2020. szeptember 25. péntek
Ma Eufrozina, Kende névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Elszívom lassan életed

Bódis Gábor
Bódis Gábor

„Akkor lehet belőle a Párt kegyelméből nemzeti vécés néni, amikor majd államosítják a szarást is.” Tóta W. Árpád blogjából (hvg.hu):

(…) „Nem elég azonban egyszerűen elrabolni valaki üzletét, és átpasszolni a megbízható elvtársaknak. Hiszen képzeljük el a kedvezményezettet, egy random választókerületi elnököt. Hát tud az trafikot vezetni? Dehogy tud, hiszen vaddisznó. Mosdatlan barbár paraszt, aki minden este bebaszik, félholtra veri a feleségét, aztán elmondja, hogy már a lagziban mocsár részeg volt, utána meg biztos átesett az asszony a vak komondoron, mint ahogy a múltkor a létráról. Szóval az elvtársnak hiába nyomnák a kezébe a bolt kulcsát, azonnal csődbe menne, ott állna lefrusztrálva, és nem hozná a kvótát a békemenetre. Ezért még azt is meg kell lépni, hogy a többieket meg bezáratjuk. Úgy már talán ez a kontraszelektált hülye is versenyképes lesz.” (…)

„Aztán lehet persze, hogy ebből a magyarok többsége nem arra jut, hogy tenni kéne az igazságtalanság helyrehozásáért. Hanem arra, hogy érdemes a Párt körül sertepertélni, mert lám, a hűségért előbb-utóbb leesik valami, és ha szorgalmasan jár az aktívára, akkor lehet belőle a Párt kegyelméből nemzeti vécés néni, amikor majd államosítják a szarást is. Ennek a fajta konszolidációnak is megvan a nemzeti hagyománya. De azért a Magyar Szocialista Munkáspárt tanult a történelemből, és feltalált két trükköt, hogy elkerülje az újabb sajnálatos eseményeket. Az egyik az életszínvonal emelése mindenáron, akár hitelből – ez ma nem játszik. A másik a visszafogott élcsapat. Ebben mintaadó volt magának Kádárnak a puritánsága, de a funkcik sem dőzsöltek túl feltűnően. A kései Kádár-kor irigyelt újgazdagjai nem pártemberek, hanem kisvállalkozók voltak. Maszekok: zöldségesek, lángossütők, a géemkás ügyeskedők, butikosok – és néhány jól menő trafikos. Hagyták őket élni, mert aki nem volt ellenük, az lehetett velük. Lehetett boldogulni párttagsági könyv nélkül is. Így úszták meg ép bőrrel.”

 

2013. április 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább