2020. április 6. hétfő
Ma Vilmos, Bíborka, Taksony, Celesztin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Sose halunk meg

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Sose halunk meg
Gyökerek (vxside fotója)

Ha valaki eddig aggódott volna, most megnyugodhat. Nem hal éhen. Erre miniszteri ígéretet kapott. Igaz ugyanattól az embertől, aki négy éve 1000 eurós részvénycsomaggal hitegetett bennünket, de az a választási kampányban volt. Akkor pedig mindent szabad – mondta az egyik kormánypárt vezetője most, a kabinet megalakulása után, amikor számon kérték rajta, mi lesz azzal az ígérettel, mely szerint párton kívüli szakemberek kerülnek majd a közvállalatok élére.

Tehát a pénzügyminiszter megnyugtatott bennünket, hogy senki sem hal éhen. Igaz, „nehéz az élet, még nehezebb lesz, de nem halunk meg” – mondta Mlađan Dinkić, aki a Milošević utáni korszak legszívósabb szerbiai politikusa. Minden kormányt túlélt. Volt amelyet meg is buktatott, volt, amelyből őt buktatták ki, de az újban mindig ott volt. Vagy valahol körülötte. Volt már bankkormányzó, pénzügyminiszter több kormányban, vezette a gazdasági és régiófejlesztési tárcát és több pártot is alapított. Tehát egy sikertörténet főhőse, aki mindig ott van, ahol a pénz. És ahol ígérni lehet. Nekünk, az életben maradás reményét. Ha hallott volna a Koltai filmről, biztos azzal biztat, sose halunk meg. Pedig tudja, tudnia kell, hiszen ott ül a kormányban, amely az árutartalékokhoz nyúlt, hogy enyhítsen a cukor- és olajhiányon, hogy a hús ára a csillagos égbe szökik, hogy a munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot. Hogy a Dun & Bradstreet Corporation, a világ legnagyobb üzleti információ szolgáltatója egy fokozattal rontott az ország adósság besorolásán. Így a mérsékelten kockázatosból a magas kockázattal járó országok csoportjába csúsztunk. Romló irányzatú értékeléssel. Ennek oka a gazdasági növekedés csökkenése és a növekvő költségvetési hiány. Persze, hogy tudja ezt a pénzügyminiszter, aki mindezért a volt kormányt teszi felelőssé. Ami biztos igaz, hiszen az új még nagyon új, alig 2 hónapos. De azt elhallgatja, hogy a kabinet fele a régiben is ott volt. Vele, illetve az általa vezetett párttal együtt. A mostani kormányfő 4 évig miniszterelnök helyettesként és belügyminiszterként tevékenykedett. Akkor arra volt büszke, hogy a legjobbak között emlegették. Nem csak Szerbiában. Legutóbb idén februárban az amerikai elnök vendégeként vett részt az Imareggelin Washingtonban. Itthon pedig a leg európaibbként ünnepelték a mostani kormányelnököt. A pénzügyminiszterről már mondtuk, hogy volt minden; az előző kormányban 3 évig a gazdaságot irányította. Azt, amely olyan fényesen ível lefelé. Aztán ott van még a nyugdíjas párt matuzsálemi korú elnöke, aki továbbra is kormányalelnök – szavatolja a folyamatosságot – de az ő irányítása alá helyezték a munkaügyeket, a foglalkoztatást és a szociálpolitikát is. Soha jobb kezekben nem volt a jövőnk. Fia, a szintén nyugdíjas káder, a napokban vette át az egyik legnagyobb itteni közvállalat, a szerbiai posta irányítását. Cáfolja, hogy valaha is rokkant nyugdíjas lett volna. Azt is cáfolja, hogy a nyugdíjasok a kampányban azt ígérték volna, nem a párhovatartozás dönti el a vezető állások kiosztását. És hogy a kisebbségek sem maradjanak ki, ott van a szandzsáki bosnyák, szintén örökös miniszter,  Rasim Ljajić, aki a régi kormányban a szociálpolitikát irányította és végezte a hágai törvényszékkel kapcsolatos napi teendőket, amelyeket a többségi miniszterek biztos nem szívesen vállaltak volna.

Nos, a régi kormány ezen a felének azért csak volt némi köze ahhoz az áldatlan állapothoz, amelyet az új kabinet örökölt. Amibe, szerencsére, nem halunk bele. Esetleg belerokkan a hitványabbja. A harcedzettebbek kollektív emlékezetében még bizonyára élnek a testvéri Montenegró egykori politikusának, Branko Kostićnak a 21 évvel ezelőtt kimondott szavai, melyek szerint, ha kell gyökeret rágunk, de akkor sem hajtunk fejet a nemzetközi közösség előtt. Jut eszembe, az új miniszterelnök olykor meglehetősen magas lóról beszél ugyanerről a közösségről. Gyakran idézett friss kijelentései közé tartozik az is, hogy: „cseszem én azt az Uniót, ahova a melegfelvonulás a belépőjegy”. Sose halunk meg!

2012. szeptember 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szélesebb körű fertőzés Magyarországon már régen elkezdődött?

New York Times: A hallgatás fala mögött arra utalnak a jelek, hogy a tényleges állapotok jóval >

Tovább

A demokrácia vége eddig mindig többmilliós emberáldozatot követelt

A jogállam nem luxus, ami csak a szép időkre szól. A demokrácia, az európai egység és >

Tovább

Egy kis közös teherviselés

Tényleg? Nincs elég közös teher az embereken? Például amiatt, hogy mi lesz velük, ha ők maguk >

Tovább

Londoni levél - A hibernáló metró

A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint >

Tovább

A Fidesz Waterlooja

A magyar kormány nagyon túllőtt a célon. Arra számított, a koronavírus tombolása közepette senki sem figyel >

Tovább

Az EU tehetetlen a zsebdiktátorral szemben

Az unió nélkül Magyarország egészen más volna. Hála a sokmilliárdos támogatásnak a gazdaság virágzik, az életszínvonal >

Tovább

Egy ravasz, de gátlástalan kalandor

Az elmúlt 10 évben csaknem egymillió magyar fordított hátat országának, amelyet visszataszít a múltba egy ravasz, >

Tovább

Orbán mint a Bond-filmek gonosztevője

A mázli sokat segített neki. Magyarország kicsi, az EU-nak sokkal fontosabb, hogy a 40 milliós Lengyelországban >

Tovább

Az autokraták titokban imádják a világjárványt

Orbántól Kaczynskiig azért imádják, mert az a háborúhoz hasonlóan rendkívüli intézkedéseket igényel, beleértve a szabadságjogok korlátozását. >

Tovább

Nyugi!

Senkit nem visznek el, senkiért nem jön a fekete autó, és senkit nem hurcolnak be egy >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene

Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő >

Tovább

Az eltűnt vírus nyomában

A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >

Tovább