2019. október 17. csütörtök
Ma Hedvig, Ignác, Rudolf névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Levél az Eötvös Károly Intézethez

Magyarország új alkotmányának három problémája

Bálint István
Magyarország új alkotmányának három problémája

Érdeklődéssel olvastam a Népszabadságban két folytatásban megjelent összegezésüket a Magyarország  új alaptörvényéről folytatott vitáról. Mindenben egyetértek vele, de csodálkozva vettem tudomásul, hogy a két egész oldalon egyetlen szó sem esik arról a három dologról, ami – szerintem – az alaptörvénnyel kapcsolatban a leglényegesebb kifogás lehet. Azért jelentkezek csak ennyire elkésve, mert dilémmám volt: ha senki sem látja azt, amit én lényegesnek tartok, akkor lehet, hogy az én látásmódomban vagy hozzáállásomnban van a hiba. Végül meggyőztem magamat, hogy az általam lényegesnek tartott dolog fontosabb, mint az összefoglalóban említett  tények többsége. És lehet, hogy a három dolog közül egyben nincs igazam, (illetve már hozzáállás is lehetséges), de kettőben biztosan igazam van. Már azért is, mert az egyikben nekem ad igazat az Európa Tanács egyik Ajánlása, a másikban pedig a józan ész legelemibb követelménye. Az általam taglalt három probléma közül egy formális, a másik tartalmi, a harmadik pedig ügyrendi.

A formális probléma: nem lehet a Köztársaság megjelölés nélkül azt mondani, hogy  Magyarország Alaptörvénye.  Lehet, hogy a Magyar Köztársaság megnevezés nem volt helyes. (Ez egy nyelvi sajátosság: mi azt mondjuk Francia Köztársaság, Dán Királyság, közben az Franciország Köztársaság, Dánia Királyság. Mi vajdasági magyar fordítók már megjártuk ezzel a sajátossággal, mert mindig Szerb Köztársaságot mondtunk. Csak amikor tényleg lett egy Szerb Köztársaság, a boszniai Republika Srpska, akkor jőttünk rá, hogy ez mekkora hiba.) Tehát helyes azt mondani, hogy Magyarország Köztársaság. Mert Magyarország az elsősorban földrajzi fogalom. Egy ország. (De lehet labdarúgó válogatott és olimpiai csapat is.) Ennek az országnak a területén lévő állam a Köztársaság. Amely aztán a további szövegben megszemélyesítve jelenik meg: „A Köztársaság nyelve a francia”. (Ilyen megszemélyesítésre a szövetségi államokban is szükség van. „Mi, az Egyesült Államok népei, attól vezérelve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót” – így kezdődik az amerikai alkotmány.)

Lehet, hogy a fentiek jelentéktelen formalitásnak tünnek, csak az alkotmányjogászoknak kellett volna szembetűnie. Sokkal lényegeseb az alaptörvénynek az a tartalmi problémája, hogy a nemzet két fajta értelmezésének (politikiai nemzet és kulturális nemzet) példátlan összekeverése. (Az Európa Tanácsnak bevezetőben említett Ajánlása a két fogalom összekeverésének problémájára világít rá és arra utal, hogy a két fogalom megkülönböztetésével egyszerűbb lenne a kisebbségi kérdés tárgyalása.) Az alaptörvény ugyanis egyszerre használja a nemzetnek mind a két meghatározását. A politikai értelemben vett nemzetet: a magyar nemzet részének nyilvánítja a Magyarországon élő románokat, szlovákokat, szerbeket stb. És a kulturális értelemben vett nemzetet: kötelezettséget vállal a magyar nemzet határon kívül élő tagjaiért. Tehát az alaptörvény szerint magyar a Magyarországon élő szerb is meg a Szerbiában élő magyar is. ( Az alaptörvényről szóló viták idején én biztosra vettem, hogy törlik az idevonatkozó szakaszt, hisz Magyarországon is megírták: mi lenne ha Romániában a román, Szlovákiában a szlovák, Szerbiában a szerb nemzet részének  tekintenék az ott élő magyarokat. Nagy meglepetésemre e szakasz mégis bent maradt.)

Végül az ügyrendi probléma. Az alaptörvény nem volt népszavazáson egy olyan országban, ahol népszavazást tartottak arról, hogy a magyar polgárok akarnak-e vizitdíjat fizetni. Holott az alkotmányt még a katonai diktatúrák is népszavazásra bocsátják. A vizitdíj pedig még egy olyan nem egészen  normális országban is mint Szerbia az egészségügy miniszter  hatáskörébe tartozik, olyannyira, hogy az egyik bevezeti, a másik megszünteti, a harmadik ismét bevezeti, a negyedik emeli összegét, anélkül, hogy a lapok ezt – akár kis hír erejéig – közlésre méltónak tartanák. Persze a magyarázat egyszerű: a Fidesz biztosra vette, hogy  tervezete nem kapná meg az elfogadáshoz szükséges a szavazótestület fele plussz egy szavazatot. De ez nem mentség.

