2019. október 23. Szerda
Ma Gyöngyvér, János, Gyöngyi névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kinek öröm, kinek üröm

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„A magyar forgatókönyv jött be Szerbiában is… bízzunk benne: nem hirdetnek szabadságharcot a leendő nyugati szövetségesek ellen.” J. Garai Béla jegyzetéből (Vajdaság Ma):

(…) Akkora többséget szerzett a SNS, hogy bármit megtehet: alkotmányt módosíthat, belevághat a reformokba, saját embereit ültetheti az összes fontos posztokra, átalakíthatja az országot ízlésének megfelelően. Pedig a demokráciának kétségkívül nem tesz jót, ha az ellenzék ekkora vereséget szenved, mint ahogyan most történt, és a kormányzópárt egyeduralomra tehet szert. A magyar forgatókönyv jött be Szerbiában is, mondják egyes belgrádi elemzők a Fidesz kétharmadára és az ottani gyakorlatra célozva. Bízzunk benne, hogy legalább az EU elleni hangolásban nem követik példájukat, és nem hirdetnek szabadságharcot a leendő nyugati szövetségesek ellen.

Ellenkezőleg, Aleksandar Vučić, akit ezzel a választással a nemzet új idoljává avattak, már első nyilatkozatában megfogadta, hogy az uniós felzárkózás felgyorsításán és a Koszovóra vonatkozó brüsszeli megállapodás végrehajtásán fog fáradozni. Remélhetőleg ki is tart emellett, és nem kerül a pártalapító Tomislav Nikolić befolyása alá, aki köztudottan a keleti despota Vlagyimir Putyinért rajong és szívesebben barátkozna az orosz testvérekkel.

Az is elhangzott, hogy az abszolút többség ellenére is együttműködést kínálnak az ellenzéknek, és készek elfogadni javaslataikat. Korábban Vučić azt mondta, hogy széles koalíciót tervez, de akkor még nem tudhatta, hogy milyen arányú lesz a győzelmük. A koalíciós ajánlatok mögött azonban nyilvánvalóan nem annyira az ellenzék iránti jóindulat és megbecsülés húzódik meg, mint az a sajnálatos tény, hogy a SNS-nek egyszerűen nincsenek olyan képzett káderei, akikkel végre lehet hajtani a reformokat. A párt első sikerei után valósággal csődültek az emberek az ilyen-olyan pártokból az új formációba, zsíros állásokban reménykedve, nem is ok nélkül. Hogy híjával vannak a szakértőknek, azt csaknem kétéves kormányzásuk lesújtó eredményei is beszédesen bizonyítják.

Egyébként nehezen fogható fel, hogy a megdöbbentően magas munkanélküliség, a cégek és kisipari műhelyek százainak bezárása, a pártkáderek tömeges alkalmazása és az egyre elviselhetetlenebb megélhetési költségek ellenére a többség hitelt adott Aleksandar Vučić semmi konkrétummal alá nem támasztott ígéreteinek, hogy meghozza a jólétet az országnak. Elhitték neki, hogy javulni fog az életszínvonal, hogy az újdonsült arab barátok jóvoltából ömleni fog ide a külföldi tőke. De hangsúlyozni kell: neki hittek, és nem a pártkádereinek: a mindenbe belekontárkodó Zorana Mihajlovićnak, az Égei tengeri csatornáról ábrándozó Milan Bačevićnak és társaiknak. Az újabb mandátummal azonban óriási a kockázat is: ha elmaradnak az eredmények, belátható időn belül nem javul a helyzet, Vučić sem kerülheti el elődjei sorsát.

Sok igazság van abban a napokban többször elhangzott megállapításban, hogy a vasárnapi megmérettetés végleg szétzúzta az egykori rendszerváltó DOS pártjait. A kettészakadt demokraták együttesen is kevesebb szavazatot kaptak, mint az általuk megbuktatott és kimúlni hitt SPS. A Dragan Đilas vezette DS-nek az adta meg a kegyelemdöfést, hogy Boris Tadić, aki képtelen beletörődni mellőzöttségbe, új pártot alakított Új Demokrata Párt néven. De nem kerültek be a parlamentbe az egykori rendszerváltók: a liberális Čedomir Jovanović, az egyre szélsőségesebb nacionalista álláspontra helyezkedő Vojislav Koštunica, a minden kormányt átvészelő Mlađan Dinkić, az Egyesült Régiók vezetője sem, aki pedig azon kevesek közé tartozott, akik konkrét tervekkel kampányoltak, és aki nyíltan szembeszállt a nadrágszíj meghúzó intézkedésekkel. A sors iróniája, hogy azok a pártok, illetve azoknak az utódai mértek rájuk vereséget, amelyek ellen a kilencvenes években küzdöttek: a szocialisták és a haladók. Csak most megfordult a sorrend, és a volt radikálisok kerekedtek felül a szocikkal szemben.

Egyet kell értenünk Pásztor Istvánnal, hogy a szerbiai politikai színtéren tektonikus változások mentek végbe, amelyek során a politikai élet eddig megkerülhetetlen szereplői tűntek le. A VMSZ-vezető egyébként okkal lehet büszke saját eredményeikre, hiszen senki sem merte hinni, hogy hét mandátumot sikerül szerezniük. A jelek szerint nem riasztotta el a választókat a pártelnöknek a kampány során elhangzott bejelentése, hogy jó eredmény esetén a hatalmi többség része, vagyis a haladók partnerei kívánnak lenni. Utoljára 22 évvel ezelőtt volt ilyen erős képviselete a vajdasági magyarságnak a belgrádi parlamentben, mutatott rá a pártvezető, megjegyezve, hogy „kemény munkával sikerült talpon maradniuk, miközben most térdre kényszerültek azok, akik a sírjukat ásták”, nyilvánvalóan a rivális magyar formációkra utalva. De Bojan Pajtić demokratái és Boris Tadić új demokratái is kaptak egy oldalvágást a VMSZ-vezetőtől: mint mondta, számára az a legfontosabb, hogy vajdasági szinten több szavazatot kaptak, mint a DS és az NDS.

Kíváncsian várjuk, hogy mindezek után miként alakulnak a koalíciós ügyek a tartományi parlamentben.

2014. március 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A magyar ellenzék Isztambul-momentuma

Nagy hiba volt Orbán részéről, hogy nem vette le még időben a tábláról Borkait, mert máskülönben >

Tovább

Putyin, Orbán Ukrajna ellen hergelte Trumpot

Az orosz és a magyar vezető szerepéről George Kent, a külügyi tárca helyettes államtitkára számolt be >

Tovább

Az erkölcs visszanyal

A szavazás előtti héten sok millió magyar polgár kényszerült szembenézni a dilemmával, hogy Orbán Viktornak higgyen-e, >

Tovább

Miért vesztette el a Fidesz Budapestet

Amit Orbán a Fidesz közösségének titulál, ellenben az ellenzék fideszes maffiának nevez, azt a vakhűség, az >

Tovább

Ki nyert vasárnap?

Érdemes megemlíteni viszont Karácsony józan és egyben biztató nyilatkozatát: azt, hogy az együttműködés érdekében nyomban kapcsolatot >

Tovább

Bumeráng

A megtörténtekre nem azért kell emlékeznünk, mert az “történelem” hanem azért, mert ennek köszönhetjük akár pozitív >

Tovább

Érinthetetlen-e Orbán?

A szex- és korrupciós botrány megrengeti az orbáni rendszert. Normális körülmények közepette a helyi választások sokkal >

Tovább

Egy szerény javaslat

Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem >

Tovább

Ritka összefogás Orbán ellen

Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztanbul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a >

Tovább

Gyalázatunk vissza fog hullni ránk

Erdogan etnikai tisztogatást végez Szíriában, hogy a Törökországban élő hárommillió menekültet oda tudja telepíteni, és ezzel >

Tovább

A vasárnap ígérete

Nem tudom, Borkai Zsolt győri híveire kijózanító hatású volt-e mindaz a pusztító tény, amit az elmúlt >

Tovább

A magyar Ibizagate

A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen >

Tovább