2022. július 6. Szerda
Ma Csaba, Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Tilalom

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Tilalom
A betiltott alkotás

Nem cenzúrázott, hanem szerkesztett – mondja az Újvidéki Művelődési Központ igazgatója. Aki letiltott egy képet az itteni művészeti akadémia mesterfokozati végzőseinek tárlatáról. Meg nem nyitott tárlatáról. Mert a többiek visszavonták munkáikat, amikor értesültek a „szerkesztésről”.

Az Újvidéki Művészeti Akadémia hagyományosan jól együttműködik a kultúrközponttal és évek óta rendeznek kiállításokat, tárlatokat abban az épületben, amelyre az idősebbek csak mint Ifjúsági Tribünre emlékeznek. Mindig is a fiatalság, a művészet, a lázadás színhelye volt, a szabad gondolkodás, a GONDOLKODÁS helyszíne. A világi, a nagyvilági gondolkodásé. Ahol nem csak bejáratos volt a nagyvilági kultúra, hanem szívesen látott törzsvendégként tárt karokkal fogadták. Évekig otthont adott az Újvidéki Színháznak is, amely ebben az épületben tette meg az első lépéseket és  nőtte ki magát az ország egyik vezető művelődési intézményévé. Ez az az újvidéki magyar színház, amely körül annyi vita folyik napjainkban is. Mindig gondok vannak, amikor a politika beleszól a kultúrába.  De számos irodalmi-  meg vitaestet, tárlatot, kiállítást tartottak már a Katolikus porta sarkában meghúzódó épületben. És ott volt a legendás Új Symposion, a múlt század hatvanas éveinek derekán indult – összmagyar kultúrtörténeti értékként számon tartott – folyóirat szerkesztősége is. Amíg a politika bele nem szólt és ki nem oltotta életét. Annak a lázadónak meg világinak. Nagyviláginak. A többi már csak lassú elmúlás volt. Tehát magyar szempontból, nemzettudat, nemzetazonosság megőrzése, sőt bátran mondhatjuk, fejlesztése szempontjából sem akármilyen szerepet betöltött létesítményről vagyon szó. Amíg el nem döntetett, hogy Újvidéken nem lehet nemzettudatot, nemzetazonosságot építeni, lassan ápolni sem. Csak keseregni felette. De ez egy másik szomorú történet, térek vissza a meg nem tartott tárlatéhoz. Tehát az azóta Újvidéki Kultúrközponttá átvedlett Tribünnek – nekem valahogy csak így jön a számra – az igazgatója, aki egy másik politika szárnyán került az intézmény élére – sajnos a művelődési intézmények élére most már kizárólag így kerülhet valaki – eldöntötte, hogy egy kép nem való ebbe a házba. Mert, ahogy állítja, sértő. Sérti az ember vallási érzelmeit – érvel a szerb nemzeti – kemény nemzeti politikai szervezet, a Harmadik Szerbia tagja. Egyesek szerint csak közel áll hozzá. Tény, hogy akkor került az intézmény élére, amikor Újvidéken megtörtént az úgynevezett hatalom-átkomponálás, ami azt jelentette, hogy a választások után megalakult városi hatalmi koalíció egyik pártja hátat fordított addigi társainak és a köztársasági hatalom mintájára, a szélsőjobbal szövetkezve létrehozatott az új frigy. Akkor még Dverinek nevezték őket, de a belgrádi központ kizárta az újvidékieket, amiért beléptek az itteni hatalomba. Mégiscsak tagja lehet az igazgató úr a pártnak, ennek a Harmadik Szerbiának, mert a bemutatkozó sajtóértekezleten éppen ő ecsetelte, hogy az új párt első számú prioritása a nemzeti identitás kiépítése. Mellékesen szólva, igazgatói tevékenysége mellett, a Kragujeváci Egyetem egyik docensi helyének a betöltésére is jut ideje. Komolyan veszi mindkettőt, mert, mint a mostani eset is igazolja, körültekintően és aprólékosan, a perfekcionista ember gondos odafigyelésével végzi munkáját. Így akadt meg a szeme azon a képen, amelyen egy, a keresztre feszített arcnélküli emberi alak mindkét kezében pénzt szorongat. Lehulló feje jelzi, hogy a megfeszítés tárgya, ha úgy tetszik éke pontosan a pénz. Az igazgató úr szerint ez sérti a hívők meg a többi polgár érzéseit. Mert ez, „a szentséggel való elfogadhatatlan játszadozás”. Ezek az ő igéi. „Nehéz döntés volt, de úgy határoztam, hogy megóvom az egyszerű embereket, akik a műalkotásban mégis látják a nyilvánvalót, Jézust, aki pénzt markol” – érvel az igazgató.

Nos, az epilógus, hogy a tanárok kiálltak a diákok mellett, őket pedig az akadémia dékánja támogatja, így tárlatmegnyitó helyett tárlatzáró kerekedett, mert az alkotók egyszerűen leakasztották képeiket. Példájukat azóta más művészek is követték. És ebben lenne a lényeg. A lázadásban, az otromba politika elleni szembeszállásban. Az azzal való szembeszegülésben, hogy illetéktelen, hozzá nem értő, túlbuzgó akárkik vegyék maguknak a bátorságot és eldöntsék, mi való a népnek és mi nem. Hogy alakítsák a közízlést, tereljék a nyájat. Pontosan az idén múlt 80 éve annak, hogy Berlinben Joseph Goebbels népnevelési és propagandaminiszter és a sugallatára alakult „harc a német szellem ellen létrehozott frontbizottság” rendeletére a Humboldt Egyetem, az Opera és a Szent Hedvig-katedrális által határolt Opernplatzon – a mai Babelplatzon – hatalmas tömeg előtt 20-25 ezer könyvet vetettek tűzbe. Liberális, anarchista, szocialista, pacifista, kommunista és zsidó szellemiségűnek ítélt művek váltak a lángok martalékává. Többek között Bertolt Brecht, Ernest Hemingway, Jack London, Heinrich Heine, Stefan Zweig könyvei is égtek. Az eseményt, amelyhez zenei aláfestést az SS kórusa és zenekara szolgáltatta, élőben közvetítette a birodalmi rádió.

2013. október 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ki ért minket?

Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >

Tovább

Hongkong riasztó példája

A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >

Tovább

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >

Tovább

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább