2020. október 25. vasárnap
Ma Blanka, Bianka, Mór névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Heti kommentár

Listára magyar!

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Listára magyar!
Listára magyar! Ütött az óra!

A képviselőházi eljárásban levő törvénytervezet azt irányozza elő, hogy akkor választhatja meg egy kisebbség közvetlenül a nemzeti tanácsát, ha feliratkozott a listára az adott kisebbség 3O százaléka.

Jól benne vagyunk már a nyárban. Egy rendes országban  már csak az államtitkárokat lehet megtalálni a minisztériumokban, akiket ügyelni hagytak ott a főnökök. Szerbiában azonban az idei nyár nem az önfeledt pihenés időszaka a politikában. A kormány ugyan megtartotta a szabadságok előtti utolsó ülését, a parlament viszont szinte éjjel-nappal dolgozik. Naponta több törvényjavaslatot megvitatnak a képviselők. Pontosabban veszi őket sorra az elnöklő, hogy átessenek a szükséges procedúrán, hogy végül elfogadhassa a hatalmi többség. Unalmas és fárasztó folyamat, de ennyit lehet áldozni a demokrácia oltárán, különösen, ha jól megfizetik, és még azzal is kecsegtet, hogy az aki talpon marad, a hatalomért is versenghet majd. Mert ebben a pillanatban még sejteni sem lehet, hogy mikor és milyen eséllyel lehet majd ismét megméretni a szerbiai politikai tényezők súlyát. Egyelőre ott tartunk, hogy selejtezőket tartanak. Ugyanis újra be kell jegyeztetni minden politikai pártot, mert ebben a pillanatban mintegy 6OO van ebben az országban. Ebből 485-öt Szerbiában tartanak nyilván, a többit pedig még az egykori  államszövetségben jegyeztek be. Az új regisztrálással csökkenteni akarják számukat. Ezért döntöttek úgy, hogy csak az a politikai szervezet tevékenykedhet pártként, amely 10 ezer hitelesített aláírással igazolja, hogy Szerbia polgárainak egy része indokoltnak tartja tevékenységét. Fél évet kaptak a pártok arra, hogy bizonyítsák létjogosultságukat. Így is vannak azonban olyanok, akik túl magasnak tartják a lécet. Olyan politikusok nyilatkoztak ugyanis aggodalommal, mint például Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke, aki már 1993-ban köztársasági képviselőként, 2OOO-től 2OO4-ig a Đinđić kormány alelnökeként védte az emberi és polgári érdekeket és a becsület értékét a gyakran nagyon szennyes és kíméletlen szerbiai politikai érdekháborúban. A kisebbségi pártok esetében jóval lejjebb engedték a lécet, esetükben ezer aláírás elegendő lesz ahhoz, hogy folytassák tevékenységüket. Ami bennünket, magyarokat illet, ez igazán méltányos megkülönböztetés, bár lehet, hogy a mostani 5 pártból akad olyan, amelynek gondot, de legalábbis munkát jelent majd az ezer aláírás begyűjtése. Mindenesetre igyekezni kell ezzel a munkával, mert az új törvény nagyon szigorúan bünteti azt a pártot és személyt, aki esetleg több aláírással is támogat egy vagy több pártot, illetve begyűjti azokat. Tehát meg kell szerezni az aláírásokat, amelyekből a demokraták már több mint 19 ezret át is adtak az államigazgatási és önkormányzati minisztériumban – jelezve, hogy nekik nem okoz gondot a támogatók megnyerése. Sokkal komolyabb gondot jelenthet majd az esetleges kisebbségi választói névsor kidolgozása. Mert a képviselőházi eljárásban levő törvénytervezet azt irányozza elő, hogy akkor választhatja meg egy kisebbség közvetlenül a nemzeti tanácsát, ha feliratkozott a listára az adott kisebbség 3O százaléka. Alapul a legutóbbi népszámlálás adatait veszik figyelembe.  A törvény ugyan úgy fogalmaz, hogy a közösség fele, mínusz 2O százalék, de ez az itteni magyarok esetében így is, úgy is valamivel több mint 11O ezres névsort jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy az elnökválasztáson 9O ezren szavaztak a sok év után ismét egységesen fellépő Vajdasági magyar pártok koalíciójának jelöltjére abban az első fordulóban, amely nem befolyásolta a választás végső kimenetelét, akkor bizony nagyon nehéz feladat elé néznek az itteni magyar politikusok. Mert nekik kell felvállalniuk ezt a munkát. Más nem csinálja meg helyettük. A civil szervezetek és a sajtó toborozása csak amolyan adalék lesz majd. Annál inkább az ő feladatuk, mert a törvény értelmében ők az egyedüliek, akik politikai szervezetként jelölteket állíthatnak majd az esetleges közvetlen vagy az inkább valószínűnek látszó közvetett, elektorinak becézett választásokon, kizárva ezzel az összes többi politikai pártot a versengésből. Többen fel is rótták ezt a parlamentben. Bár ha az elektor szó történelmi múltját idézzük, akkor a választófejedelmek jogát érvényesítik majd azok, akik nevünkben választanak kisebbségi parlamentet. A tikkasztó júliusi hőségben zajló parlamenti eljárás hangulata ezt sejteti. Meg a kisebbségi képviselők felszólalása is. A dolog túl van tárgyalva, hozzáállás hangulata érződött ki belőlük. Meg annak a biztos tudata, hogy ezt az ülést már csak kötelességből hallgatja egyre lankadó figyelemmel egy-két mazochista újságíró. Ilyenkor  jó törvényeket alkotni, amikor kicsi a hullámverés. Nem kell politikával fárasztani az elpilledt választópolgárt.

2009. július 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább

Tűz alá került Orbán Viktor

A koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, >

Tovább

Bódis Gábor szíves érdeklődése – türelmes válasz

Van-e valamiféle tanulság? Az etnikai mikroverzumunkhoz képest „távoli” Budapesten és Belgrádban azt hiszik egyik-másik értelmiséginkről, hogy >

Tovább

A hatalom természete az illiberális rendszerben

A legsúlyosabb következményekkel az jár, hogy leértékelődik a nyilvánosság. A média javarészét a hatalom tartja markában, >

Tovább

A csirkefogók, mint Orbán mindenütt ihletet merítenek Trumptól

Orbánnak és a hasonszőrűeknek konkrét politikai hasznot hajthat, ha Trump nyer, de a legnagyobb nyereség mégis >

Tovább

Koronás világunk, quo vadis?

A túlzott lazítás sajnos nagyon rossz következményekkel járt. Túl gyorsan jött a „megnyertük a csatát” kommunikáció, >

Tovább

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy „befogadó” mesekönyv

Ha egy könyvben romák, fogyatékkal élők vagy feminista hercegnők szerepelnek, akkor főleg a meleg és transznemű >

Tovább