2020. szeptember 26. szombat
Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Levél az Eötvös Károly Intézethez

Magyarország új alkotmányának három problémája

Bálint István
Magyarország új alkotmányának három problémája

Érdeklődéssel olvastam a Népszabadságban két folytatásban megjelent összegezésüket a Magyarország  új alaptörvényéről folytatott vitáról. Mindenben egyetértek vele, de csodálkozva vettem tudomásul, hogy a két egész oldalon egyetlen szó sem esik arról a három dologról, ami – szerintem – az alaptörvénnyel kapcsolatban a leglényegesebb kifogás lehet. Azért jelentkezek csak ennyire elkésve, mert dilémmám volt: ha senki sem látja azt, amit én lényegesnek tartok, akkor lehet, hogy az én látásmódomban vagy hozzáállásomnban van a hiba. Végül meggyőztem magamat, hogy az általam lényegesnek tartott dolog fontosabb, mint az összefoglalóban említett  tények többsége. És lehet, hogy a három dolog közül egyben nincs igazam, (illetve már hozzáállás is lehetséges), de kettőben biztosan igazam van. Már azért is, mert az egyikben nekem ad igazat az Európa Tanács egyik Ajánlása, a másikban pedig a józan ész legelemibb követelménye. Az általam taglalt három probléma közül egy formális, a másik tartalmi, a harmadik pedig ügyrendi.

A formális probléma: nem lehet a Köztársaság megjelölés nélkül azt mondani, hogy  Magyarország Alaptörvénye.  Lehet, hogy a Magyar Köztársaság megnevezés nem volt helyes. (Ez egy nyelvi sajátosság: mi azt mondjuk Francia Köztársaság, Dán Királyság, közben az Franciország Köztársaság, Dánia Királyság. Mi vajdasági magyar fordítók már megjártuk ezzel a sajátossággal, mert mindig Szerb Köztársaságot mondtunk. Csak amikor tényleg lett egy Szerb Köztársaság, a boszniai Republika Srpska, akkor jőttünk rá, hogy ez mekkora hiba.) Tehát helyes azt mondani, hogy Magyarország Köztársaság. Mert Magyarország az elsősorban földrajzi fogalom. Egy ország. (De lehet labdarúgó válogatott és olimpiai csapat is.) Ennek az országnak a területén lévő állam a Köztársaság. Amely aztán a további szövegben megszemélyesítve jelenik meg: „A Köztársaság nyelve a francia”. (Ilyen megszemélyesítésre a szövetségi államokban is szükség van. „Mi, az Egyesült Államok népei, attól vezérelve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót” – így kezdődik az amerikai alkotmány.)

Lehet, hogy a fentiek jelentéktelen formalitásnak tünnek, csak az alkotmányjogászoknak kellett volna szembetűnie. Sokkal lényegeseb az alaptörvénynek az a tartalmi problémája, hogy a nemzet két fajta értelmezésének (politikiai nemzet és kulturális nemzet) példátlan összekeverése. (Az Európa Tanácsnak bevezetőben említett Ajánlása a két fogalom összekeverésének problémájára világít rá és arra utal, hogy a két fogalom megkülönböztetésével egyszerűbb lenne a kisebbségi kérdés tárgyalása.) Az alaptörvény ugyanis egyszerre használja a nemzetnek mind a két meghatározását. A politikai értelemben vett nemzetet: a magyar nemzet részének nyilvánítja a Magyarországon élő románokat, szlovákokat, szerbeket stb. És a kulturális értelemben vett nemzetet: kötelezettséget vállal a magyar nemzet határon kívül élő tagjaiért. Tehát az alaptörvény szerint magyar a Magyarországon élő szerb is meg a Szerbiában élő magyar is. ( Az alaptörvényről szóló viták idején én biztosra vettem, hogy törlik az idevonatkozó szakaszt, hisz Magyarországon is megírták: mi lenne ha Romániában a román, Szlovákiában a szlovák, Szerbiában a szerb nemzet részének  tekintenék az ott élő magyarokat. Nagy meglepetésemre e szakasz mégis bent maradt.)

Végül az ügyrendi probléma. Az alaptörvény nem volt népszavazáson egy olyan országban, ahol népszavazást tartottak arról, hogy a magyar polgárok akarnak-e vizitdíjat fizetni. Holott az alkotmányt még a katonai diktatúrák is népszavazásra bocsátják. A vizitdíj pedig még egy olyan nem egészen  normális országban is mint Szerbia az egészségügy miniszter  hatáskörébe tartozik, olyannyira, hogy az egyik bevezeti, a másik megszünteti, a harmadik ismét bevezeti, a negyedik emeli összegét, anélkül, hogy a lapok ezt – akár kis hír erejéig – közlésre méltónak tartanák. Persze a magyarázat egyszerű: a Fidesz biztosra vette, hogy  tervezete nem kapná meg az elfogadáshoz szükséges a szavazótestület fele plussz egy szavazatot. De ez nem mentség.

 

Tisztelettel,

Bálint István, Újvidék

*

A szerző arról tájékoztatott bennünket, hogy levelére választ kapott. Közöljük:

„Tisztelt Bálint István Úr!

 

Levelében foglaltakról nincs Önnel nagyobb vitánk.

 

- Az állam megnevezése tekintetében mi magunk is szerencsésebbnek tartanánk a Magyar Köztársaság elnevezést, tekintettel arra, hogy Magyarország inkább földrajzi kategória. Azonban minden állam saját kompetenciája a szuverenitása alapján, hogy meghatározza a nevét. Tudomásom szerint a környező országok közül hozzánk hasonló megoldást választott Románia is, amely hasonlóan nevezi saját magát. Úgy véljük azonban, hogy az állam megnevezése, ha a jelenlegi megoldással nem is értünk egyet, nem tartozik azon a minimumkövetelések körébe, amelyekről való megállapodás hiányában a jogállamiság helyreállítása nem lehetséges. Az elemzésünk ezért nem említi ezt a kérdést.

 

- A politikai nemzet - kulturális nemzet problémája ennél valóban fontosabb, olyan kérdés, amelyet lehet, hogy a 8 pont között szerepeltetnünk kellett volna. Azonban az Ön által is olvasott iratunkkal nem az alkotmányos rendszer kritikájának összefoglalása volt a célunk, hanem valami ennél sokkal pragmatikusabb: a közös minimum kijelölése. Elképzelhető, hogy a politikai közösség tartalmának újragondolása - még ha szerintünk szükséges is lenne - olyan kérdés volna, amelyben nem lehet az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal számára egyaránt elfogadható megoldást találni jelenleg. Ebben most nem tudok állást foglalni. Ugyanakkor azt, hogy ez a kérdés számunkra is fontos, jelzi, hogy már akkor jeleztük ezt az aggályunkat, amikor a politikai közösség új meghatározása elsőként nyilvánossá vált az alkotmányozás folyamán:

 

http://ekint.org/ekint_files/File/a_harmadik_hullam_alkotmanyozas.pdf

 

III. pont.

 

- A harmadikként említett kifogásában is egyetértünk, ez a jelenlegi alkotmány legitimitását jelentősen megkérdőjelezi. Ám mivel mi az iratunkkal nem a jelenlegi alkotmányos rendszer megerősítését kívántuk javasolni, ezzel ebben a dokumentumban nem foglalkoztunk. Foglalkoztunk viszont a jövő alkotmányának megalkotása eljárási kérdéseit is tárgyaló szövegünkben, amely tulajdonképpen a folytatása volt az Ön által is olvasott dokumentumnak. Pár héttel később a beérkezett válaszok, kritikák alapján választ fogalmaztunk meg, amit itt talál: http://ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=561

 

 

 

Üdvözlettel:

 

Szabó Máté”

2012. december 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Közép- és Délkelet-Európában a helyzet csöppet sem reménytelen

Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még >

Tovább

NYT: Egészségbiztonsági káosz a szuperdöntőn

A nemzetközi drukker szövetség elnöke elmeséli, hogy a határon a hatóságok nem tudtak mit kezdeni a >

Tovább

A Szuperkupa döntőjének megrendezése Magyarországon – felelőtlenség

A Szuperkupa-projekt már egy hónapja kudarcra ítéltetett, amikor világossá vált, hogy Budapest a jelenlegi napi fertőzésszámokkal >

Tovább

A történelmi egyházak „küldetése”

Az első világháborúban megáldották a fegyvereket, a második világháborúban szó nélkül asszisztáltak százezrek elhurcolásához, meggyilkolásához, és >

Tovább

Nagy nap ez az Orbán-fajta demagógok számára

A kulcskérdés azonban az, hogy az EU belátta: nem tudja a menekültek átvételére kényszeríteni a kelet-európaiakat, >

Tovább

A veszélyes lufi

Az európai szövetség vezetői tegnap ismét egyeztettek a magyar kormánnyal, illetve egészségügyi hatóságokkal, mivel a dolgokat >

Tovább

Orbán Viktor búcsút int a Nyugatnak

Az utóbbi hónapokban ráerősített a hangra. Lehet, hogy részben azért mert drámaian megnőtt a vírusfertőzöttek száma. >

Tovább

Von der Leyen harmatgyenge szűzbeszéde

Az egyik neves amerikai EU-szakértő úgy látja, hogy von der Leyen igen gyenge a jogállam kérdésében, >

Tovább

Sein Kampf

A hatalmi ágak szétválasztásának montesquieu-i elve Orbán illiberális demokráciájában is maradéktalanul érvényesül. Ennek mindenki által érzékelhető >

Tovább

A Nyugat végét jelentheti, ha Trump újrázni tud

Ha Trump marad, akkor a nagyhatalmak vetélkedése közepette Európa csakis magára lenne utalva. A NATO számára >

Tovább

Szomorú tavaszra keserű ősz

Azért nincs valamennyi iskolás asztalán laptop, azért védtelenek az óvodák, az iskolák, az öregotthonok, azért mentek >

Tovább

Mielőtt megmérgeznék az ellenzékieket

A demagógok viszont ezzel szembe mennek minden szinten. Addig tagadják a valóságot, míg csak nem lehetetlenné >

Tovább