2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Választási törvény – barkács és cidri

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Választási törvény – barkács és cidri
(carts illusztrációja)

Széky János a Paraméteren elemzi az új magyar választási törvénytervezetet. Ebből a határon túliakra vonatkozó részt vettük át:

„A fő botránykő az előzetes regisztráció. Ebben a témában eretnek vagyok, az általános választójogot nem tartom abszolút jónak, és még csak a demokrácia legfontosabb feltételének sem. Viszonylag új fejlemény, és nem mindig vezetett áldásos eredményre. A két világháború között Németországban és Ausztriában volt a legmagasabb a szavazásra jogosultak aránya. A demokrácia biztosítéka nem a minél kiterjedtebb választójog, hanem a minél kiterjedtebb jólét, a nagy, erős és nyugalmát féltő középosztály; az, hogy ne jusson eszébe nagy tömegnek olyan pártokra szavazni, amelyek a rendszer alapjait, a liberális képviseleti demokráciát (és némely esetekben a kapitalizmust) vernék szét.

A Fidesz kétféle indokolást ad arra, hogy miért is kell bevezetni ezt a világviszonylatban páratlan intézményt – aktív regisztrációs kötelezettség ott, ahol van lakosság-nyilvántartás, tehát ahol eszerint is el lehetne készíteni a választói névjegyzéket. Az egyik, hogy nagyon sok határon túli magyar fog szavazni, és ők természetesen nincsenek benne a lakosság-nyilvántartásban. A másik, hogy így a politikailag kevésbé öntudatos, komolytalan állampolgárok kiszűrődnek.

Ami az elsőt illeti, már az is világunikum, hogy Magyarország százezer számra adja meg az állampolgárságot és a választójogot a magyar kulturális nemzet olyan tagjainak, akik egy percig sem voltak Magyarországon letelepedve, és általában nem tudják teljesíteni alkotmányos alapkötelezettségeiket (adózás, katonai szolgálat). Az akkor még Gyurcsány vezette MSZP 2004-ben, a népszavazás idején – amikor a Fidesz még nem vallott színt a választójog ügyében – nem fogta fel, hogy ez mekkora képtelenség, mennyire nem illik a képviseleti demokrácia viszonyai közé, csak azt látta, hogy egy fideszes támadást kell visszavernie, ezért a legócskább szociális demagógiát dobta be  – „mi fizetjük a nyugdíjukat”. Ezzel eljátszotta a lehetőséget, hogy a továbbiakban méltósággal nyilatkozzék meg ebben a nemzeti kérdésben.

Amiről kevesebbet beszélnek: szintén százezres nagyságrendű azoknak a tengerentúli magyaroknak a száma, akik eleve magyar állampolgárok, vagy mert itt születtek, vagy mert legalább az egyik szülőjük magyar állampolgár. Az ő esetükben még az egyszerűsített honosítási procedúrára sincs szükség. Többségükben ők is afelé hajlanak, amit Magyarországon „jobboldalnak” neveznek, viszonylag keveset tudnak az óhaza dolgairól, és mentesek a 2010-ben kezdődő ciklus kellemetlen tapasztalataitól, így ráadásul fogékonyabbak arra a primitív komcsizó szövegre, amivel 2010-ben még kényelmesen választást lehetett nyerni, 2014-ben már nem feltétlenül. Ez magyarázza, miért hajtotta olyan lelkesen Semjén Zsolt az összmagyar regiszter ötletét. Globális Kubatov-lista.”

2012. szeptember 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább