2019. augusztus 17. szombat
Ma Jácint, Réka, Hetény névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Balkáni Davos

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Balkáni Davos

A sors úgy hozta, hogy az idén egybeesett a kopaoniki gazdasági találkozó és a választási kampány hajrája. A politika úgy alakította, hogy a választási kampány hajrájában a legesélyesebbnek mondott párt miniszterei távol maradtak arról a fórumáról, amelyet nem kis önbizalommal megáldott megálmodói már régen szerb Davosként emlegetnek.

A svájci síparadicsomban és a kopaoniki sípályák melletti szállodákban megtartott tanácskozás között csupán annyi a különbség, hogy Svájcban volt hó, itt pedig nem – írták néhány nappal a megnyitó előtt az itteni találkozóról tudósítók. Aztán ez az apróság is elhárult, miután csupán egy nappal kezdet előtt 20 egynéhány centis hótakaró képződött. Amit csak a síelők kevesellettek, a közgazdászoknak kedvjavítóként elegendő volt. Talán. Hogy az üzletemberek kedve jobb lett-e tőle, nehezen ellenőrizhető. A politikusok pedig, mint említettem volt, igyekeztek távol maradni. Tisztelet a kivételnek. Mondjuk, megjelent a kormányfő és ott volt a pénzügyminiszter is. Ugyanaz, aki már alá is írta az Arab Emírségekkel az 1 milliárd dolláros kölcsönről szóló szerződést. Amire, mármint az aláírásra a kormány – ez a technikai – rendkívüli ülésen hatalmazta fel. Amelyet, mármint az ülést, országos sugárzási engedéllyel rendelkező több TV csatorna is élőben közvetített. Így megy ez a választási kampány hajrájában. Annak a kampánynak a célegyenesében, amely szinte kizárólag a gazdaságról, a szociális és egyéb juttatásokról, pardon, ígéretekről szólt, szól. És a feltartóztathatatlan szárnyalásról. Gazdaságiról természetesen. A televíziók – és itt meg kell mondani, hogy a magán meg a közszolgálatiak is vállvetve szorgoskodnak, de nem csak a televíziók, hanem szinte a teljes itteni média másról sem tudósít, mint gyárak megnyitásáról, alapkőletételről (naponta legalább egyről), alapkő-elhelyezésre tett ígéretekről és hát természetesen a sikeresebbnél sikeresebb vállalatokról. Amelyek kiérdemlik a legrangosabb állami tisztségviselők látogatását. Szóval apait anyait beleadva dübörög a kampány, mint a korábbi választások hajrájában. Vagy talán még jobban. Ezt már csak a kilencvenes évek választási hadjáratai múlták felül – ha felülmúlták –, amikor ugyanazt a befejezetlen létesítményt többször is átadtak az akkori hatalom akkori széltolói. Újvidéken még mindig áll és időnként működik is az a rendező pályaudvar, amelyet már rég le kellett volna bontani, hiszen az újat többször is átadta az akkori uralkodó párt itteni mindenhatója. Egy a baj, hogy sohasem épült fel. Szerencsére a Vajdasági Klinikai Központ néhány éve félig elkészült. Merthogy annak betonvázát is többször felavatták, így, kampányzáró hajrában. Lehet, hogy egyszer teljesen befejezik. A remény hal meg utoljára. Most csak a páciensek. Erről jut eszembe, hogy az egészségügyről nem sok szó esett ebben a kampányban. Én sem feszegetném sem hatalmi, sem ellenzéki pozícióból. A korábbi hatalom is derekasan kivette részét annak lezüllesztéséből. A gyógyszergyárak privatizációja okozta károk (is) milliókban mérendőek. A nemrég bevezetett szolidaritási adó viszont többek között az orvosokat sújtja. Az egészségügyi munkások hétfőre jelezték az egynapos sztrájkot. Mondván, őket mentesíteni kell az alól a törvény alól, amely szerint a 60 ezer dináron felüli béreknek azt a részét, amely meghaladja ezt az összeget, 20 százalékkal csökkentik. Tudják a törvény megalkotói is, hogy ezzel az amúgy is elszegényített és ellehetetlenített középréteget sújtják. De e nélkül, na meg – gondolom – a külföldi kölcsönök nélkül elapadna az államkassza. Akkor pedig nem csak az orvosok és a tanárok, az állami tisztségviselők és esetenként a tisztviselők elégedetlenkednének, hanem a nyugdíjak és az egész közszféra bérei kérdőjeleződnének meg. Ami, ugye, sokkal kellemetlenebb lenne. Nem kell piszkálni a témát. Mármint az egészségügyet. Ha nem muszáj. Benne van a programban, aki akarja, olvassa.

Ne csodáljuk hát, hogy a szerb Davosról távol maradt az energiaügyi, a mezőgazdasági és a gazdasági miniszter is. Ki tudja, ki mit kérdezhetett volna tőlük, ki mit rótt volna fel nekik. Olyasmit, ami fölöttébb kellemetlen lenne egy hurráoptimista kampányzáróban.

2014. március 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább

Egy hiányzó mondat

Ezt az ominózus, „hátgerinctördelős” utolsó mondatot időközben a Pesti Srácok eltávolította. Ebben a pillanatban ez még >

Tovább

Migránsok helyett melegek

Lakmuszteszt lehet az Orbán-kabinet számára, mármint hogy ki lehet-e használni politikai célokra az LGBT-közösséggel szembeni ellenérzéseket, >

Tovább

Az EPP megszólal

Köszönöm a brutálisan őszinte beszélgetést. A szokásos ide-oda kacsingató ígérgetés helyett roppant fontos - bár kiábrándító >

Tovább

Orbán és Kaczynski idomítása

Az biztos, hogy Ursula von der Leyen teherrel a vállán kezdi meg működését, hiszen a Fidesz >

Tovább

A dogmatizmus felülkerekedett a tudományon

Ez a fajta filológia alárendeli magát a politikának, ám képtelen arra, hogy tudományosan értelmezze a kommunikáció >

Tovább

Orbán focija

Orbán világa a nyers erőszaké, mást nem is ismer. Ahhoz szokott, hogy zsarolással, fenyegetéssel, törvényátírással, megvesztegetéssel, >

Tovább

Az EU mamája

Orbán üzenete az a hazai közönségnek az, hogy egy hétgyermekes családanya nem tévedhet és visszavezeti a >

Tovább