Ma Arnold, Levente, Doloróza névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Választási törvény – barkács és cidri
Bódis Gábor
Széky János a Paraméteren elemzi az új magyar választási törvénytervezetet. Ebből a határon túliakra vonatkozó részt vettük át:
„A fő botránykő az előzetes regisztráció. Ebben a témában eretnek vagyok, az általános választójogot nem tartom abszolút jónak, és még csak a demokrácia legfontosabb feltételének sem. Viszonylag új fejlemény, és nem mindig vezetett áldásos eredményre. A két világháború között Németországban és Ausztriában volt a legmagasabb a szavazásra jogosultak aránya. A demokrácia biztosítéka nem a minél kiterjedtebb választójog, hanem a minél kiterjedtebb jólét, a nagy, erős és nyugalmát féltő középosztály; az, hogy ne jusson eszébe nagy tömegnek olyan pártokra szavazni, amelyek a rendszer alapjait, a liberális képviseleti demokráciát (és némely esetekben a kapitalizmust) vernék szét.
A Fidesz kétféle indokolást ad arra, hogy miért is kell bevezetni ezt a világviszonylatban páratlan intézményt – aktív regisztrációs kötelezettség ott, ahol van lakosság-nyilvántartás, tehát ahol eszerint is el lehetne készíteni a választói névjegyzéket. Az egyik, hogy nagyon sok határon túli magyar fog szavazni, és ők természetesen nincsenek benne a lakosság-nyilvántartásban. A másik, hogy így a politikailag kevésbé öntudatos, komolytalan állampolgárok kiszűrődnek.
Ami az elsőt illeti, már az is világunikum, hogy Magyarország százezer számra adja meg az állampolgárságot és a választójogot a magyar kulturális nemzet olyan tagjainak, akik egy percig sem voltak Magyarországon letelepedve, és általában nem tudják teljesíteni alkotmányos alapkötelezettségeiket (adózás, katonai szolgálat). Az akkor még Gyurcsány vezette MSZP 2004-ben, a népszavazás idején – amikor a Fidesz még nem vallott színt a választójog ügyében – nem fogta fel, hogy ez mekkora képtelenség, mennyire nem illik a képviseleti demokrácia viszonyai közé, csak azt látta, hogy egy fideszes támadást kell visszavernie, ezért a legócskább szociális demagógiát dobta be – „mi fizetjük a nyugdíjukat”. Ezzel eljátszotta a lehetőséget, hogy a továbbiakban méltósággal nyilatkozzék meg ebben a nemzeti kérdésben.
Amiről kevesebbet beszélnek: szintén százezres nagyságrendű azoknak a tengerentúli magyaroknak a száma, akik eleve magyar állampolgárok, vagy mert itt születtek, vagy mert legalább az egyik szülőjük magyar állampolgár. Az ő esetükben még az egyszerűsített honosítási procedúrára sincs szükség. Többségükben ők is afelé hajlanak, amit Magyarországon „jobboldalnak” neveznek, viszonylag keveset tudnak az óhaza dolgairól, és mentesek a 2010-ben kezdődő ciklus kellemetlen tapasztalataitól, így ráadásul fogékonyabbak arra a primitív komcsizó szövegre, amivel 2010-ben még kényelmesen választást lehetett nyerni, 2014-ben már nem feltétlenül. Ez magyarázza, miért hajtotta olyan lelkesen Semjén Zsolt az összmagyar regiszter ötletét. Globális Kubatov-lista.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >