharcost a világon nem ismertem el. Mikor is volt ez? A háború után, a negyvenes évek végén és az ötvenes években. Búzás Laura tanító nénitől, aki a magyar nyelvet és a történelmet is tanította az általános iskola felső osztályaiban, a legszebb Petőfi-verseket tanultuk meg. Az ő előadásában az 1848-as forradalom csodálatos volt. Érdekes, akkor mintha sokkal több olyan könyvet forgattam volna kezemben, amelyek nemzeti történelmünk szabadságharcát mesélik el.
A közel másfél évszázaddal ezelőtti történelmi események és azok hőseinek emléke nőttön-nőtt: kis falvak, szerény tanyák egyszerű népe is szeretettel emlegette Kossuth nevét, legendákat szőtt köréje, nótába foglalta. Senkinek a tiszteletére nem készült annyi szobor, mint az övére. 1894 kora tavaszán Csáktornya vasúti állomásán az ország minden részéből odasereglett embertömeg várta a „szent öreg” hazatérő koporsóját. Az emberek ezreinek könnyezése, zokogása, térdre borulása közepette futott be a gyászvonat. A szabadságharc szomorú végétől haláláig emigrációban élő Kossuth nagyobb volt az óriásnál.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a haladás és függetlenség jelképe lett a magyar nép számára, és az egész művelt világ nagyrabecsülése övezte.
Száznegyvennégy évvel ezelőtt tizenkét pontban foglalták össze a márciusi fiatalok a magyar nemzet követeléseit Mellőzve a függetlenségi harc kezdeti meghatottságától fűtött, romantikus vagy népies hangvételt, tárgyilagosabb, reálisabb megjelenítésben ma, 1992. március 15-én is időtállónak és időszerűnek tartjuk a tizenkét pont legtöbbjét. Véletlen-e vagy a történelem ismétlődik meg, hogy 1848-ban az első pont így hangzott: „Kívánjuk a sajtó szabadságát a cenzúra eltörlését!”. És most, 144 év után a tájékoztatás szabadságát követelik a belgrádi tüntető fiatalok. Többféle értelmezés és magyarázat lehetséges, de az bizonyos, hogy a gondolat és a szó szabadsága az egyik alapvető feltétele a polgári szabadságjognak és az emberi szabadságnak.
Sok évtized elmúltával falunkban, Moravicán, immár másodízben, ismét bátran emlékeztünk meg az 1848-as forradalomról, a szabadságharcról, a márciusi eseményekről, a márciusi ifjakról. Az elmúlt évtizedekben nem volt rá lehetőségünk, jogunk, bátorságunk. Egy eltorzult sötét társadalmi rendszernek, a rendszer kiszolgálóinak „köszönhetően” nemcsak falum, hanem az egész Vajdaság magyar népe ma is szorongva várja, félve figyeli, tartózkodóan nézi, szinte hihetetlenül fogadja a szabadság szellőjét, a demokrácia kopogtatását.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének központi megemlékező ünnepségét Moravicán tartottuk meg. A történelem viharában falum rebellis népe, a nyakas kálvinisták, az örök forradalom szürke és jelesebb katonái mindig elöl jártak. Igazolja ezt a majd fél évszázadig tartó „nagy póri pör”, az arató- és kapássztrájkok sorozata, amelyeknek alapján viharsaroknak is nevezték vidékünket.
Moravica, sok várost és falut megelőzve, elsőként állított Kossuth-szobrot a nagy szabadságharcos halála utáni második évben. 1896. augusztus 20-án volt a szoboravató ünnepség. Egy időben falumat Kossuthfalvának, majd Bácskossuthfafvának hívták.
Regénybe illő sorsa volt a moravicai Kossuth-szobornak, mint amilyen hányatott élete volt névadójának. Büszke vagyok arra, hogy falum Kossuth örökségét magáénak vallhatja, mert féltve őrizte, nemzedékről nemzedékre átadta, így őrizte meg az elmúlt Idők nagy viharában a Kossuth-szobrot is.
Március 15-ének nemcsak emléke, üzenete is van. Milyen gondolatokat fogalmaztunk vagy szívleltünk meg, miközben a kegyelet és hála virágait elhelyeztük a színpadon, a jelképesen felállított szobor talapzatához? Talán azt az óhajt, hogy mielőbb kilépjünk a sötétségből, levetkezzük az évszázados béklyókat, a beidegződött félelmet, visszafogottságot, helyükre tegyük az összekuszált dolgokat és gondolatokat Talán megfogalmazódott a kérdés, hogy miért kell mindig másoktól várni az engedélyt, másokat kérdezni önmagunk sorsáért. Mikor leszünk végre önmagunk urai?
Új időknek új dalaival kapjuk és küldjük üzeneteinket. Március üzenete: a szabadság nem könyöradomány. Azért harcolni, küzdeni kell. A szabadság szent dolog. A szabadságnak emléket állítunk. Versbe, zenébe, festménybe, szoborba, imába foglaljuk.
A szabadságnak széles a fogalomköre. Nyelvi, vallási, faji, nemzeti határokat túlszárnyaló, de egyben azok meglétét biztosító fogalom.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >