2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Orbán vasmarka rozsdásodik

Orbán vasmarka rozsdásodik

Nehéz elképzelni, hogy mit ért el Orbán azzal, hogy Ukrajna ügyében szembehelyezkedett a Nyugattal. A Fideszt és a lengyel PiS-t éveken át ideológiai társaknak látták a tekintélyelvű jobboldalon, olyannak, akik majd igyekeznek visszaszorítani a természetes társadalmi rendet megfertőző, genderező dilettánsokat. Amint Putyin elrendelte a támadást, mindkét ország kiemelkedett: a lengyelek az Ukrajnának nyújtandó nyugati támogatás élharcosai lettek, Magyarországot pedig a Kreml EU-n belüli ötödik hadoszlopának tekintik. Magyarország alkalmatlannak bizonyult arra, vagy nem akarta, hogy diverzifikálja energiaforrásait, és az egyik legmagasabb  árat fizette az orosz gázért – ennyit a hűségről. Az országban az EU-n belül a legmagasabb az infláció, és a S&P Global Rating (azelőtt Standard & Poors) hitelminősítő intézet a bóvli előtti utolsó szintre minősítette le az országot.

Ezzel a címmel közölte a 2016-os brexit-népszavazás után alapított, Európa-párti brit folyóirat a The New European a pápalátogatás idején Budapesten járt tudósítójának cikkét.

A szerző a Terror Házában tett látogatásával kezdte írását, azzal, hogy a kiállítás a zsidók 1944-45-ös, az akkori kormány által támogatott kiirtásáról igen hamar áttér a sokkal hosszabb szovjet megszállásra, és az egész bemutató arra van kihegyezve, hogy gonosz külföldi erők által elnyomott országot mutasson be. „Ami nem csoda, hiszen a múzeum igazgatója Schmidt Mária, Orbán egyik fő ideológusa, aki Orbánhoz hasonlóan kommunista agitátorként indul, és onnan járta be a a jobboldali tekintélylevűségig vezető utat, és akárcsak Orbán, szintén nem lát különbséget a két periódus között”.

Az Európa közepén lévő Magyarország lakosságának száma kevesebb, mint tízmillió, és Orbán megjelenése előtt csak nagyon kevés amerikai tudta volna elhelyezni a térképen. Orbán azonban a szerző szerint több, mint egy miniszterelnök, aki egyhuzamban négyszer nyert választást: ő a globális amerikai altright vezércsillaga. „Segített Donald Trump befutásában, és Vlagyimir Putyint ha nem is barátjának, de hasznos szövetségesének tekinti. Gyűlöl mindent, ami az Európai Unió, miközben annak a pénzében fürdik. Orbán sötét zsenialitása az, hogy a módszerei – legalábbis a külső megfigyelő számára – nehezen érzékelhetők. Budapest Szingapúr, vagy Dubai európai változatává lett – korlátlan személyes szabadság, erősen korlátozott közszabadság” - írta a szerző. Ismertette Orbán Viktor karrierjét, amely, mint írta, Soros ösztöndíjával kezdődött, aztán az európai jobbközép személyisége lett, de 2002-ben, a választás elvesztése után minden megváltozott. Az ellenzékben töltött következő nyolc évben mélységes személyes és politikai sértődöttség uralkodott el rajta, és amerikai választási tanácsadót alkalmazott. A hatalomba 2010-ben jutott vissza, és azóta a parlamenti többsége támogatásával folyamatosan konszolidálta szorítását az államon, ellenőrzése alá vonva az igazságszolgáltatást és a sajtót. Arthur Finkelstein amerikai politikai stratégát alkalmazta, és megtanulta tőle a megosztó politikát, valamint a kultúrháborús jelszógyártást. Ellenségképeket jelölt ki, és nekiment mindennek, amit liberálisnak, vagy baloldalinak tekintett. Egykori támogatója, Soros György démonizálása bizonyos antiszemitzimust sugallt.

Trumphoz és Netanjahuhoz hasonlóan Orbán is képes arra, hogy teátrális legyen a retorikájában, miközben a politikai kérdésekben rugalmas tud maradni. Mráz Ágoston Sámuel, a kormánybarát Nézőpont intézet vezetője a szerzőnek elmondta: a címkék Orbánnak nem jönnek be: megpróbálkozott az „illiberális demokráciával”, de az visszafelé sült el, ezért most a nemzeti konzervativizmus mellett maradt, amely szélesebb és kevésbé konfrontáló. 

A szerző rámutatott: az ellenzéki szocialisták végig Orbán kezére játszottak azzal, hogy nem határolódtak el eléggé a volt kommunistáktól, de azzal is, hogy kissé túl lelkesen üdvözölték a globalizációt. Amint Schmidt Mária, Orbán ideológusa egy videoposztban mondta: „Megnyertünk minden ilyen értelmezési csatát”. Ebben a sajátságos világképben a kommunisták csupán a nyugati „neomarxista ideológiára” tértek át, „és újra olyan világban élünk, ahol kirakatperek folynak Amerikától Nyugat-Európáig, mert megbélyegzik azokat, akik nem értenek egyet velük” – idézte a szerző Schmidtet. A Trump elleni vádemelés és Tucker Carlson távozása a Fox Newstól jól illik ebbe az áldozati szerepkörbe.

Ám ha a hatalom a neomarxista mélyállam kezében van, akkor lehet azzal érvelni, hogy az ember mindent elkövet az ez elleni harcban. És ezt a bírók zaklatásával, a szavazókörzetek átalakításával is teszi. Mára már akár egymillió magyar is elhagyta az országot - ami azért a lakosság 10 százaléka -, hogy külföldön dolgozzon, vagy hogy toleránsabb társadalomban éljen. A külföldre távozott szavazók útjába minden lehetséges akadályt odagördítenek a szavazáskor, viszont ennek az ellenkezője áll arra a hasonló számú szavazóra, aki a szomszédos országokban él, és túlnyomórészt konzervatív. Hatalmas pénzeket költenek a Facebookra. Nagyon kevés kivétellel minden fontosabb orgánum és tévécsatorna a kormány kezében van. Krekó Pétert idézve a szerző azt írta: „Orbán az információs autokrácia vezető személyisége a világon. Olyan rendszert hozott létre, amelyben nem szükséges erőszakot, vagy nyílt megtorlást alkalmazni. Ideológiai szavazatszerző gép, profi, és rendkívül hatékony”.

Minél tovább van kormányon Orbán, annál inkább ellenőrzése alá vonja a közélet minden szféráját. A miniszterelnök támogatása előnyös, pontosabban szükségszerű karrierdöntés minden vezető üzletember, médiaszemélyiség, illetve bárki számára, akiben van ambíció. 

A politikai szabadság erodálásával annyira járványszerűvé lett a korrupció és a nepotizmus, hogy a legnagyobb része ma már technikailag jogszerű. Orbán megváltoztatta a közbeszerzési szabályokat, az illetékes hatóságban az ő emberei ülnek, és ő osztja a pénzt a családjának, barátainak és támogatóinak. Ugyanez érvényes az Állami Számvevőszékre és a legfőbb ügyészségre is.

A pápa a látogatásán ugyan a migránsokkal szembeni toleranciát prédikált, ami kicsit kényelmetlen lehetett, de a háromnapos látogatás hatalmas propagandalendületet jelentett Orbánnak, aki protestáns, és a katolikus tanítást saját tradicionalista, nemzeti-konzervatív céljai érdekében tette a magáévá. 

Ukrajna megváltoztatta a dolgokat, részben Orbán javára, részben a kárára. Lehetővé tette számára a szavazók összefogását a megnőtt feszültség idején, de felszínre hozott néhány fontos nehézséget és valószínűtlen szakadást is.

Az elmúlt több mint egy évtizedben Orbán a Nyugat hanyatlásáról szóló narratívát terjesztette. Ez ideológiai leplet biztosított számára, valamint ürügyet, hogy Moszkva és Peking felé forduljon. Az ukránok kitartása, továbbá az amerikaiak és az európaiak eltökéltsége rosszul érte.

Az EU kezd Orbánba belefáradni, eljárásokat folytat ellene egyebek között az Európai Bíróságon, és eurómilliárdokat fagyasztott be. Ez a csata csak folytatódni fog, és aligha hoz egyértelmű végeredményt. Számos magyar beszélgetőpartner ezt ideológiai kérdésnek tekinti, mások puszta pragmatizmusnak. Annyi bizonyos, hogy Orbán nem így indult: 2008-ban, amikor Kreml-párti erők elfoglalták Georgiát (Grúzia), határozottan elítélte az orosz agressziót és viselkedést.

Nehéz elképzelni, hogy mit ért el Orbán azzal, hogy Ukrajna ügyében szembehelyezkedett a Nyugattal. A Fideszt és a lengyel PiS-t éveken át ideológiai társaknak látták a tekintélyelvű jobboldalon, olyannak, akik majd igyekeznek visszaszorítani a természetes társadalmi rendet megfertőző, genderező dilettánsokat. Amint Putyin elrendelte a támadást, mindkét ország kiemelkedett: a lengyelek az Ukrajnának nyújtandó nyugati támogatás élharcosai lettek, Magyarországot pedig a Kreml EU-n belüli ötödik hadoszlopának tekintik.

Magyarország alkalmatlannak bizonyult arra, vagy nem akarta, hogy diverzifikálja energiaforrásait, és az egyik legmagasabb  árat fizette az orosz gázért – ennyit a hűségről. Az országban az EU-n belül a legmagasabb az infláció, és a S&P Global Rating (azelőtt Standard & Poors) hitelminősítő intézet a bóvli előtti utolsó szintre minősítette le az országot.

Magyarország jelenlegi nehéz helyzetét talán úgy lehet a legjobban megérteni, ha azt mondjuk, hogy visszatér a múltba – írta a szerző, és a Nagy Imre szobor eltávolítását és annak módját hozta fel.

 

2023. május 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább