2024. május 6. hétfő
Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Az orosz invázió megváltoztatta a NATO stratégiáját

Az orosz invázió megváltoztatta a NATO stratégiáját

A NATO felkészül arra, hogy kénytelen lesz harcolni keleti határai mentén az ottani tagállamok védelmében. Ennek megfelelően átalakítja egész tervezési rendszerét. Már nem az elrettentés a fontos, hanem hogy orosz támadás esetén azonnal fel tudja venni a küzdelmet a terepen, ne kelljen megvárni, amíg megérkeznek a felmentő seregek. Főleg a lengyelek és a baltiak nem szeretnének egyetlen napot sem orosz megszállás alatt eltölteni. Hiszen, amikor Moszkva tavaly februárban megindította csapatait, azok kezdetben nagyobb területeket foglaltak el, mint egynémely balti köztársaság. Ennélfogva a katonai szövetség máris több alakulatot állomásoztat a keleti határ mentén, és jobban összehangolja az amerikai és európai szövetségesek elképzeléseit. Továbbá a tagok többet fordítanak védelmi célokra, Brüsszelből részletesebben megszabják, milyen különleges feladatokra kell felkészülniük a nemzeti hadseregeknek és még az is felmerült, hogy a nehézfegyverzetet a helyszínen tárolják. A cél az, hogy Moszkva jobban lássa, mi vár rá, ha netán támadásba lendül. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Reuters

 

Az uniós nagykövetek a héten külön tanácskozást szentelnek az ukrán élelmiszer import ellen elrendelt magyar és lengyel tilalomnak. Ezt egy magas rangú brüsszeli tisztségviselő jelentette be, névtelenséget kérve. Megerősítette, hogy az alacsony világpiaci árak és kereslet miatt az érkező gabonából jelentős mennyiség marad a két országban. Márpedig a túlkínálat politikai kérdéssé vált a választásokra készülő lengyel vezetés számára.

Ezzel együtt az EU magyarázatot vár a két kormánytól és utána reagálni kíván. Mint a névtelen nyilatkozó elmondta, remélhetőleg a Bizottság olyan javaslattal rukkol ki. De majd meglátják, hogy mi lehet tenni a következő hetekben, hónapokban.

 

Politico

 

A cseh agrárminiszter úgy reagált a magyar és lengyel gabonakorlátozásra, hogy egyoldalú lépésekkel nem lehet megoldani semmit sem. Ám nagyon úgy néz ki, hogy a két kormány kemény válaszra készülhet Brüsszel részéről. A Bizottság ugyan azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem lehet teljesen egyértelműen megítélni, mennyire volt jogsértő a budapesti, illetve varsói lépés, ám névtelenséget kérő brüsszeli illetékesek nagyon is határozottan fogalmaznak.

Eszerint törvénytelen és a céllal ellentétes az, amit a Fidesz, illetve a PiS csinál. Emellett veszélyezteti az Ukrajna iránt tanúsított szolidaritást. De még akár időzített politikai bomba is lehet belőle.

A lengyel EU-nagykövet kifejtette, hogy az eddigi szolidaritási csatornák bedugultak. Nem tudják ellenőrizni a tranzitküldeményeket. Így jelenleg 4 millió tonna ukrán gabonát tárolnak a lengyel silókban. A helyzet stabilizálásához idő kell. Egy uniós diplomata szerint ugyanakkor ez nem más, mint látványpolitizálást. Varsó azt próbálja jelezni, hogy kiáll a gazdák mellett. Ám nem elegáns, amit csinál, különösen az ukránok megsegítése szempontjából.

A már említett cseh szakminiszter azt közölte, hogy ő magától a (lengyel) mezőgazdasági biztostól hallotta: elfogadhatatlan a magyar és a lengyel intézkedés.

 

FAZ

 

A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet illetékes szakértője arra számít, hogy Magyarország és Lengyelország nem tudja sokáig fenntartani az ukrán gabona beviteli tilalmát. Inkább csak arra szolgál a keménykedés, hogy a két ország ütőkártyát tudjon kijátszani és így nagyobb uniós támogatásokhoz jusson.

Olga Pindjuk szerint ugyanakkor a helyzetet bonyolítja, hogy a korlátozás vonatkozik a tranzitszállítmányokra (legalábbis jelen ismeretek alapján a lengyelek esetében – a szerk. megj), ez pedig nehéz feladat elé állítja az élelmiszerhiánnyal küszködő afrikai államokat. Lengyelországban havi 5-700 ezer tonna szállítása akadt el.

A Bizottság ugyanakkor dühös, mert úgy véli, hogy aki stabilizálni akarja Ukrajnát, az nem gátolhatja az ország legfontosabb mezőgazdasági termékének kivitelét. Az EU ugyanakkor elismeri, hogy nehéz helyzetbe kerültek az érintett országok, ezért több tízmilliós nagyságrendben rendkívüli segélyt irányzott elő.

Ám egyben emlékeztet arra, hogy a szárazság miatt legutóbb Magyarországon pl. rossz volt a kukoricatermés, így a beérkező mennyiség enyhít a keresleten. Vagyis enélkül még magasabbak volnának az árak. De persze a 3. világ ellátása sokkal inkább azon múlik, működhetnek-e a fekete-tengeri kikötők. És itt Oroszország megint feltételeket támaszt.

Economist

 

A magyar és a lengyel gazdák ugyan azt mondják, hogy a vámmentesen beérkező ukrán gabona tönkreteszi a piacot, ám a tilalom mögött javarészt a politika húzódik meg. Lengyelországban ősszel választások lesznek és a PiS sorsa a vidéki szavazóktól függ. A két lázadó kormány ily módon aligha hátrál meg. Viszont a felfordulás aláássa az EU hitelét Ukrajna szilárd szövetségeseként.

 

Politico

 

Németország hivatalosan kezdeményezte, hogy az EU az orosz nukleáris ágazatra is terjessze ki a szankciókat. Bár a lépést Magyarország ellenzi a leghangosabban, hiszen Paks orosz kölcsönből bővül, az illetékes német államminiszter csupán Franciaországot nevezte meg, mármint, hogy leginkább azt kell meggyőzni az intézkedés szükségességéről.

Sven Giegold jelezte, hogy ennek érdekében a tilalmat csak átmeneti időszak után vezetnék be. A német gazdasági miniszter közben azzal magyarázta a szándékot, hogy indokolhatatlan, miért maradna ki a szektor, amikor a nukleáris energia rendkívül érzékeny terület és Oroszországot már nem lehet megbízható partnernek tekinteni. Egyébiránt főleg a keleti tagok közül nagyon sokan egyetértenek a retorzióval. 

Egyébként a franciáknak több közös vállalatuk is van a Roszatommal, továbbá szerződtek vele fűtőanyagok gyártására, újrafeldolgozására, valamint az elhasznált hasadóanyagok tárolására is. 

 

New York Times

 

A NATO felkészül arra, hogy kénytelen lesz harcolni keleti határai mentén az ottani tagállamok védelmében. Ennek megfelelően átalakítja egész tervezési rendszerét. Már nem az elrettentés a fontos, hanem hogy orosz támadás esetén azonnal fel tudja venni a küzdelmet a terepen, ne kelljen megvárni, amíg megérkeznek a felmentő seregek.

Főleg a lengyelek és a baltiak nem szeretnének egyetlen napot sem orosz megszállás alatt eltölteni. Hiszen, amikor Moszkva tavaly februárban megindította csapatait, azok kezdetben nagyobb területeket foglaltak el, mint egynémely balti köztársaság. Ennélfogva a katonai szövetség máris több alakulatot állomásoztat a keleti határ mentén, és jobban összehangolja az amerikai és európai szövetségesek elképzeléseit.

Továbbá a tagok többet fordítanak védelmi célokra, Brüsszelből részletesebben megszabják, milyen különleges feladatokra kell felkészülniük a nemzeti hadseregeknek és még az is felmerült, hogy a nehézfegyverzetet a helyszínen tárolják. A cél az, hogy Moszkva jobban lássa, mi vár rá, ha netán támadásba lendül. Ennek megfelelően 8, többnemzetiségű zászlóalj van a térség nyolc államában, így magyar földön is, de ezeket dandárrá bővítenék, 4-5 ezer fős létszámmal.

Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet azt mondja, a NATO egy időre szabadságra ment a történelemből, de Putyin emlékeztette arra, hogy nem szabad megfeledkezni a kollektív biztonságról.

 

Guardian

 

A nyugati diplomácia és biztonságpolitika öt kiemelkedő személyisége nyílt levélben sürgeti, hogy a szövetségesek adjanak meg minden támogatást Ukrajnának, mert ha a demokráciák elszántak, akkor vereségre van ítélve Putyin háborúja. Az aláírók, akik közt ott van a müncheni Biztonsági Konferencia elnöke, továbbá egy brit, egy francia, egy amerikai és egy olasz szakértő, azt hangsúlyozzák, hogy mindenképpen el kell kerülni a szörnyű patthelyzetet a fronton.

Merthogy Moszkva nem adta fel a tervét, hogy elfoglalja Ukrajnát, ám ha ez sikerül neki, akkor utána Moldova és nem kizárt, hogy a 3 balti köztársaság jön. Így azután nem lehet kizárni az összecsapást a NATO-val sem. Az orosz győzelem aláásná a szabályokra épülő nemzetközi rendet, a világpolitika alapelveit. Precedenst szolgáltatna a területhódításra.

A Kreml azonban alapvetően alábecsüli a szabadság erejét. Ám a szabadságot meg kell védeni, ezért kell minden lehetséges segítséget megadni az ukrán szabadságharcosoknak. Mert az eddigi szállítmányok nem elegendőek, csakis állóháborút eredményeznek. Viszont minél előbb megérti Putyin, hogy nincs esélye, annál gyorsabban lehetséges a béke és ér véget az ukrán nép szenvedése. Ezért harckocsikat, nagyobb hatótávolságú rakétákat, valamint vadászgépeket kell adni Kijevnek.  

Sok függ a béke szempontjából attól, milyen szerepet játszik Kína a viszályban. De ne legyen kétség: Peking nagyon nem szeretné, ha Oroszország nyílt társadalom lenne.Minden érdeke azt diktálja, hogy Putyin hatalmon maradjon. A Nyugatnak ugyanakkor sokkal aktívabban kell fellépnie a fejlődő tábor megnyerésére. Ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni az európai védelmet. De a lényeg, hogy Ukrajnát kell segíteni, mert ha a szabadság jobban fel vagy fegyverezve, mint a zsarnokság, akkor nem kétséges a siker.

 

FT

 

Ukrajna megosztotta a világot, és ennek első számú haszonélvező Kína, amely gyorsan növeli a befolyását olyan országokban, amelyek nem értenek egyet az amerikai állásponttal. Ezt fejti ki legújabb kommentárjában Gideon Rachman, az újság fő külpolitikai szakértője. Kína üzenete az, hogy ő a béke és a kereskedelem pártján áll, míg az USA háborút és szankciókat akar.

A fejlődő államok többségének véleményét egy indiai politológus fogalmazta meg, miszerint a 3. világ pont olyan problematikusnak látja a washingtoni megközelítést, mint magát az inváziót. Erre alapoz Kína. Annál is inkább, mert fenn akarja tartani az áruforgalmat Moszkvával, akárcsak India és Brazília. Az indiai külügyminiszter szerint a gond ott van, hogy az európaiak úgy gondolják: az ő bajuk egyben a világ baja, viszont a többiek problémáival már nem törődnek. Ezért nem sikerül rávenni a globális Délt az oroszok kiközösítésére.

A szankciók folytán a háború felnyomja az élelmiszer és az energia árát, amit szegények szenvednek meg világszerte. És már a dollár sem jelent biztonságos eszközt világvalutaként, mert több kormány is attól tart, hogy mi lesz velük akkor, ha geopolitikai vitába keverednek Washingtonnal. Így ha Amerikának nem sikerül áthangolni a világ többi részét, akkor veszélybe kerülhet globális pozíciója.

 

Washington Post

 

Az egyik legjobb amerikai biztonsági elemző arra figyelmeztet, hogy az orosz-kínai versengésben az igazi veszélyt a nukleáris háború jelenti. Max Boot, aki a Külkapcsolati Tanács nevű agytrösztnél dolgozik, idézi a CIA egyik egykori munkatársát, aki nem érti, miként nézheti a világ ilyen nyugodtan a Tajvan körüli fejleményeket, amikor azok vége az atomfegyverek bevetése lehet.

Peking javában fejleszti atomütőerejét, és várhatóan nem habozik azt mozgósítani, ha úgy ítéli meg, hogy a párt hatalma kerül veszélybe. Márpedig pont ez a helyzet áll elő, ha nem sikerül elfoglalnia a szigetet. Ráadásul az Egyesült Államok aligha tud hatékonyan segíteni Tajpejnek, ha nem vesz célba támaszpontokat az anyaországban. Erre válaszul Kína amerikai bázisok ellen indíthat csapást, nem csupán a térségben, hanem akár a Nyugati partvidéken.

Márpedig ha két atomhatalom fordul egymás ellen, nagyon nehéz lenne hagyományos fegyverekre korlátozni a viszályt. És ha az elején csupán harcászati nukleáris eszközöket mozgósítanak is, onnantól kezdve aligha van megállás. Ebből az következik, hogy Washingtonnak továbbra is ki kell állnia Tajvan mellett, de fenn kell tartania a párbeszédet Pekinggel, és kerülnie kell a szükségtelen provokációkat. Pl. ne hergelje Pekinget azzal, hogy elismeri a szigetország függetlenségét. Ily módon ugyanis el lehet kerülni a teljes nukleáris megsemmisítést és ez igazán nem nagy ár cserében.

 

Washington Post

 

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy mind a 25 évre ítélt ellenzéki Kara-Murzát, mind Oroszországot megilleti a szabadság, ezért Amerikának első lépésként el kell érnie, hogy fogolycsere útján kiszabaduljon az ellenzéki újságíró, aki egyébként rendszeresen szokott írni elemzéseket a washingtoni lapba.

A szerkesztőségi állásfoglalás rámutat, hogy 3 okból is sürgősen segíteni kell a rabnak, akinek a bűne mindössze annyi, hogy szót emelt a háború ellen. Egyrészt az egészsége törékeny, nem bírna ki negyedszázadot a rács mögött. Másrészt akkora szabadságvesztést szabtak ki rá, amekkorát a sztálini idők óta idáig még senkire sem. Harmadrészt azért is fel kell lépni az érdekében, mert az olyanok mint ő jelentik a nagy reménységet a Putyin utáni Oroszország számára.

Úgy tért haza tavaly, hogy tudta, milyen veszély fenyegeti. Csupán élt a szólásszabadság jogával, egyáltalán nem követett el hazaárulást. Korábban már kétszer próbálta megmérgezni az orosz titkosszolgálat. Ám egyik ügyvédje szerint most az élete forog kockán. Sokat kell tenni azért, hogy elengedjék, de az orosz szabadság megmentéséért is. 

 

FAZ

 

A jobboldali újság kommentárja úgy értékeli, hogy Angela Merkel teljesen rossz politikáért kapta meg a legmagasabb német kitüntetést. Hiszen leginkább a most zajló háború mutatja, hogy hiába tüntette fel magát Kelet-Európa ügyvédjeként, nem előzte meg a válságot, pedig megtehette volna. És folytatódik a menekülthullám is, ami szintén nem válik a politikus dicsőségére.

Ettől még persze keményen dolgozott hatalma 16 évében, de az államfő nagy hibát követett el, amikor az elismerést odaadományozta a politikusnak, aki pedig ragaszkodik ahhoz, hogy alapvetően mindent jól csinált. Ám a teljesítményéért valójában egyáltalán nem jár jutalom. Még akkor sem, ha a kitüntetések csupán pillanatfelvételt jelentenek, nem pedig az elvégzett sok évtizedes munka díjazását. Mellesleg inkább annak a véleményéről árulkodnak, aki odaítéli őket. Amúgy pedig annak idején maga Steinmeier is kivette részét a melléfogásokból.

 

2023. április 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább