Ma Amália, Engelbert, Ulrika névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Bolondja járatás
Öreg Dezső
Szerbiában még mindig el lehet hitetni, hogy a politika fontosabb az életnél. Annál az életnél, amelyet emberhez méltónak lehet nevezni. Még, hogy el lehet hitetni! Az emberek nem is akarnak másban hinni! Meg abban, hogy a politikusok fontosabbak az embereknél. Az emberek azon csoportjánál, amelyet társadalomnak szoktak nevezni. Egyébként nem történhetne folyamatosan, hogy egy személy körül forog ez a kicsiny balkáni világ. Immár 13, 25 vagy 70, akár 100 éve. Attól függ, hogy ki melyik uralkodótól számolja a történelmet. Mert mindenkinek a fejében él egy kicsi, saját bejáratú történelem. Amelyet az egyik vagy a másik uralkodó feltűnésétől vagy éppen távozásától számít. Nos ez a tudat nemigen változik. Vagy csak nagyon lassan. Hol vagyunk még az európaitól? Attól az európaitól, amely rendszerben, rendben, emberi értékekben gondolkodik.
Mindez csupán arról jutott eszembe, hogy a nagy csinnadrattával miniszteri bársonyszékbe ültetett gazdasági tárcavezető a minap bejelentette, távozik tisztségéből, ha az általa meghirdetett reformtörvények nem kapnak zöld fényt a parlamentben. Azok a törvények, amelyek még a kormány elé sem kerültek. Meglehetősen nagy összegben mernék fogadni, hogy egyhamar nem is fognak. Mert a jelenlegi politikai uralkodó nem találja időszerűnek. Hogy miért azt ő tudja a legjobban, de egy biztos, a gazdasági törvények elfogadása az emberek sorsának a rosszabbra fordulását jelentené. Még rosszabbra fordulását. Mert arra köteleznék az itteni intézményeket, hogy takarékoskodással és hatékonyabb munkával, igyekezettel teremtsünk jobb minőségű életet. Nehéz dió egy olyan országban, ahol az átlagbér alig 400 euró körül mozog. Ahol azzal riogatják az embereket, hogy a nyugdíjasok ellátmánya 200 eurós lesz és mindenki egyformán kap majd. Merthogy a számítások szerint ennyiből meg lehet élni. Biztos, kenyéren és vízen. Egy rövid ideig. Igen, igazságtalan, nagyon igazságtalan a szociális támogatás szintjére süllyeszteni a 30-40 évig dolgozók juttatását, hiszen ez alatt az idő alatt sokkal többel járultak hozzá ennek az országnak az építéséhez. Meg szavazataikkal - sajnos - a lerombolásához is. Amely során elháborúzták a 30-40 év munkájának a gyümölcsét. De ezen már tényleg kár siránkozni. Mert ment itt a tranzíciós rablás is, annak rendje és módja szerint. Volt kitől tanulni. Amíg mi háborúztunk, a többi posztkommunista országban már kidolgozták az efféle fosztogatás csínját-bínját. A jól menő vállalatok tönkretevésétől kezdve a külföldi tőke és a korrupció által idegen kézre juttatáson keresztül a munkások vad kapitalista módszerekkel való kihasználásáig. Mindez itt párosulva a személyi kultusz sajátos többpárti formájával, amelyet a demokratikus választások intézményének bevezetésével sem lehetett kiverni az emberek fejéből, oda vezetett, ahova jutottunk.
Azóta, mármint a többé-kevésbé demokratikusnak mondható választások intézményének megteremtése óta, ami jobbára bő 13 évre tehető, az egyik kisisten a másikat követte a politikai trónon. Mindegyiket óriási várakozás előzte meg és mindegyiket a nép óriási csalódása kényszeríttette a háttérbe. Van, akit a történelem süllyesztőjébe. Sajnos, van, akit a sírba kényszeríttettek, valaki mások. Mert, ugye, egyedül Szerbiában gondolták egyesek, hogy egy miniszterelnök likvidálásával meg lehet állítani az időt. Mint kiderült, ez részben sikeres próbálkozás volt. Mái napig azon siránkoznak egyesek, hogy a néhai kormányfő elleni merénylet megrendelői még mindig ismeretlenek. Hogy nem derült fény az ügy politikai hátterére. Nem tanulva a történelemből, hogy az efféle gyilkosságok hátterét örök homály fedi. Hogy a mái napig másképpen magyarázzák az idén pont 100. évébe forduló szarajevói merényletet. Hogy a marseille-i királygyilkosság tolmácsolása sem egyértelmű. Nem is szólva Kennedy meggyilkolásáról.
Most talán fény derül egy újságíró meggyilkolására. De a politikai háttér ott is sűrű homályba vész. Valószínűleg örökre. Mindezek tükrében nem lenne jobb az életre figyelni inkább, mint a politikusokra? A mi életünkre, az emberibbre.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >
Az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló állásfoglalást
Az állásfoglalást, amelynek szerzője az Európai Parlament Szerbiáért felelős jelentéstevője, Tonino Picula, 468 igen, 116 nem >
Európa orosz provokációra készül
Ahogy ez a háború az ötödik évébe lép, fennáll a veszélye annak, hogy minden megmaradt korlátot >
„Mi, szerbek nem vagyunk kisoroszok.” Bocs, de azok vagytok
2023 decemberében, amikor saját állampolgárai az általa felügyelt választások ellen tiltakoztak az utcákon, országos televízióban nyilvánosan >
Két út a választásokig
Jelenleg ugyanis két rendkívül domináns politikai szereplő létezik: a diákmozgalom és Vučić. A politikai verseny lényegében >
Magasabb közhivatalra nem alkalmas
Vegyünk még egy, talán a legfontosabb bizonyítékot arra, hogy a diktátor semmilyen magasabb közhivatalra nem alkalmas: >
Robotok és emberek
Ezért a pártrendezvényen vagy vásári forgatagban bemutatott gépi körtánc nem más, mint csodának álcázott politikai kellék. >
Trump pártpolitikai támadással indította el Amerika 250. születésnapi ünnepségeit
Trump teljesen feladta azt a hagyományos államfői szerepet, amelynek célja a politikai táborok fölé emelkedés, a >