2020. július 3. péntek
Ma Kornél, Soma, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Igen, kivéve ha nem

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Igen, kivéve ha nem
A szerb miniszterelnök és helyettese

Szóval szombatra beszélték meg a kormányátalakítási tárgyalások időpontját, de ennek nem kötelezően kell megtörténnie. Ezt mondta a miniszterelnök a hét derekán. A lényeg ezúttal (is) a „nem kötelező, hogy így legyen”-en van. Vagy így lesz, vagy nem. Teljesen mindegy, hogy már túl vagyunk a szombaton,az is, hogy mi történt, de ha a végrehajtó hatalom első embere azt mondja: megbeszéltük, de majd meglátjuk, akkor – hát – komoly országban komolytalan politikusnak tartanák. Sokan így is annak tartják, de azért mégis ő a kormányfő meg a belügyminiszter. Akinek a helyettese a főnöke. Ez is sajátságos szerbiai mesterfogás. Időnként azonban a helyettes főnök kénytelen szembeszállni főnök helyettesével. Tehát a kormányfő néha veszi a bátorságot arra, hogy ellentmondjon az első miniszterelnök-helyettesnek. Ritkán, de a héten kényszere adódott. Politikai kényszere. Az sem kizárt, hogy más indítékai is voltak, minden esetre azt találta mondani, hogy a kormányfőcsere nem kormányátalakítás, hanem egy új kabinet megalakítása lenne. Ehhez pedig kétféleképpen lehet eljutni: a választási eredmények alapján vagy egy új koalíció létrehozásával. A választási eredmények természetesen egy új megméretést feltételeznének. Az új hatalmi pártszövetség pedig minden bizonnyal az az annyit emlegetett nagykoalíció lenne, amely nem jött, nem jöhetett létre a tavalyi választások után. A Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt összeölelkezéséről lenne szó. Akkor, tavaly, a demokraták még túl erőseknek bizonyultak erre az ölelésre. Megeshetett volna, hogy maguknak remélik, követelik az erősebben ölelő kar szerepét. Most már erre semmi esélyük sincs. Tehát lehetne róla beszélni. De csak beszélni, ilyen újságírós, felelőtlen formában. Mert az ország urai nem ilyen okfejtéssel gondolkodnak. Az egyedüli szempont a hatalom minél nagyobb méretű birtoklása, összpontosítása. A többit mind ez a cél alá rendelik.

Azt mondja a demokraták elnöke, hogy egy ilyen nagykoalíció mindaddig nem alakulhat meg, amíg a haladó párt elnöke nem szabadul meg az olyan visszahúzó erőktől, mint az államfő, továbbá a haladópárti mezőgazdasági miniszter, aki a gombaszennyezett tej forgalmazásáról vált ismertté; vagy az egykori čačaki élharcos, a mostani Új Szerbia vezetője, aki útépítési lopások hőseként ismert. Mondott még néhány nevet, kár időt, teret fecsérelni rájuk. De mondott még valamit. Nevezetesen: „… nem az a kérdés, hogy az európai Szerbiából ki fogadható el Aleksandar Vučić számára, hanem az, hogy milyen Aleksandar Vučić fogadható el az európai Szerbia számára”. Ez meglehetősen erős megfogalmazás egy olyan párt vezetőjének a tollából, amely egyre lejjebb süllyed a népszerűségi listán. De azt az egyet nem mondta, hogy a nagykoalíció lehetetlen. Sőt, ha nem csal a szem, akkor egyenesen ajánlkozott. Nem valószínű, hogy minden előzetes megbeszélés nélkül. Bár semmi sem kizárt ebben a balkáni kocapolitizálásban. Mert írta azt is Dragan Đilas, a Demokrata Párt elnöke, a Nin-ben megjelentetett szerzői cikkében, hogy csak akkor van esély a csatlakozási tárgyalások időpontjának megszerzésére, ha a Demokrata Párt ellenzékiként nem engedi meg, hogy a Szerb Haladó Pártot úgy zsarolják a kicsi pártok, mint ahogyan azt tették a Demokrata Párttal a korábbi kormányban. Kegyes, mondhatnánk nemes gesztus, ha nem szerbiai politikusi fondorlatot sejtenénk a háttérben. Ajánlkozást. Kínálkozást, ha úgy tetszik. Aki nem ezt látja, rossz a füle, szeme, nem Szerbiában élt az utóbbi 20-30 évben.

De hogy szükség lesz egy ilyen szövetségre, az most már nem kétséges. Hogy kormánykoalíciónak hívják-e majd, vagy csak alkalmi szövetség lesz, nem lehet megjósolni. De az alkotmányt módosítani kell, ez már biztos. Nos, ott elengedhetetlen az átfogó konszenzus. Ebben lesz partner a Demokrata Párt is. Mert hiába nyeri meg az esetleges őszi vagy tavaszi választást a Szerb Haladó Párt, hiába állnak majd mellette szövetségesei, az alkotmányt a demokraták nélkül nem tudják megváltoztatni. Bár... hogy is mondta a miniszterelnök? Mindennek nem kötelezően kell megtörténnie.

2013. július 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az orosz bénultság

Megint divatba jöttek az üres politikai rituálék, akárcsak a Brezsnyev-érában. De a hasonlóság vonatkozik arra is, >

Tovább

Asselborn: Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban

A magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Jean Asselborn, aki ádáz ellenfele >

Tovább

Bajban Orbán szlovén klónja

Belebukhat a szlovén kormány a vírus elleni felszerelések beszerzése körüli simlis üzletekbe. A gazdasági tárca vezetőjét >

Tovább

Az emberiség válaszúthoz közeledik

A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai >

Tovább

A nemzet golyóstolla második fordulóra kényszerül

Arra lehet számítani, hogy Trzaskowski mozgósítani tudja a 3., illetve 4. helyen végzett jelölt szavazóinak jó >

Tovább

A rajongók köztársasága

Az ok az, hogy megosztott társadalmakban az emberek sokszor a pártos ösztöneiket követik és nem a >

Tovább

A SZER irányvonala még nem dőlt el

Pár hónap múlva ismét megkezdi működését a Szabad Európa magyar programja, hiszen nagyon kell a független >

Tovább

Az agytalanság országa

Legyen meg az ő akaratuk, csakis az övék, és bocsássa meg mindenki az ő vétkeiket, miképpen >

Tovább

A szovjet kultúra

Úgy érti, David Boriszovics, hogy nincs igazi, szovjet kultúránk? – érdeklődött hűvös hangon Sztálin elvtárs, és >

Tovább

Veszélyben a magyar független sajtó zászlóshajója?

A DW megjegyzi, hogy az aggodalmak már csak azért is jogosak, mert Orbán Viktor így darálja >

Tovább

Index jobbra

Versenytársainknak szerencsés túlélést kívánunk. De maradunk még mindig elegen. Nem lesz időtök mindannyiunkat kiirtani. Eljön a >

Tovább

A szerb demokrácia mint egy Potemkin-falu

Brüsszelnek nem kellene támogatnia az államfő pártját. A német liberálisok egyik parlamenti képviselője pedig az üzente >

Tovább