 

Tisztelettel,

Bálint István, Újvidék

*

A szerző arról tájékoztatott bennünket, hogy levelére választ kapott. Közöljük:

„Tisztelt Bálint István Úr!

 

Levelében foglaltakról nincs Önnel nagyobb vitánk.

 

- Az állam megnevezése tekintetében mi magunk is szerencsésebbnek tartanánk a Magyar Köztársaság elnevezést, tekintettel arra, hogy Magyarország inkább földrajzi kategória. Azonban minden állam saját kompetenciája a szuverenitása alapján, hogy meghatározza a nevét. Tudomásom szerint a környező országok közül hozzánk hasonló megoldást választott Románia is, amely hasonlóan nevezi saját magát. Úgy véljük azonban, hogy az állam megnevezése, ha a jelenlegi megoldással nem is értünk egyet, nem tartozik azon a minimumkövetelések körébe, amelyekről való megállapodás hiányában a jogállamiság helyreállítása nem lehetséges. Az elemzésünk ezért nem említi ezt a kérdést.

 

- A politikai nemzet - kulturális nemzet problémája ennél valóban fontosabb, olyan kérdés, amelyet lehet, hogy a 8 pont között szerepeltetnünk kellett volna. Azonban az Ön által is olvasott iratunkkal nem az alkotmányos rendszer kritikájának összefoglalása volt a célunk, hanem valami ennél sokkal pragmatikusabb: a közös minimum kijelölése. Elképzelhető, hogy a politikai közösség tartalmának újragondolása - még ha szerintünk szükséges is lenne - olyan kérdés volna, amelyben nem lehet az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal számára egyaránt elfogadható megoldást találni jelenleg. Ebben most nem tudok állást foglalni. Ugyanakkor azt, hogy ez a kérdés számunkra is fontos, jelzi, hogy már akkor jeleztük ezt az aggályunkat, amikor a politikai közösség új meghatározása elsőként nyilvánossá vált az alkotmányozás folyamán:

 

http://ekint.org/ekint_files/File/a_harmadik_hullam_alkotmanyozas.pdf

 

III. pont.

 

- A harmadikként említett kifogásában is egyetértünk, ez a jelenlegi alkotmány legitimitását jelentősen megkérdőjelezi. Ám mivel mi az iratunkkal nem a jelenlegi alkotmányos rendszer megerősítését kívántuk javasolni, ezzel ebben a dokumentumban nem foglalkoztunk. Foglalkoztunk viszont a jövő alkotmányának megalkotása eljárási kérdéseit is tárgyaló szövegünkben, amely tulajdonképpen a folytatása volt az Ön által is olvasott dokumentumnak. Pár héttel később a beérkezett válaszok, kritikák alapján választ fogalmaztunk meg, amit itt talál: http://ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=561

 

 

 

Üdvözlettel:

 

Szabó Máté”

2012. december 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ki nyert vasárnap?

Érdemes megemlíteni viszont Karácsony józan és egyben biztató nyilatkozatát: azt, hogy az együttműködés érdekében nyomban kapcsolatot >

Tovább

Bumeráng

A megtörténtekre nem azért kell emlékeznünk, mert az “történelem” hanem azért, mert ennek köszönhetjük akár pozitív >

Tovább

Érinthetetlen-e Orbán?

A szex- és korrupciós botrány megrengeti az orbáni rendszert. Normális körülmények közepette a helyi választások sokkal >

Tovább

Egy szerény javaslat

Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem >

Tovább

Ritka összefogás Orbán ellen

Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztanbul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a >

Tovább

Gyalázatunk vissza fog hullni ránk

Erdogan etnikai tisztogatást végez Szíriában, hogy a Törökországban élő hárommillió menekültet oda tudja telepíteni, és ezzel >

Tovább

A vasárnap ígérete

Nem tudom, Borkai Zsolt győri híveire kijózanító hatású volt-e mindaz a pusztító tény, amit az elmúlt >

Tovább

A magyar Ibizagate

A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen >

Tovább

Brexit, Brüsszel, Orbán...

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra baloldali; a románét >

Tovább

Haverok, buli, keresztény szabadság

Az egyik hajón Fekete Pákóra rakja meg a kurvát a polgármester, a másikon ugyanakkor a Despacitóra >

Tovább

Az ördög ügyvédje avagy az Orbán-rendszer whistleblowere

Amit a titokzatos ördög-ügyvéd Borkai Zsoltról fénykép és videó formájában közzétett, semmi ahhoz képest, amiről blogjában >

Tovább

A Joker mint társadalompolitikai bombasiker

A főhős nihilizmusa és megalkuvása pontosan tükrözi napjaink populizmusát. Ugyanilyen Joker ül a Fehér Házban is, >

Tovább