Ma Hajnalka, Lídia, Auguszta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Gyáva népnek nincs hazája…
Németh János
A minap jelentette meg blogjában egykori kollégánk és munkatársunk, Németh János az alábbi sorokat. Az ő engedélyével közöljük gondolatai – némi szerkesztői pontosításokkal:
Kisebbségi sorban, Szerbiában élő magyar újságíróként négy évtizeden át próbáltam az olvasók és hallgatók érdekében fellépni. Az éppen aktuális hatalom (előbb a miloševići diktatúra, majd a magát demokratikusnak nevező kormány) kényszerített bennünket arra, hogy lapunkat, illetve rádióműsorunkat védelmezzük a cenzúrától, tiltakozzunk a kinevezett főszerkesztők ellen, elvett frekvenciák miatt. Mindhárom esetben sikerrel jártunk, a kilencvenes években éppúgy, mint 2005-ben. Nem volt könnyű, de megkönnyítette harcainkat az olvasók és hallgatók támogatása. Bevontuk őket, mozgósítottuk barátainkat, támogatóinkat, családtagjainkat is, hogy eredményes legyen a tiltakozás. Történt mindez Szabadkán, ahol a lakosságnak ma már a fele sem magyar. Kiálltunk a magyar nyelvű hetilapért és rádióműsorért. Szerbek, horvátok, bunyevácok, albánok, ruténok és más nemzetiségűek álltak mellénk. Nem értem, hogy Magyarország fővárosában, ahol néhány elkeseredett ember – akiknek amúgy, nyilván a „nemzeti együttműködés” szellemében felmondtak – tiltakozik a sajtó szabadságának helyreállításáért, nincsenek ezrek, tízezrek, százezrek mellettük. Nem értem a tehetetlenkedőket, a tétlenkedőket, akik nem fogják fel, hogy végeredményben az ő bőrükről van szó.
Ma ugyanis – hadd idézzem a német evangélikus lelkész csodálatos mondandójának lényegét – „… Németországban először elvitték a kommunistákat, de nem tiltakoztam, mert nem voltam kommunista. Jöttek a szocialistákért, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam szocialista. Elvitték a szakszervezeti vezetőket, de nem tiltakoztam, mert nem voltam szakszervezeti. Jöttek zsidókért, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam zsidó. Aztán jöttek értem, és nem maradt senki, aki felemelte volna értem a szavát…”
Példaértékű ez a néhány mondat, ahogy a magyar közmondás is, amely szerint „gyáva népnek nincs hazája”.
Gondoljátok meg, szaktársaim, testvéreim, mit tesztek, és mit nem tesztek. Itt nem Nagy Navarró Balázsról, nem kolléganőjéről van szó, még csak nem is pusztán a sajtó szabadságáról (1848., a 12 pont közül az első, ugye?) Nekik már más munkát kell keresniük, és egy millió új munkahely közül majdcsak jut nekik is… Itt a Magyar Köztársaság a tét, mindnyájatok jelene és jövője, gyermekeitek és unokáitok élete.
Világos?!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin emeli a tétet
Megújítja a fenyegetést, amikor bejelenti, hogy harcászati atomfegyvereket telepít Belaruszba, de pontosan tudja, hogy mit csinál. >
A magyar identitásról
Elmeséltem ezt a levelet valakinek. Megkérdezte, hogy ha valaki magyar marad, akkor olcsóbb lesz-e a kenyér. >
Örökösödési háború
A miniszterelnök szobájának faláról Tisza István képe néz le. Gondol-e Orbán az erős ember és vele >
Ketten von der Leyennel szemben
A Spiegel úgy mutatja be Daniel Freundot, illetve Moritz Körnert, mint furcsa párt, amely jó két >
Trump most ismerkedik a jogállammal
Mégis jobb volna, ha előbb a Kapitólium ostroma miatt számoltatnák el. Az utóbbi ügyben vizsgálódó különmegbízottnak >
A boszniai szerbek vezére a Kreml forgatókönyvét alkalmazza
Milorad Dodik bekeményít a sajtó és a civil szféra ellen. Most éppen ott tart, hogy törvénytervezetben >
A nevetségesség határát súrolja, hogy Nagy-Magyarország a határon túliakkal való összetartozás jelképe
„Amennyiben fontos számunkra a határon túli magyarság érdekképviselete, akkor ezt nem történeti, hanem etnikai alapon kellene >
Magyarország mindenkit kenterbe ver az illegális kitoloncolások számát tekintve
A 11.11.11. nevű belga civil csoport úgy tudja, hogy tavaly több mint 225 ezer határsértő pateroltak >
Milošević példája alighanem nyugtalanítja a paranoid Putyint
A Human Rigths Watch volt brit igazgatója azt mondja, hogy annak idején végigkövette Milošević tárgyalását a >
Idegösszeroppanás felé tart Oroszország
A Times szerint azért mert mivel magukra maradnak a frontról igencsak megviselt lelki állapotban hazatérő katonák, >
Sokan félreértik Orbán Viktor oroszbarát álláspontját
Ezt a Die Weltbe írt cendégkommentárjában Szelényi Zsuzsa hangsúlyozza. Szerinte Orbánt egyetlen cél vezérli: az hogy >
Puszták népe
Nekik a puszták népére van szükségük. Azokra, akik most is, mint egykoron, "amint hírt kaptak uruk >