Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Tekintélyuralom
Öreg Dezső
Sokat, talán túl sokat foglalkozik a szerbiai sajtó a Demokrata Pártban esedékes vezetőségcserével. Ezúttal azonban nem csupán arról van szó, hogy a magát komolynak tartó médiumok is a bulvár szintjére süllyedtek. A hónapok óta agonizáló demokraták ugyanis olyan helyzetbe juttatják a hatalmi koalíciót, amely már nem egészséges az itteni, bizony, igencsak zsenge demokráciára nézve. Mint ahogy az sem jó, hogy nincs egy meghatározó ellenzéki párt vagy tömörülés, amely ellensúlyozná a hatalmi többséget. Mert ugye, a hatalom romlandó termék. És minden, ami romlandó, meg is romlik. Ha nem ellenőrzik.
Most azonban úgy tűnik, hogy a májusi választások utáni kiütéses vereség után kezd lábadozni az ellenzék vezető pártja. Nem talpra állni, hogy megmaradjon, hanem csak lábadozni. És aktívan részt venni a gyöngélkedés okainak elhárításában. Megelőzve a pártszakadást, aminek a veszélye, úgy látszik, végleg elhárult. Mert az eddigi elnök azt üzente ellenlábasainak, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó lemondani tisztségéről és önkéntes külföldi száműzetésbe vonulni. Biztos ezt rejti az a megfogalmazás, hogy nemzetközi szerepet vállal a politikában. Sejthető, hogy a Szocialista Internacionáléban. Biztos nem ült tétlenül a szervezet fokvárosi közgyűlésén, a nyáron. Már a választási vereség után. (De ez merő találgatás.) A tény az, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandó kilépni az pártelnöki tisztségért folyó versenyből. Ezek pedig a párton belüli demokratizálás, az oligarcháktól való elhatárolódás, néhány ember jelenléte a legszűkebb pártvezetésben.
Nos, mindezek tudatában, egyesekben felvetődött a kérdés: demokratikus-e, ha néhány ember előre eldönti, milyen lesz egy párt (új) arculata, ki lesz az elnöke, kik lesznek a legszűkebb vezetésben. Ezek az egyesek azok a kivételek a szerbiai közéletben, akik erősítik a szabályt. Azt a szabályt, mely szerint itt és most, akárcsak 20 vagy 70 évvel ezelőtt, még mindig egy tekintélytisztelő társadalomban élünk, ahol az autoritásnak és a karizmának sokkal nagyobb a befolyása, mint az elveknek, a józan észnek, az önbecsülésnek. A Demokrata Pártban esedékes elnökcserének tulajdonított jelentőség végső soron híven tükrözi a társadalmi állapotokat. Azt a felfogást, azt a gyakorlatot, mely szerint egy ember távozása és a másik érkezése gyökerestül felforgat mindent az adott szervezetben. Amely – ugye – lehet kisebb vagy nagyobb, de a lényeg abban keresendő, hogy ha változik a pásztor, módosul a nyáj vonulási iránya. Mert ha a pártban, pártokban, mint a politikai élet alapsejtjeiben antidemokratikus, autoritatív, úgymond feudális viszonyok uralkodnak, akkor ez, természetesen, kivetül az egész társadalomra. Növeli a bajt, hogy a parancsuralmi, diktatórikus viszonyok úgy fokozódnak, ahogyan csökken egy-egy párt politikai ereje, befolyása. Ami, ugye, egyenes arányban áll a megszerzett szavazatok számával. Kicsiny közösségekben, ahol mindenki mindenkit ismer, ilyenek a kicsiny pártok is, nagyobb a bélyeg az egyénen, ha megszegi a helyi folklór diktálta szokásokat, elvárásokat, mint a nagy szervezetben. Még nagyobb a gond azzal, hogy olyan pártok is működnek, amelyek nem tartják szent kötelességnek politikai súlyuk, az általuk hirdetett ideológia hitelének megméretését a közösségben. Csak egy szűk csoportot megcélozva, politikai szektaként viselkedve töltik be az önjelölt ideológiai hittérítő szerepét. A választásokon esetleg csatlakoznak egy-egy koalícióhoz, de nem szükségszerűen. Inkább az önkormányzatokra összpontosítanak. Megélnek, mint a Jehova tanúi vagy a mormonok a keresztény történelmi egyházak árnyékában. A rendszer ezt is lehetővé teszi.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy egyensúlyba billenjen a szerbiai politikai színtér, amely amúgy is hajlamos a megingásokra. Mert a választások győztesei eddig még mindig szem elől tévesztették, hogy legkésőbb 4 éven belül ismét mérlegre kell állniuk. A szerbiai politikai mindennapok diszharmóniájának enyhítését és az egyszerű mindennapokra való összpontosítás lehetővé tételét szolgálná az ellentétek áthidalása a Demokrata Pártban, tektonikus rengések nélkül.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >
A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?
Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >
Trump fasiszta kudarca
Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >
Trump elveszítette a képességét a szórakoztatásra. Sajnos a sértegetés képességét nem veszítette el
A beszéd során Trump fáradtnak látszott. Nehezen olvasta a telepromptert; a pulpitusba kapaszkodott, már-már kétségbeesetten, és >
Nagy bajban van Orbán Viktor
Ezt állapítja meg Verena Mayer, aki Bécsből tudósítja Süddeutsche Zeitungot Közép-Európáról. Ezt még akkor is így >
Megmenteni őt vagy megbuktatni?
Elég csak a mintegy 20-25 billegő körzet egy részében tálcán átnyújtani a Fidesznek a mandátumot, és >
Észak-Macedónia veszélyes fordulata: Orbán hanyatlása és Vučić ambíciói közé szorulva
Észak-Macedónia ingatag geopolitikai helyzetbe került, mert eddig Orbán Viktor magyar kormányfőre és Aleksandar Vučić szerb elnökre >