2019. augusztus 25. vasárnap
Ma Lajos, Patrícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kinek öröm, kinek üröm

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„A magyar forgatókönyv jött be Szerbiában is… bízzunk benne: nem hirdetnek szabadságharcot a leendő nyugati szövetségesek ellen.” J. Garai Béla jegyzetéből (Vajdaság Ma):

(…) Akkora többséget szerzett a SNS, hogy bármit megtehet: alkotmányt módosíthat, belevághat a reformokba, saját embereit ültetheti az összes fontos posztokra, átalakíthatja az országot ízlésének megfelelően. Pedig a demokráciának kétségkívül nem tesz jót, ha az ellenzék ekkora vereséget szenved, mint ahogyan most történt, és a kormányzópárt egyeduralomra tehet szert. A magyar forgatókönyv jött be Szerbiában is, mondják egyes belgrádi elemzők a Fidesz kétharmadára és az ottani gyakorlatra célozva. Bízzunk benne, hogy legalább az EU elleni hangolásban nem követik példájukat, és nem hirdetnek szabadságharcot a leendő nyugati szövetségesek ellen.

Ellenkezőleg, Aleksandar Vučić, akit ezzel a választással a nemzet új idoljává avattak, már első nyilatkozatában megfogadta, hogy az uniós felzárkózás felgyorsításán és a Koszovóra vonatkozó brüsszeli megállapodás végrehajtásán fog fáradozni. Remélhetőleg ki is tart emellett, és nem kerül a pártalapító Tomislav Nikolić befolyása alá, aki köztudottan a keleti despota Vlagyimir Putyinért rajong és szívesebben barátkozna az orosz testvérekkel.

Az is elhangzott, hogy az abszolút többség ellenére is együttműködést kínálnak az ellenzéknek, és készek elfogadni javaslataikat. Korábban Vučić azt mondta, hogy széles koalíciót tervez, de akkor még nem tudhatta, hogy milyen arányú lesz a győzelmük. A koalíciós ajánlatok mögött azonban nyilvánvalóan nem annyira az ellenzék iránti jóindulat és megbecsülés húzódik meg, mint az a sajnálatos tény, hogy a SNS-nek egyszerűen nincsenek olyan képzett káderei, akikkel végre lehet hajtani a reformokat. A párt első sikerei után valósággal csődültek az emberek az ilyen-olyan pártokból az új formációba, zsíros állásokban reménykedve, nem is ok nélkül. Hogy híjával vannak a szakértőknek, azt csaknem kétéves kormányzásuk lesújtó eredményei is beszédesen bizonyítják.

Egyébként nehezen fogható fel, hogy a megdöbbentően magas munkanélküliség, a cégek és kisipari műhelyek százainak bezárása, a pártkáderek tömeges alkalmazása és az egyre elviselhetetlenebb megélhetési költségek ellenére a többség hitelt adott Aleksandar Vučić semmi konkrétummal alá nem támasztott ígéreteinek, hogy meghozza a jólétet az országnak. Elhitték neki, hogy javulni fog az életszínvonal, hogy az újdonsült arab barátok jóvoltából ömleni fog ide a külföldi tőke. De hangsúlyozni kell: neki hittek, és nem a pártkádereinek: a mindenbe belekontárkodó Zorana Mihajlovićnak, az Égei tengeri csatornáról ábrándozó Milan Bačevićnak és társaiknak. Az újabb mandátummal azonban óriási a kockázat is: ha elmaradnak az eredmények, belátható időn belül nem javul a helyzet, Vučić sem kerülheti el elődjei sorsát.

Sok igazság van abban a napokban többször elhangzott megállapításban, hogy a vasárnapi megmérettetés végleg szétzúzta az egykori rendszerváltó DOS pártjait. A kettészakadt demokraták együttesen is kevesebb szavazatot kaptak, mint az általuk megbuktatott és kimúlni hitt SPS. A Dragan Đilas vezette DS-nek az adta meg a kegyelemdöfést, hogy Boris Tadić, aki képtelen beletörődni mellőzöttségbe, új pártot alakított Új Demokrata Párt néven. De nem kerültek be a parlamentbe az egykori rendszerváltók: a liberális Čedomir Jovanović, az egyre szélsőségesebb nacionalista álláspontra helyezkedő Vojislav Koštunica, a minden kormányt átvészelő Mlađan Dinkić, az Egyesült Régiók vezetője sem, aki pedig azon kevesek közé tartozott, akik konkrét tervekkel kampányoltak, és aki nyíltan szembeszállt a nadrágszíj meghúzó intézkedésekkel. A sors iróniája, hogy azok a pártok, illetve azoknak az utódai mértek rájuk vereséget, amelyek ellen a kilencvenes években küzdöttek: a szocialisták és a haladók. Csak most megfordult a sorrend, és a volt radikálisok kerekedtek felül a szocikkal szemben.

Egyet kell értenünk Pásztor Istvánnal, hogy a szerbiai politikai színtéren tektonikus változások mentek végbe, amelyek során a politikai élet eddig megkerülhetetlen szereplői tűntek le. A VMSZ-vezető egyébként okkal lehet büszke saját eredményeikre, hiszen senki sem merte hinni, hogy hét mandátumot sikerül szerezniük. A jelek szerint nem riasztotta el a választókat a pártelnöknek a kampány során elhangzott bejelentése, hogy jó eredmény esetén a hatalmi többség része, vagyis a haladók partnerei kívánnak lenni. Utoljára 22 évvel ezelőtt volt ilyen erős képviselete a vajdasági magyarságnak a belgrádi parlamentben, mutatott rá a pártvezető, megjegyezve, hogy „kemény munkával sikerült talpon maradniuk, miközben most térdre kényszerültek azok, akik a sírjukat ásták”, nyilvánvalóan a rivális magyar formációkra utalva. De Bojan Pajtić demokratái és Boris Tadić új demokratái is kaptak egy oldalvágást a VMSZ-vezetőtől: mint mondta, számára az a legfontosabb, hogy vajdasági szinten több szavazatot kaptak, mint a DS és az NDS.

Kíváncsian várjuk, hogy mindezek után miként alakulnak a koalíciós ügyek a tartományi parlamentben.

2014. március 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább