Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarországra a világon semmi szükség sincs
Orbán úgy viselkedik, mint valami orosz ügynök
A Frankfurter Allgemeine Zeitung felelős külpolitikai szerkesztője azt a következtetést vonja le a tegnapi botrányos brüsszeli tanácsülés után, hogy Magyarországra a világon semmi szükség sincs. Nikolas Busse szerint Orbán úgy viselkedik, mint valami orosz ügynök. De nem kellene ellene hadakozni, lehet másként is segíteni az ukránoknak. Sajnálatos módon a litván külügyminiszternek igaza van, amikor arról beszél, hogy a magyar kormány módszeresen akadályozza a közösség Ukrajna-politikáját. Hogy miért, arra már nem adnak kielégítő magyarázatot a belpolitikai indítékok. Az állandó obstrukció mögött felsejlik a világnézet. Orbán az agresszív, imperialista autokráciát választotta a bizonyosan nem makulátlan, ám Európa-barát, bajban lévő demokráciával szemben. Hogy Putyin oldalára áll, az nem csupán a magyar történelem ismeretében meglepő. Jelen jogi körülmények között a többiek semmit sem tudnak tenni ellene. De abba kéne hagyni, hogy minden felső szintű tanácskozáson a magyar békebontóval hadakozzanak. A külpolitika nem közösségi hatáskör, kétoldalú alapon is meg lehet oldani Kijev támogatását, beleértve a hadfelszerelések szállítását. Vagy akár úgy, hogy összeállnak az arra hajlandó országok. Ennek már van hagyománya, így jött létre Schengen, illetve az euróövezet. Történelmi perspektívából némileg nyugodtabban lehet a jövőbe tekinteni, mert Orbán egy nap úgyis kikerül a tisztségéből. Most a feladat, az, hogy feltartóztassák Oroszországot. Ehhez nincs szükség Magyarországra. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Nagy diplomáciai adok-kapok ment tegnap Brüsszelben, mivel Magyarország tartósan gátolja, hogy az EU fegyvereket küldjön Ukrajnának. A magyar kormány mindig mást és mást hoz fel ürügyül, de egy napja már nem csak a német külügyminiszternek lett tele vele a hócipője.
A magyar álláspont miatt mind nagyobb a felzúdulás. A német diplomácia vezetője nyomatékosan figyelmeztette magyar kollégáját, hogy végre tegye ismét lehetővé Kijev támogatását.
Szíjjártó azt hozta fel mentségül, hogy továbbra is diszkrimináció éri a kárpátaljai magyarokat, továbbá magyar cégek hátrányokat szenvednek el az ukrán piacon, ám erre Baerbock azt mondta, hogy a háború miatt Németország háttérbe szorította a saját érdekeit, pl. amikor lemondott az orosz gázról.
Felszólította Magyarországot, hogy az ne ejtse túszul az Európai Békealapot, amely arra szolgál, hogy legalább pénzük egy részét megkapják azok az államok, amelyek hadfelszerelést juttatnak Ukrajnának. Hasonlóképpen foglalt állást a litván, észt, és lengyel képviselő, valamint az Unió külügyi főmegbízottja is. Méghozzá szemtanúk szerint összehangoltan.
Egy vezető uniós tisztségviselő szerint már összesen 9 milliárd euró lóg a levegőben, mert a magyar fél egy éve nem hajlandó mozdulni. Tetézi a gondokat, hogy fegyverekre lehetne költeni az orosz jegybank nyugatok felfoglalt követeléseinek kamatát, ami évi 2,7 milliárd euró, de az Orbán-kabinet azt sem engedi.
Úgyhogy most már több miniszter is felvetette, jogosult-e egyáltalán Magyarország a vétóra, hiszen ő maga nem küld harceszközöket, ám ezzel Borrell nem értett egyet. Egyébként Litvánia bejelentette, hogy mindaddig, amíg a magyar fél is hivatalos a keleti tagállamok nem hivatalos egyeztető fórumára, a B-9-csoport üléseire, amely Oroszország és Ukrajna ügyében szokott tanácskozni, addig ő távol marad.
Reuters
A litván diplomácia vezetője keményen nekiment Magyarországnak, amiért az feltartóztatja az Ukrajnának szánt uniós katonai segítséget. Landsbergis szerint meg kell találni a módját, hogy meg lehessen kerülni a magyar vétót. A kemény hangú bírálat azt tükrözi, hogy az EU-nak mind jobban elege van Orbánból. Észtország és Olaszország szintén az elégedetlenségét hangoztatta.
A litván külügyminiszter kiemelte, hogy egyetlen ország jóformán az összes vitában szembemegy a többiekkel, gátolja a határozatokat. Vagyis lassanként azt látni, hogy módszeresen megkísérli megtorpedózni az Unió érdemi külpolitikai szerepét. Ezt csinálta akkor is, amikor Ukrajnával, Grúziával és Örményországgal a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről volt szó.
Diplomaták rámutatnak, hogy a magyar álláspont sűrűn egybeesik az oroszok politikai érdekeivel. Landsbergis statisztikai adatokkal bizonyította, hogy ez az esetek 41 %-ban így történt, vagyis a magyar kormány túl messzire ment.
Az efféle nézetkülönbségek általában a négy fal mögött maradnak, ritkán fordul elő, hogy ilyen mértékben nyilvánosságra kerülnek. Az észt külügyminiszter hozzátette: amikor összegyűlnek, minden alkalommal Magyarországot kell győzködni, hogy ne lőjön derékba fontos kezdeményezéseket. Olasz kollégája pedig kijelentette, hogy tovább akarnak lépni, ellenzik a blokkolást.
Az egyik tagállam vezető diplomáciai képviselője névtelenül úgy foglalt állást: ami van, az gyalázatos, mert a magyarok folyton akadályozzák, hogy az ukránok harcolni tudjanak az agresszor ellen.
Euractiv
Több uniós tagállam is felháborodásának adott hangot, amiért Magyarország lehetetlenné teszi a közös döntéseket Ukrajnáról. Bennfentesek szerint Szijjártó tegnap azzal hozakodott elő magyarázatként, hogy a magyar gazdaság még mindig hátrányos helyzetben van az ukrán piacon, de ezt a többiek lesöpörték az asztalról.
A belga miniszter az EU soros elnökeként azt hangoztatta: elfogadhatatlan, hogy egyetlen kormány megtorpedózza a kulcsfontosságú segítséget Kijev számára, holott a pénzügyi megoldást a legfőbb vezetője is megszavazta pár hónapja az Európai Tanács ülésén.
A kérdés így most a védelmi miniszterek elé kerül, de ha ott sem sikerül áttörést elérni, akkor a nagykövetek próbálnak meg kiutat találni a szerencsétlen helyzetből. A tegnapi események azonban arra utalnak, hogy immár egyre több tagállam minősíti súlyos problémának a magyar húzásokat.
Euronews
Uniós országok elkeseredettségüket hangoztatják, mondván, hogy Magyarország túl messzire ment, amikor sorozatban vétózta meg Ukrajna megsegítését. A külügyminiszterek nem válogatták meg a szavaikat, miután a magyar kormány már összesen 1,5 milliárd eurós részlet kifizetésének az útjába áll, ezért a többiek áttértek arra, hogy bilaterális csatornákon juttassák el az adományokat.
A magyar érvelés hallatán tegnap fennakadt a többi részvevő szeme, mert teljesen légből kapottnak tartják az érvet, mármint hogy biztosíték kell, nehogy Ukrajnában a jövőben bármiféle diszkrimináció érje az OTP, vagy akármelyik másik magyar vállalatot.
Die Welt
Amikor a német kancellár elutasítja, hogy Ukrajna bevethesse a Berlintől kapott rakétákat oroszországi célpontok ellen, akkor olyan díszes társaságban forgolódik, mint a jobboldali-populista Meloni, Orbán és Fico. Ők mindannyian olyanok, akikkel a szociáldemokrata Scholz elvileg semmilyen közösséget nem kíván vállalni, mégis szembemegy a túlélésért harcoló Ukrajna kérésével.
A politikus „béke választási kampányt” folytat, miközben az ukránok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek a fronton. A többi tagország viszont kezdi felülvizsgálni eddigi álláspontját. Azaz Németország elszigetelődik.
Az orosz hadsereg az elmúlt hetekben több száz négyzetkilométert foglalt el, és nyáron eleshet Harkiv is. A Nyugat mégsem hajlandó fokozott segítséget nyújtani Kijevnek. Fél ugyanis, hogy provokálja a Kremlt, ha a nyugati rakéták orosz földön vennének tűz alá célpontokat. Pedig jogilag lehetséges volna.
Ám hírek szerint az amerikai Külügy azon dolgozik, hogy a határ túloldalán beazonosítják a tüzérségi és rakétaállásokat és azokat már lehetne lőni amerikai fegyverekkel. Brüsszelben viszont diplomaták azt kérdezik, vajon a német miniszterelnök a korlátozással nem a putyini békét segíti-e elő?
NATO-stratégák szerint semmi akadálya nem lenne, sőt szükséges az orosz utánpótlási útvonalakat, parancsnoki központokat, fegyverrendszereket, vagy hadiüzemeket szétrombolni. Ez esetben Moszkva kénytelen volna erőket kivonni a frontról, hogy védje a hazai állásokat.
Washington Post
Akcióba lendült az orosz dezinformációs gépezet az EP-választások előtt, és ez már jelzi, mi várható Amerikában, ahogyan közeledik a novemberi elnökválasztás ideje – fejti ki Párizsból Lee Hockstader, a lap európai fő elemzője. Az oroszok már két éve megcsinálták, hogy nagy számban lekoppintották világlapok honlapját és ott Moszkva propagandáját terjesztették, hiába próbálták meg a hatóságok bezárni ezeket az oldalakat.
Most ugyanezt tapasztalni, futószalagon zajlik az orosz beavatkozás, mivel szinte még követni is lehetetlen, hát még megakadályozni a világhálón. Mindenütt álhírekbe, manipulációkba, rossz indulatban ütközni. A vétkeseknek nem kell félniük semmilyen büntetéstől. A háború emelte a tétet Putyin számára, mert azon van, hogy megingassa Kijev nyugati támogatását.
Nem lehet megjósolni, hogy az oroszok meddig mennek el, de látni, milyen nehézségekbe ütköznek a kormányok, a szakértők, illetve a civil szervezetek, amikor próbálják tetten érni az orosz szándékokat. Ráadásul nem kapnak információkat az óriás tech cégektől.
Annak a civil csoportnak a vezetője, amely két éve leleplezte az orosz üzelmeket a világhálón, azt mondja, nem kétséges, hogy a Kreml nyeri meg a propaganda háborút. Inkább már azt kell megkérdezni, vannak-e demokratikus biztosítékok, és hogy mindenkit felelősségre lehet-e vonni? A válasz mind inkább az, hogy nem, ez azonban csak még baljósabbá teszi a kilátásokat az USA-ban.
Politico
Könnyen bajba kerülhet a korábbi, szélsőséges lengyel igazságügyi miniszter, mert a héten kiállt a nyilvánosság elé a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére szolgáló alap korábbi vezetője és arról számolt be, hogy annak idején Ziobro manipulálta a pályázatokat és rengeteg pénzt jogellenesen politikai célokra fordított. Állítólag ebből vették a Pegasus kémprogramot is.
Összesen 66 millió euróról van szó, és a dolgot még pikánsabbá teszi, hogy az ex-tárcavezető volt a főcsővezető az előző kormány idején a Brüsszellel kialakult jogállami vitában. A bírákat ugyanis szigorú állami ellenőrzés alá kívánta helyezni. Emellett főügyészként az ellenfelei nyakában lihegett, a számára problémás eseteket viszont ejtette.
A mostani esetről, amely éppen a választási hadjárat finisében robbant ki, Tusk kormányfő azt mondta, hogy ha hiteles a vallomás, akkor az a példátlan eset történt meg, hogy a főügyész vezetett egy szervezett bűnözői csoportot. Az igazságügyi tárca jelenlegi gazdája további részleteket ígért erre a hétre.
FT
Gideon Rachman azt mondja, hogy Amerikának nem kellene annyira hangoztatnia szabályokra épülő nemzetközi rend fontosságát, mert maga is megszegi a normákat, méghozzá a legtöbbször joggal, miközben amúgy is hanyatlik a sokat emlegetett rendező elv.
A lap első számú külpolitikai szemleírója a washingtoni kettős erkölcs bizonyítékaként hozza fel, hogy Biden 100 %-os vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre, noha ez összeegyeztethetetlen a világkereskedelem előírásaival. Vagy amikor védelmébe veszi Netanjahut, aki ellen a Nemzetközi Bíróság elfogatási parancs kiadására készül, nem a testület mellé áll, hanem szankciókat fontolgat ellene.
A világ nagy részén egyébként is kinevetik az Egyesült Államokat, amikor arról beszél, hogy fenntartja a nemzetköz rendet. Ehelyett inkább a szabad világ védelméért kellene többet tennie hiszen olyan, tekintélyuralmi rendszereket igyekszik feltartóztatni, mint Kína és Oroszország.
És kénytelen maga is kellemetlen alkukat kötni, lásd a büntető vámokat, nehogy Peking vezető szerepre tehessen szert a világ egyik jövendő vezető iparágában. Izrael ügyében pedig azt kell látni, hogy az ICC a térség egyetlen demokratikus államát ültetné a vádlottak padjára, a szír és iráni vezetők viszont megúsznák a disznóságaikat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fel kell adni a nemzetközi jogot, mert az általános anarchiát eredményezne.
A világ demokráciáinak mindazonáltal nem kell mentegetőzniük, amiért nem ismernek irgalmat a szabad társadalmak érdekében.
Der Standard
Paul Lendvai nem tartja kizártnak, hogy Ausztria Hollandia sorsára jut, mert a szélsőséges Szabadságpárt megszilárdítja vezetését az őszi választás előtt. Minden lepattan róla – állítja a korábbi uniós agrárbiztos, a néppárti Franz Fischler. Az ok az, hogy a szavazópolgárok közönyösek, illetve kiábrándultak.
A pártok számára pedig nem az a fontos, hogy mit akarnak elérni Európával, hanem hogy milyen haszonnal járhat számukra Brüsszel. De már nem lehet tovább lavírozni. Annál is kevésbé, mert a szélsőség a hatalom kapuján dörömböl A hollandoknál Wilders ugyan nem került be a kabinetbe, de nem sok jót ígér, hogy a háttérből kívánja befolyásolni az európai politikát.
Az osztrák parlamenti pártok is elutasítják koalíciós partnerként Kicklt, az FPÖ elnökét. Még az ÖVP is, amelyik pedig három tartományban is összeállt a szélsőségesekkel. A feltörekvő ellenzék helyzetét azonban nagymértékben javítja, hogy a többiek saját belső problémáikkal vannak elfoglalva. Vagyis nem kizárt, hogy az ország az ősszel hollandizálódik.
Independent
A Mitsubishi Electric robotja szó szerint egy szempillantás: 0,3 másodperc alatt kirakta a Rubik-kockát, ami 0,075 másodperccel jobb az eddigi világcsúcsnál, és messze felülmúlja az ember eredményét, mert a korai származású amerikai Max Parknak 3,13 másodperc kellett hozzá. Vagyis a gép több, mint 10-szer gyorsabb.
Hogy a automatizálás hová jutott, azt mutatja, hogy 15 éve a gépi csúcs még 1 perc, 4 másodperc volt. A japán óriáscég képviselői azt mondják, a sikert az erős szervomotornak köszönhetik, amely érzékenyen reagál a jelzésekre. Egy-egy oldalt mindössze 0,009 másodperc alatt forgat el.
Az időből most már azért nehéz még lefaragni, mert ha túl gyorsan és nagy erővel csinálnák, akkor egyszerűen szétesik a kocka. Tehát fizikai határok jelentkeznek. Az eredetileg szemléltető eszköznek szánt kockából egyébiránt 1974 óta több mint félmilliárd példány kelt el és változatlanul a világ egyik legnépszerűbb játékszere. A Google-n a legtöbben a többi közt arra kérdeznek rá, hogy miként kell kirakni.
Következő cikk: Világvége hangulat lesz úrrá Ukrajnán
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >