2019. augusztus 25. vasárnap
Ma Lajos, Patrícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Szombattól szombatig

Sándorov Péter
Sándorov Péter
Szombattól szombatig

Idejében landolunk, és miközben öcsém Újvidék felé szállít, már dolgozom, próbálom lemérni a kampány, a propaganda hatását.

Szombat, a választások előestéje

Járt utat a járatlanért el ne hagyj! Így, öcsém. Édesanyám töltött káposztáját, kocsonyáját fogyasztva dolgozom. Megemelték a nyugdí­jakat, rájuk kell szavazni. Nyugodt napot ter­vezek a választások napjára. Jelentkeznem nem kell, csak körülnyargalom majd úgy déltájban a szavazóhelyeket, apró interjúkat készítek, ahogyan a BBC-s zsargonban mondjuk: vox populit.

Vasárnap, a választások napja

Füstbe ment terv. Hatkor csöng a telefon. A World Service számára tudósító Pártos Gábor, vérbeli profi, jelenti, hogy mindjárt vonatra száll, szeretné letapintani az újvidéki hangulatot. Délben megy vissza. Együtt járjuk a szavazóhelyeket. Készítjük az interjúkat, a vox populit. Szeretné látni, milyen választási hangulat uralkodik az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségében. Engem még felismer a portás. Kéri a kolléga papírjait is. Ebből lesz a baj. Brit útlevél, hivatalos akkreditáció. Több mint félórás telefonálgatás. Gábor az akkreditáció kísérőleveléért nyúl. Lebeszélem. Elég bajt okoztak már az eddigi papírok is. Gábor profi. Már ebből kialakítja a helyzetké­pet, változásról még aligha beszélhetünk.

… másnapja…

Segítenek az újvidéki kollégák. A vox populiból csak három véleményt vágunk ki Olajos Miskával. Erre építem majd első jelen­tésemet. Kell egy olyan vélemény, amely kételkedik a fordulat lehetőségében, ízesen elmondja ezt egy telepi bácsi. Kell egy olyan, amely a VMDK rossz lépéseit bírálja, egy olyan, amely dicséri az érdekvédelmi szerve­zetet, és kell egy emberi szempont, húsz másodperc lelki dilemma: elárulom-e az itteni magyarságot, ha nem rájuk szavazok? Kész a vágás, mehet az erre épülő jelentés a kora esti adásba. Bő négy órám van a BBC késő esti adásáig, éppen elég ahhoz, hogy felszed­jek egy gyöngyszemet. Jovan Grunčićnal, a Szent Száva Párt alelnökénél csöngetek, és így köszönt „Dobro veče, Gospodine – Jó estét, uram. Hoćete li da razgovaramo mađarski, vagy pedig szerbül?” Veszem a lapot ugyanilyen keverék nyelven magyará­zom el, hogy a BBC jugoszláv és magyar osztálya számára készítenék interjút pártjáról. Nem ez a két interjú a gyöngyszem. Grunčić úr három évet töltött Faludy Györggyel a recski haláltáborban. Tizennyolc perc. Vágni nem kell.

… harmadnapja…

Matuska Márton is éppen olyan koránkelő, mint Pártos Gábor. Nyolckor már telepi házá­ban ülünk. Előző este a Művészklubban, ahol az interjúterven töprengtem, még jó ötletnek tűnt a kérdés, hogy „miért éppen most”. Erre a kérdésre aludtam egyet. Reggelre már tudtam, hogy itt, most nem napi politikai vonatkozású beszélgetés kell. Megvan a má­sik gyöngyszem. Vegytiszta dokumentumin­terjú. Tartozom ezzel véreimnek. Féltem Mártont. A nagy nemzetközi visszhang, mert ezt akarom minden londoni kapcsolatomat kihasználva elérni, nem árthat, csak használ­hat neki is, az ügynek is. Nosztalgiatúra a Telepen, csak úgy, a kocsiból. A régi családi ház, a régi utca. A soci, ahol kenuztam. Megborotválkozom a régi borbélyomnál. Régi borbélyok mindig felismerik az embert. Délelőtt Újvidéki Televízió. Fekete Elvira. Évfolyamtársak voltunk. Pirulva hallgatom vissza­emlékezését, menyasszonyomnak akartam szájrúzst vásárolni, és tanácsát kértem. Pénz­ügyeket akarok tisztázni. Én is, egy kollégám is pénzt várunk az Újvidéki TV-től munkán­kért. Mindent megtesz, még az illegális utakat is tárgyalják a gyártásvezetővel, de nincs mód a honorárium kiutalására. Kínos helyzet, menteni akarom, nem baj, a kollégának majd azt hazudom, felvettem a pénzét, devi­zában akarja, a deviza már a kofferomban: füstölt kolbász. Majd jövök tavaszra. Itt a zsirószámla. Rövid beszélgetés arról, hogy megy ez a BBC-ben, mármint a honoráriu­mok kiutalása: aznap, rögtön. Politikusoknak nem fizetünk, Grunčić két interjúért nem kap pénzt, egyért igen. Matuskának majd küldjük a csekket, a legmagasabb tarifa szerint. A vox populi nyilatkozóinak más tarifa szerint fizetek. Egyszerű. Sötét tekintetek fogadnak. Ehhez mentél? Hát ki az ördöghöz mennék pénzügyeket tisztázni, ha nem a főszer­kesztőhöz? Folyosói beszélgetés: Bódis Gá­bor ott kéri tőlem ezt a naplót. Szerkesztőségi beszélgetés: Nagy Mélykúti Edit pénteken 10-re vár. A szegénységről kell majd beszélnem, a londoni szegénységről. Szveti segít össze­szedni az adatokat délutáni tudósításaimhoz. És elmagyarázza a bizonyítványát: az Újvidéki TV-ben ő mondott jó reggelt, nem akar jó éjszakát mondani. Délután rutinmunka. A két tudósítás egyikébe beépítve egy rövid interjú Vékás Jánossal. Este Művészklub, és miután Varga Szilveszter felteszi a kérdést, miért mentem el, a művészklu bozás hajnalba nyú­lik.

…negyednapja…

Már mondtam, hogy Matuska koránkelő. Cseng a telefon, azt mondja, olyan hírek terjednek, hogy lefizettem. A választás lezaj­lott. Itt a koalícióalkotás ideje. Mit tesz a VMDK? Rövid interjú Hornyik Miklóssal. És aztán hosszú, fontos beszélgetés. Illetve ő beszél, én hallgatom, és nagyon remélem, fáradt szemeimből nem azt olvassa ki, hogy nem érdekel, amit mond. Minden szavára emlékszem. Fontos dolgok. Késő esti jelenté­semben a verbális bűncselekményről beszé­lek. Már régóta nem írom le a tudósításokat, de egy mondatra még emlékszem. A verbális bűncselekmény ismertetésével azt próbáltam illusztrálni, hogy „Szerbia hűséges szövetsé­gesével, Montenegróval együtt, az első fordu­ló eredményei alapján alighanem kemény bolsevik oázis marad ebben a nehezen de­mokratizálódó balkáni térségben”.

…ötödnapja…

Ma nem kell jelentkeznem. Szabadka, ri­portút. Útközben a kocsiban hallgatom Matuskát. Meg kell állni. Kiszállok, mélyeket lélegzem. Én, itt, most a BBC újságírójaként járok. József Attilát idézem: „Nem szabad, hogy rád gondoljak, munkám kell elvégez­nem”. Interjú a 7 Nap-osokkal, azután szer­bül, magyarul Tonkovićtyal. Szép este Újvidéken barátaimmal. A zenekar a BBC mikrofonjába játszik. Gyönyörűen. Nekem. A Jugoslavijót.

…hatodnapja…

Délben a vajdasági egyesült ellenzék sajtó­értekezlete az Aréna mozi kistermében. Ad­digra már tudom, nem kell felmennem a tévébe, nem kell Nagy Mélykúti Editnek a szegénységről beszélnem. Szuszpendálták. Tóth Lacival találkozom a folyosón. Gratulá­lok a díj át nem vételéhez. A sajtóértekezleten felteszem a kérdést, amellyel itt hagyott kollé­gáimnak tartozom, fel kell tennem, mert nekik – családjuk van, stb. – kockázatosabb lenne feltenni. Értesüléseimről beszélek, hogy már készülnek a listák, a kidobandó újságírók listái, és azt kérdezem, mit tehet most az egyesült ellenzék a sajtó, a létfontosságú sajtó pártatlanságáért. Nem kapok határozott választ, és nincs időm megvárni a sajtóérte­kezlet végét, mennem kell Csorba Zolihoz a Magyar Szóba. Mai jelentésemhez kell egy rövid interjú.

Szombattól szombatig

Gion Nándor barátom rövid dedikációjában elmondja azt, amiről felesleges bármi többet mondani: „Sándorov Péternek aki itthagyott bennünket, de aztán mégis velünk maradt”.

1990. december 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Újabb háború Európában?

Az EU-n belül első ízben tűnik úgy, hogy lassanként két modell vetélkedik egymással: a liberális demokratikus, >

Tovább

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább