Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Európa a Balkánon is Putyinnal küzd
Fel kell vennie Boszniát, de ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a köztársaság hajtson végre reformokat, különben a szervezet kiteszi magát annak, hogy belülről üresítik ki. Magában a többnemzetiségű köztársaságban a civilek borúlátóan kommentálják a Brüsszelből érkező kedvező jelzéseket.
Kétlik ugyanis, hogy az ország politikusait meg kellene jutalmazni, amikor azok ilyen mértékben nem hajlandóak a változtatásokra. Ám az EU harapófogóban van: egyrészt nem szabad lefelé nivellálnia, amikor a tagsági feltételek teljesítéséről van szó. Minél nagyobb lett a szervezet és minél inkább sokasodtak a problémák az olyanok miatt, mint Orbán, annál inkább nőtt a szkepszis a további bővítésekkel szemben. Főleg olyan esetekben, amikor bajok vannak a jogállamisággal. De itt most számot kell vetni a geopolitikával is, miután Oroszország rátámadt Ukrajnára. Uniós illetékesek készséggel elismerik, hogy a fejlemények belejátszottak a Boszniának tett gesztusokba is. Hiszen Kína is igyekszik kiépíteni befolyását a térségben. Moszkva kifejezetten destruktív szerepet tölt be. Ugyanakkor a Balkán az EU előszobája és Putyin ki is akarja használni, hogy nehézségeket okozzon a szervezetnek. Az olyanokra alapoz, mint Dodik, a boszniai szerbek vezére. De ő már csak azért is igyekszik megtorpedózni a belépést, nehogy összeomoljon a jól kiépített kliensrendszer. És ezzel nincs egyedül a régióban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Spiegel
Az Európai Parlament elnöke azonnal bírálta, hogy Orbán Viktor gratulált Putyinnak a manipulált választáson aratott sikerhez. Metsola úgy fogalmazott az uniós csúcson, hogy ő bizony nem küldene üdvözlő táviratot, hiszen a választás nem volt sem tisztességes, sem szabad.
Majd úgy folytatta: sok ország esetében lehet feszülten várni az eredményt, ám ez semmiképpen sem érvényes Oroszországra. Hiszen az lerohant egy országot, először 2008-ban, majd 2014-ben és azóta sem adja semmi jelét, hogy leállna.
Az észt kormányfő már a brüsszeli tanácskozás előtt közölte, hogy nem nevezné választásnak azt, ami három napok keresztül zajlott orosz földön, inkább úgy mondaná: különleges művelet volt az elnöki poszt gazdájának kijelölésére.
(Orbán Viktoron kívül egyetlen más uniós vezető sem fejezte ki jó kívánságait az orosz államfőnek, a gesztus hatalmas megrökönyödést váltott ki a világsajtóban – a szerk. megj.)
Le Figaro
A pedofil botrány megrengette Orbán rendszerét, a miniszterelnök jelentős politikai válsággal került szembe. A történtek hatalmas lyukat ütöttek a gondosan felépített hatalmi rendszeren és a résben megjelent Magyar Péter, aki a rezsim aranyifja volt, de szembefordult pártjával és keresztes hadjáratot hirdetett, miután erkölcstelennek és korruptnak tartja a hatalmi szerkezetet. A bíróság elé kívánja tárni a bizonyítékokat, hogy megdöntse Orbán uralmát.
A tudósító, Albert Kornél szerint az ügyvéd elsősorban Rogánt vette célba. Azzal vádolja, hogy benne van a Schadl-Völner-ügyben – mellesleg ilyen korrupciós históriák idáig nemigen kerültek napvilágra magyar földön. Külön pikantéria, hogy az egyik vádlott egy államtitkár, mivel a tettesek általában meg szokták úszni az ilyen eseteket. De még ennél is súlyosabb, hogy Magyar azzal gyanúsítja az ügyészséget: az Rogánt védi.
A kormánypárti média persze ellentámadásba ment át, visszaböfög jóformán minden szót, amit a Rogán-féle propaganda a szájába rágott. De nem lehet tudni, mi vezényli Magyart: a bosszúvágy vagy a lelkiismerete? Rogán ugyanakkor az orbánizmus Achilles-sarkának számít, így igen nagy várakozás előzi ki, mivel rukkol ki a renegát újdonsült ellenzéki. De hogy nem szalmalángról van szó, annak igazolására ki kell játszania az ütőkártyáit. Magyar politikai közélet lélegzet visszafojtva figyel.
Süddeutsche Zeitung
A holnapi szlovák elnökválasztás tétje, hogy merre fordul az ország: felülkerekednek-e az EU-ellenes erők, veszély fenyegeti-e a hatalmi ágak megosztását – miközben Magyarország beleavatkozik a fejleményekbe. A nagy esélyes Pellegrininek, Fico szövetségesének nem okoz skrupulusokat, hogy Putyinnal mutatkozzon. Lehet, hogy éppen azért olyan jók a kilátásai, mivel az orosz államfővel, valamint Trumppal és Orbán Viktorral készült képeket rakott ki a honlapjára.
De az is elképzelhető, hogy segít neki a hívő katolikusként a pápával lezajlott találkozó. Megdobogtatja az idős hölgyek szívét, tangóharmonikán játszik és bepiszkolja a ruháját, amikor bányákat keres fel. Viszont ha rajta keresztül Fico megszerzi a legfőbb közjogi méltóságot is, akkor kap aztán csak igazán szabad kezet, hogy kénye-kedve szerint alakítsa át az országot.
A távozó Caputová ellensúlyt képezett. Milan Nics, a Német Külpolitikai Társaság szlovák elemzője úgy értékeli, hogy fordulóponthoz érkezett az egész politikai rendszer. A lelépő elnök asszony is arra figyelmeztet, hogy ha Pellegrini nyer, akkor semmi sem áll az orbáni modell megvalósításának útjában.
Nics szerint a magyar média Pellegrini mögé sorakozott fel. Orbán Viktor a kampányban Ficót segítette. A szakértő attól tart, hogy a 400 ezres felvidéki magyarság inkább Pellegrinire voksol. A vetélytárs, Korcsok, Orbán egyértelmű bírálója, támogatja Ukrajnát és egyértelműen EU-párti.
Economist
Ukrajna európai szövetségesei vagy kimerültek anyagilag, vagy túl kicsik, illetve határozatlanok, így kellene egy igazi partner az orosz agresszió meghiúsítására. Illetve a három tényező sokszor egyszerre áll fenn. Az is látszik, hogy hiba van az államférfiúi nagyság körül. A mostani uniós csúcson ugyan azt szajkózzák, hogy a támogatás egyáltalán nem ingott meg, de ezen nemigen mennek túl.
Hogy nem adnak elég lőszert, az azt jelenti, hogy az ukránok csupán az állásaikat tudják megvédeni, de nem képesek ellenoffenzívát indítani. Még rosszabb, hogy a földrész egyedül maradhat Moszkvával szemben, ha Trump nyer novemberben. Papíron persze tudna elegendő fegyvert adni, ám a legelkötelezettebb támogatók egytől egyik kicsik.
Az olaszok, a spanyolok és a franciák gazdasága már jóval nagyobb, de nemigen van pénzük, hogy fejlesszék a hadiipart. Amúgy amennyi harceszközt Párizs küldött, az továbbra is jelentéktelen. Van még Németország, ám az meg habozik. Most éppen a Taurus cirkáló rakétákat nem hajlandó szállítani.
Lengyelország talán az egyetlen, amely nagy, fizetőképes és kellőképpen aggódik az orosz veszély miatt, ám éppen most fúrta meg az ukrán gabonaexportot, vagyis hazavágja a másik ország gazdaságát, hogy a hazai gazdák kedvére tegyen.
Daily Telegraph
A konzervatív lap biztonságpolitikai szakírója arra hívja fel a figyelmet, hogy Putyin nyíltan készül a háborúra a NATO ellen. Con Coghlin szerint egyértelmű, hogy az elnök a következő 6 évét az szabja meg: paranoid módon az a fixa ideája, hogy összecsap a nyugati szövetséggel. Választási győzelmét arra használta, hogy azt bizonygassa az oroszoknak: a másik fél soha sem félemlítheti meg őket.
Szerinte ugyanis a nyugatiak az ország létére törnek, ezért bővítik az EU-t és a NATO az egykori szovjet érdekövezet több országával. Ő viszont vissza akarja állítani Moszkva egykori szuperhatalmi státuszát, még akkor is, ha emiatt nemzetközi viszály robban ki. Legutóbbi megjegyzései igazolják a nyugati vezetők véleményét, miszerint a Kreml urának területi igényei messze túlmutatnak Ukrajnán.
Egészen különleges, hogy miközben Putyin nyíltan fenyegeti az európai határokat, Trump pedig megkérdőjelezi az Észak-Atlanti Szövetség jövőjét, akadnak államok, amelyek nem törődnek saját védelmükkel. Ha az orosz elnök újjáválasztása sem téríti őket magukhoz, akkor valószínűleg semmi sem.
Neue Zürcher Zeitung
Franciaországban már nem működik a kirekesztés Le Pennel szemben, valami mást kell kitalálni ellene, különben győzhet a három év múlva esedékes elnökválasztáson. A jobboldali-nemzeti politikus közkedveltebb, mint idáig bármikor. Keményen megdolgozott érte, hogy átalakuljon a pártjáról kialakult kép. Jó húzás volt, hogy a 28 éves Bardellát tette meg az RN elnökének, mert ő vonzza a fiatalabb nemzedékeket.
Ügyel arra, nehogy újfent a barna sarokba szoríthassák, képviselői a parlamentben nem pocskondiáznak, a fegyelmezettségükkel tűnnek ki. Minden alkalmat megragadnak, hogy a Nemzeti Tömörülést komoly alternatívaként láttassák. Megszabadult az orosz kapcsolattól is, Le Pen még a háborút is elítélte. Szintén elhatárolódott az AfD-től.
Meg lehet kérdőjelezni, mennyire komoly a változás, de semmiképpen sem szabad azt figyelmen kívül hagyni. Erre már Macron is ráébredt. Feladta a lejáratást, és inkább a másik legkedveltebb témáiban jelenik meg versenytársként. Eddig ugyan nem jött be a stratégia, de 2027-ig még van három hosszú év.
A két politikus a társadalmi törésvonalakat testesíti meg. A globalisták állnak szembe a nacionalistákkal, illetve az elit azokkal szemben, akik elutasítják az elitet. Hogy Le Penéket le lehessen nyomni, ahhoz jobb ötletek, hihetőbb alternatívák szükségesek. Ehhez közvetlenül a társadalomhoz kell fordulni, nem lehet a tűzfal mögül leadott erkölcsi sortüzekre építeni.
Következő cikk: Amikor jön a vonat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >