2021. december 2. csütörtök
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Heti kommentár

Listára magyar!

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Listára magyar!
Listára magyar! Ütött az óra!

A képviselőházi eljárásban levő törvénytervezet azt irányozza elő, hogy akkor választhatja meg egy kisebbség közvetlenül a nemzeti tanácsát, ha feliratkozott a listára az adott kisebbség 3O százaléka.

Jól benne vagyunk már a nyárban. Egy rendes országban  már csak az államtitkárokat lehet megtalálni a minisztériumokban, akiket ügyelni hagytak ott a főnökök. Szerbiában azonban az idei nyár nem az önfeledt pihenés időszaka a politikában. A kormány ugyan megtartotta a szabadságok előtti utolsó ülését, a parlament viszont szinte éjjel-nappal dolgozik. Naponta több törvényjavaslatot megvitatnak a képviselők. Pontosabban veszi őket sorra az elnöklő, hogy átessenek a szükséges procedúrán, hogy végül elfogadhassa a hatalmi többség. Unalmas és fárasztó folyamat, de ennyit lehet áldozni a demokrácia oltárán, különösen, ha jól megfizetik, és még azzal is kecsegtet, hogy az aki talpon marad, a hatalomért is versenghet majd. Mert ebben a pillanatban még sejteni sem lehet, hogy mikor és milyen eséllyel lehet majd ismét megméretni a szerbiai politikai tényezők súlyát. Egyelőre ott tartunk, hogy selejtezőket tartanak. Ugyanis újra be kell jegyeztetni minden politikai pártot, mert ebben a pillanatban mintegy 6OO van ebben az országban. Ebből 485-öt Szerbiában tartanak nyilván, a többit pedig még az egykori  államszövetségben jegyeztek be. Az új regisztrálással csökkenteni akarják számukat. Ezért döntöttek úgy, hogy csak az a politikai szervezet tevékenykedhet pártként, amely 10 ezer hitelesített aláírással igazolja, hogy Szerbia polgárainak egy része indokoltnak tartja tevékenységét. Fél évet kaptak a pártok arra, hogy bizonyítsák létjogosultságukat. Így is vannak azonban olyanok, akik túl magasnak tartják a lécet. Olyan politikusok nyilatkoztak ugyanis aggodalommal, mint például Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke, aki már 1993-ban köztársasági képviselőként, 2OOO-től 2OO4-ig a Đinđić kormány alelnökeként védte az emberi és polgári érdekeket és a becsület értékét a gyakran nagyon szennyes és kíméletlen szerbiai politikai érdekháborúban. A kisebbségi pártok esetében jóval lejjebb engedték a lécet, esetükben ezer aláírás elegendő lesz ahhoz, hogy folytassák tevékenységüket. Ami bennünket, magyarokat illet, ez igazán méltányos megkülönböztetés, bár lehet, hogy a mostani 5 pártból akad olyan, amelynek gondot, de legalábbis munkát jelent majd az ezer aláírás begyűjtése. Mindenesetre igyekezni kell ezzel a munkával, mert az új törvény nagyon szigorúan bünteti azt a pártot és személyt, aki esetleg több aláírással is támogat egy vagy több pártot, illetve begyűjti azokat. Tehát meg kell szerezni az aláírásokat, amelyekből a demokraták már több mint 19 ezret át is adtak az államigazgatási és önkormányzati minisztériumban – jelezve, hogy nekik nem okoz gondot a támogatók megnyerése. Sokkal komolyabb gondot jelenthet majd az esetleges kisebbségi választói névsor kidolgozása. Mert a képviselőházi eljárásban levő törvénytervezet azt irányozza elő, hogy akkor választhatja meg egy kisebbség közvetlenül a nemzeti tanácsát, ha feliratkozott a listára az adott kisebbség 3O százaléka. Alapul a legutóbbi népszámlálás adatait veszik figyelembe.  A törvény ugyan úgy fogalmaz, hogy a közösség fele, mínusz 2O százalék, de ez az itteni magyarok esetében így is, úgy is valamivel több mint 11O ezres névsort jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy az elnökválasztáson 9O ezren szavaztak a sok év után ismét egységesen fellépő Vajdasági magyar pártok koalíciójának jelöltjére abban az első fordulóban, amely nem befolyásolta a választás végső kimenetelét, akkor bizony nagyon nehéz feladat elé néznek az itteni magyar politikusok. Mert nekik kell felvállalniuk ezt a munkát. Más nem csinálja meg helyettük. A civil szervezetek és a sajtó toborozása csak amolyan adalék lesz majd. Annál inkább az ő feladatuk, mert a törvény értelmében ők az egyedüliek, akik politikai szervezetként jelölteket állíthatnak majd az esetleges közvetlen vagy az inkább valószínűnek látszó közvetett, elektorinak becézett választásokon, kizárva ezzel az összes többi politikai pártot a versengésből. Többen fel is rótták ezt a parlamentben. Bár ha az elektor szó történelmi múltját idézzük, akkor a választófejedelmek jogát érvényesítik majd azok, akik nevünkben választanak kisebbségi parlamentet. A tikkasztó júliusi hőségben zajló parlamenti eljárás hangulata ezt sejteti. Meg a kisebbségi képviselők felszólalása is. A dolog túl van tárgyalva, hozzáállás hangulata érződött ki belőlük. Meg annak a biztos tudata, hogy ezt az ülést már csak kötelességből hallgatja egyre lankadó figyelemmel egy-két mazochista újságíró. Ilyenkor  jó törvényeket alkotni, amikor kicsi a hullámverés. Nem kell politikával fárasztani az elpilledt választópolgárt.

2009. július 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Uniós hírszerkesztőség az álhírek ellen

Az Európai Unió fel akarja venni a kesztyűt az álhírek ellen, ezért közös hírszerkesztőséget hoz létre >

Tovább

A siker kényszere megint mocskos trükkökre csábítja a Fideszt

A követeléseknek része, hogy a külföldön dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben, ne csupán a határon túliak.  >

Tovább

Kelet-Európának új tervre van szüksége

Közép-Európában alapvető gazdasági koncepcióváltásra van szükség, mert az már nem megy sokáig, hogy a térség a >

Tovább

Európa-ellenes Komintern

Adam Michnik szerint egyértelmű, hogy Kaczynski meg akarja gyengíteni az uniót, e célból összefogást készít elő >

Tovább

Novemberi helyzetkép

Az Európai Unió felcsútizálása vagy Felcsút európaizálása – ez itt a kérdés; „a világ esze épp >

Tovább

Magyarország szép csendben visszasomfordált...

... az EU közös vakcinabeszerzési programjába, miután májusban úgy vált ki, hogy tudván tudta: ez azt >

Tovább

A Magnyickij-törvény Orbán ellen?

Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű amerikai kockázatelemző agytröszt európai igazgatója úgy látja, hogy az amerikai >

Tovább

Európa migrációs csapdában

Azt természetesen a Nyugat-Balkánon is tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. Vučić hat éve még azzal >

Tovább

Szerbia és Magyarország került a legközelebb Moszkvához és Pekinghez

A pozsonyi Globsec kutatóintézet szerint Európa középső részén Szerbia és Magyarország van a legkiszolgáltatottabb helyzetben Oroszországgal, >

Tovább

Az EU alvajáróként belesétál a Nyugat-Balkán elvesztésébe

Biden igyekszik rendet teremteni az erőtlen EU helyett – Európában. Márpedig ez sokat árt az unió >

Tovább

Brüsszel csupán időt próbál nyerni

A Budapestre és Varsóba küldött levél arra utal, hogy a Bizottság az idén már nem tervez >

Tovább

Komoly veszélyben a magyar uniós tagság

A jelek arra utalnak, hogy hamarosan megalakul az új, szélsőséges frakció, éspedig várhatóan a magyar választás >

Tovább