Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kényszerpályán
Öreg Dezső
Úgy látszik, a nemzetközi közösség eldöntötte, rendet csinál a Balkánon. Jóval biztatóbb azonban, hogy a jelek szerint a balkáni országok ebbe bele is mennek. Elég nehezen, ódzkodva, de belekényszerítik őket. Legalábbis a jelek erre utalnak. Olyan jelek, amelyeket már nemigen lehet félremagyarázni. Persze a szándék még nem tett, de a tettek is következnek.
Szerbia elnöke a minap bocsánatot kért a Boszniában elkövetett bűntettekért. Nem csak úgy magától, az ihletet a bosznia-hercegovinai televízió újságírója adta az államfővel készített nagyinterjú során, amikor egyebek között arról faggatta, hogyan tekint a térségre, a volt Jugoszlávia területén létrejött államokra, a srebrenicai vérengzésre, a boszniai polgárokra. De az is tény, hogy Nikolić bizonyára számított ezekre a kérdésekre. Egyrészt, mert tudta, tudnia kellett, kinek nyilatkozik, másrészt, mert ezekről a témákról tárgyalt az interjút megelőzően a bosznia-hercegovinai elnökség két tagjával. A szerbbel és a bosnyákkal. A horvát nem jött el Belgrádba, mert sértette a szerbiai elnök korábbi kijelentése, mely szerint két szerb állam létezik, az egyik Szerbia a másik a boszniai Szerb Köztársaság. Tény, hogy Nikolićnak voltak, hát, hogy is fogalmazzak, ügyetlen kijelentései. Nem igazán mozog otthonosan a diplomáciában. Kitüntetni például sokkal jobban tud. Teszi is szaporán. De a nyilatkozatok még nem mennek neki. Föl is rótta a horvát államfő meg a boszniai elnökség bosnyák tagja azt a mondatát, mely szerint Vukovár szerb város, illetve, hogy Srebrenicában nem történt népirtás. Emiatt, mindeddig nem voltak hajlandók találkozni Szerbia elnökével. Most azonban megtört a jég és sor került a hivatalos látogatásra. Erről maradt távol Željko Komšić. De Nikolić szerint itt volt a megbízottja. Mindegy, a szerb elnök, ez az itteni, nem annak a másik szerb államnak a vezetője, Szerbia és Bosznia-Hercegovina szoros együttműködéséről, egymásrautaltságáról beszélt a közös sajtótájékoztatón. Ugyanazon, amelyen Bakir Izetbegović bosnyák vendég visszakanyarodott a múltba. Csak azért, hogy megindulhassunk a jövő felé-mondta. Majd emlékeztetett arra, hogy Srebrenicában 8372 embert gyilkoltak meg a szerb erők. Ezek után adott alkalmat a szarajevói televízió újságírójának az elnök arra, hogy majd egy órán át beszélgessenek. Amely során elhangzottak az ominózus kérdések és válaszok. Ominózus az elnök számára, gondolom annak tudatában, hogy bizonyára olyanokat kellett mondania, ami, hát, nehezére esett. De kimondta. És ez a fontos. Kimondta, hogy Boszniában boszniaiak élnek. Amit az ottani szerb nemzettársai ugyancsak felróttak neki. Az ottani szerb elnök ugyanis egyáltalán nem tagadja, hogy kényszermegoldásnak tartja a mostani állapotot és az első adódó alkalommal népszavazást tart az elszakadásról. Egyelőre azonban erre nemigen adnak lehetőséget. Azok, akik rendet akarnak tenni a Balkánon. Akik minden bizonnyal tájékoztatták szándékukról a szerbiai vezetést is. Akárcsak a boszniait meg a horvátországit. Ezért mondhatta Nikolić, hogy a két szerb állammal kapcsolatos kijelentése a nyelvbotlás határát súrolja. Srebrenicával kapcsolatban sem tudta kiejteni a száján a genocídium kifejezést, felénél elharapta és azt mondta, minden, ami a volt Jugoszlávia területén folytatott háborúkban történt, hordozza a népirtás jegyét. De mondta azt is, hogy térdre ereszkedve kéri a bocsánatot Srebrenica miatt. Ami egy kissé tragikomikusan hatott, hiszen épp hátradőlt a karosszékben. De elhangzott és idézik is sokfelé.
Az is sokatmondó, hogy Zágrábba is kapott meghívót ugyanez az elnök. Meg a kormányfő. Kiváló alkalmat találtak rá, Horvátország uniós csatlakozásának megünneplését. És, hogy nem csak pusztán ünnepelni mennek, annak bizonyítéka a szerbiai kormány első alelnökének hétfőn kezdődő zágrábi látogatása, amelyen a horvát miniszterelnökkel és az államfővel is találkozik. Így szokott ez lenni. Az államfői látogatást elő kell készíteni. Meg hát azzal az emberrel érdemes tárgyalni, aki a lényegi döntéseket hozza. Szerbiában ez az ember kétségtelenül Aleksandar Vučić, a kormány első alelnöke. Történik mindez azzal a szándékkal, hogy Szerbia megkapja a csatlakozási tárgyalások kezdetének a dátumát. És ha ez meglesz, akkor egyet kell érteni Teng Hsziao-ping szentenciájával, mely szerint, mindegy milyen színű a macska, ha megfogja az egeret.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ki ért minket?
Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >
Hongkong riasztó példája
A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >
Az önkényuralom bája
Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >
A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben
Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >
Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?
A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >
A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó
A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >
Az ortodox Irán
Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >
Az eddigi európai rendnek vége
Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >
Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell
A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >
Az összeomlás forgatókönyvei
Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >
Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is
De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >
Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról
Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >