2022. július 6. Szerda
Ma Csaba, Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Heti kommentár

Listára magyar!

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Listára magyar!
Listára magyar! Ütött az óra!

A képviselőházi eljárásban levő törvénytervezet azt irányozza elő, hogy akkor választhatja meg egy kisebbség közvetlenül a nemzeti tanácsát, ha feliratkozott a listára az adott kisebbség 3O százaléka.

Jól benne vagyunk már a nyárban. Egy rendes országban  már csak az államtitkárokat lehet megtalálni a minisztériumokban, akiket ügyelni hagytak ott a főnökök. Szerbiában azonban az idei nyár nem az önfeledt pihenés időszaka a politikában. A kormány ugyan megtartotta a szabadságok előtti utolsó ülését, a parlament viszont szinte éjjel-nappal dolgozik. Naponta több törvényjavaslatot megvitatnak a képviselők. Pontosabban veszi őket sorra az elnöklő, hogy átessenek a szükséges procedúrán, hogy végül elfogadhassa a hatalmi többség. Unalmas és fárasztó folyamat, de ennyit lehet áldozni a demokrácia oltárán, különösen, ha jól megfizetik, és még azzal is kecsegtet, hogy az aki talpon marad, a hatalomért is versenghet majd. Mert ebben a pillanatban még sejteni sem lehet, hogy mikor és milyen eséllyel lehet majd ismét megméretni a szerbiai politikai tényezők súlyát. Egyelőre ott tartunk, hogy selejtezőket tartanak. Ugyanis újra be kell jegyeztetni minden politikai pártot, mert ebben a pillanatban mintegy 6OO van ebben az országban. Ebből 485-öt Szerbiában tartanak nyilván, a többit pedig még az egykori  államszövetségben jegyeztek be. Az új regisztrálással csökkenteni akarják számukat. Ezért döntöttek úgy, hogy csak az a politikai szervezet tevékenykedhet pártként, amely 10 ezer hitelesített aláírással igazolja, hogy Szerbia polgárainak egy része indokoltnak tartja tevékenységét. Fél évet kaptak a pártok arra, hogy bizonyítsák létjogosultságukat. Így is vannak azonban olyanok, akik túl magasnak tartják a lécet. Olyan politikusok nyilatkoztak ugyanis aggodalommal, mint például Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke, aki már 1993-ban köztársasági képviselőként, 2OOO-től 2OO4-ig a Đinđić kormány alelnökeként védte az emberi és polgári érdekeket és a becsület értékét a gyakran nagyon szennyes és kíméletlen szerbiai politikai érdekháborúban. A kisebbségi pártok esetében jóval lejjebb engedték a lécet, esetükben ezer aláírás elegendő lesz ahhoz, hogy folytassák tevékenységüket. Ami bennünket, magyarokat illet, ez igazán méltányos megkülönböztetés, bár lehet, hogy a mostani 5 pártból akad olyan, amelynek gondot, de legalábbis munkát jelent majd az ezer aláírás begyűjtése. Mindenesetre igyekezni kell ezzel a munkával, mert az új törvény nagyon szigorúan bünteti azt a pártot és személyt, aki esetleg több aláírással is támogat egy vagy több pártot, illetve begyűjti azokat. Tehát meg kell szerezni az aláírásokat, amelyekből a demokraták már több mint 19 ezret át is adtak az államigazgatási és önkormányzati minisztériumban – jelezve, hogy nekik nem okoz gondot a támogatók megnyerése. Sokkal komolyabb gondot jelenthet majd az esetleges kisebbségi választói névsor kidolgozása. Mert a képviselőházi eljárásban levő törvénytervezet azt irányozza elő, hogy akkor választhatja meg egy kisebbség közvetlenül a nemzeti tanácsát, ha feliratkozott a listára az adott kisebbség 3O százaléka. Alapul a legutóbbi népszámlálás adatait veszik figyelembe.  A törvény ugyan úgy fogalmaz, hogy a közösség fele, mínusz 2O százalék, de ez az itteni magyarok esetében így is, úgy is valamivel több mint 11O ezres névsort jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy az elnökválasztáson 9O ezren szavaztak a sok év után ismét egységesen fellépő Vajdasági magyar pártok koalíciójának jelöltjére abban az első fordulóban, amely nem befolyásolta a választás végső kimenetelét, akkor bizony nagyon nehéz feladat elé néznek az itteni magyar politikusok. Mert nekik kell felvállalniuk ezt a munkát. Más nem csinálja meg helyettük. A civil szervezetek és a sajtó toborozása csak amolyan adalék lesz majd. Annál inkább az ő feladatuk, mert a törvény értelmében ők az egyedüliek, akik politikai szervezetként jelölteket állíthatnak majd az esetleges közvetlen vagy az inkább valószínűnek látszó közvetett, elektorinak becézett választásokon, kizárva ezzel az összes többi politikai pártot a versengésből. Többen fel is rótták ezt a parlamentben. Bár ha az elektor szó történelmi múltját idézzük, akkor a választófejedelmek jogát érvényesítik majd azok, akik nevünkben választanak kisebbségi parlamentet. A tikkasztó júliusi hőségben zajló parlamenti eljárás hangulata ezt sejteti. Meg a kisebbségi képviselők felszólalása is. A dolog túl van tárgyalva, hozzáállás hangulata érződött ki belőlük. Meg annak a biztos tudata, hogy ezt az ülést már csak kötelességből hallgatja egyre lankadó figyelemmel egy-két mazochista újságíró. Ilyenkor  jó törvényeket alkotni, amikor kicsi a hullámverés. Nem kell politikával fárasztani az elpilledt választópolgárt.

2009. július 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt a vég Boris Johnson számára

Ám a politikus egyelőre ragaszkodik tisztségéhez, ami hiba, mert nem elég a pénzügyi, illetve a gazdasági >

Tovább

Putyin, a diktátor titokban abban reménykedik a világ belefárad a háborúba

Erre vannak is jelek, ám a demokratikus közösségnek nem szabad megelégednie a szolidaritási nyilatkozatokkal: sürgősen további >

Tovább

Ki ért minket?

Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >

Tovább

Hongkong riasztó példája

A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >

Tovább

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >

Tovább

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább