Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy szégyellnivaló országvezetőről
"Nem szólal meg, noha ha valaki, Jancsó Miklós nagy magyar volt." Mihancsik Zsófia jegyzete (Galamus):
Ha nem szólal meg, az azért van, mert már régóta nem tud a saját csökött nacionalizmusán és silány politikai önérdekein túllátni. Nem szólal meg, noha mélyre eltemetett, boldogult és nyitottabb ifjúkorában nyilván ő is a Fényes szelekből, a Szegénylegényekből érezte meg azt, amit mi, az ő generációja meg az enyém, szerencsére sohasem tapasztaltunk meg a bőrünkön, hogy milyen egy kíméletlen és lélektorzító diktatúra uralma alatt létezni. Nem szólal meg, noha ha valaki, Jancsó Miklós nagy magyar volt. Olyan nagy magyar, akitől egy valóban a saját nemzete teljesítményére büszke országvezető nyilvánosan is elbúcsúzik. Még akkor is, ha politikai ellenfelek voltak. Mert az élet, az egyes emberé is, egy kulturális közösségé is, ennél sokkal-sokkal többről szól, és egy kicsit is józan miniszterelnök tudja ezt, és ha kicsit is becsületes, a népével is tudatni akarja. Még akkor is elbúcsúzik, ha Jancsó Miklós csupa olyan személyiségvonással rendelkezett, amelyek gyökerestül való kiirtása négy éve folyik: mert Jancsó nemcsak nagy magyar volt, hanem világpolgár is, demokrata is, és főként szabad ember. De nem, ez az országvezető nem szólal meg, már csak azért sem, mert egy múlt nélküli ember, aki jó sztálinista módra kitörölte a saját életéből a saját korábbi énjét, nyilván nem képes elviselni egy ilyen hatalmas és konzekvens életművet és életutat.
Ha viszont megszólal, akkor is csak a mélységes szégyenérzetet hozza ránk. Válaszol egy másik magyarnak, aki szintén komoly életművet tett le az asztalra, ráadásul az amerikaiak és a magyarok asztalára egyaránt. Ráadásul ő megpróbált személy szerint vele is kulturált viszonyt kiépíteni. De ez a szerencsétlen a maga felfuvalkodottságában őt is csak megsérteni tudja. Levelében az egyetlen cím, amelyet a tudós ember neve mellé odaír, az a Corvin-lánc, amelyet a Horthy-érából ő hozott vissza a demokratikus magyar állam hivatalosságába. Nyilvánvalóan elvi, nagyon is eleven és húsba vágó nézeteltérésüket generációs különbséggel, a politikai „ösztönrendszerükben” meglévő különbséggel magyarázza, azaz leavíttasozza, letudatlanozza, az időből kiesettnek nyilvánítja az általa állítólag tisztelt professzort. A szemébe hazudik, amikor kész ténynek nevezi országa Európához tartozását, hiszen ő maga mást sem tesz négy éve, mint válogatott uszításokkal, szidalmakkal és permanens háborúval megpróbálja elfordítani ezt az országot az általa mélyen megvetett Európától. De ami a legarcpirítóbb: az általa állítólag tisztelt professzort néhány jól helyezett minősítéssel és egyetlen kézmozdulattal besöpri a világnak abba a „másik” felébe, amelyet az ő tragikusan satnya világképe szerint a kommunista összeesküvés tart a markában. Még a Corvin-láncos professzornak sem hajlandó megadni az önálló gondolkodás és véleményalkotás esélyét! Így lesz John Lukacs a mindenható magyar országvezető akaratából egy szerencsétlen, megtévesztett öregember, aki képes „a volt állampárt” lapjában közölni a bírálatát és az aggodalmát, és aki felült a mai, a „saját kommunista és muszkavezetői múltjával viaskodó baloldalnak”. Muszkavezető! Képes leírni ezt a minősítést a saját politikai ellenfeleiről egy miniszterelnök, Európa közepén, a huszonegyedik században, egy állítólagos demokráciában, egy tiszteletreméltó tudósnak címzett válaszlevélben!
Tényleg ki kellene állítani ezt az embert Budapest főterén, elijesztésül és örök tanulságul a magyarnak: na ez az, amire egy önmagára valamit is adó kultúrnép sohasem vetemedhet. Sohasem tévedhet akkorát, hogy egy ilyen embert nemhogy magas állami funkcióban, hanem az élete bármelyik nyilvános terepén megtűrjön. Különben eljut oda, hogy már azt a szégyent sem érzi, amelyet minden megnyilvánulásával hoz rá. És az tényleg a vég.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >