Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ketten von der Leyennel szemben
A Spiegel úgy mutatja be Daniel Freundot, illetve Moritz Körnert, mint furcsa párt, amely jó két éve jobb belátásra bírta a Bizottság elnökét a magyar és a lengyel jogállam ügyében. Merthogy von der Leyennek nemigen fűlt hozzá a foga, hogy szankciót rendeljen el a két renitens kormány ellen, ám az EP német zöld, illetve liberális képviselője többséget tudott szerezni nézetének Strasbourgban. Így Brüsszel kénytelen volt felülvizsgálni álláspontját. 2020 végén a tét az volt, hogy sikerül-e megmenti Európában a jogállamot, ennek érdekében dolgozták ki azt a mechanizmust, amelynek értelmében fel lehet függeszteni a kifizetéseket, ha valamely tagállam pártolja a korrupciót, vagy korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét. A két politikusnak oroszlánrésze volt abban, hogy a szabályozás nem maradt írott malaszt, így most már az EU milliárdokat fagyasztott be Magyarországnak, illetve Lengyelországnak. Ennélfogva Freund és Körner összefogása Európának is hasznos. Társult hozzájuk a szociáldemokrata Barley, de tengelyt akasztott a Fidesszel, illetve a PiS-szel Jourová, a Bizottság alelnöke is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post/AP
Szijjártó Péter ráerősített arra az újra előtérbe került hivatalos kommunikációs vonalra, hogy Svédország és Finnország azért lesheti hónapok óta, mikor hagyja jóvá NATO-felvételüket az Országgyűlés, mert túlságosan is beleütötték az orrukat a magyar jogállam ügyeibe. Az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatban a külügyminiszter megismételte, amit Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója egy nappal korábban üzent: a svédek csak magukat okolhatják, mert nem tanúsítottak kellő tiszteletet, demokratikus és kulturális kérdésekben, márpedig ebből a magyar képviselőknek elegük van.
És ez a politikus szerint vonatkozik a finnekre is, bár az ő csatlakozásukról a honatyák elvileg holnap voksolnak. De hogy a svéd belépés mikor kerül napirendre, az nem ismeretes a nyilvánosság számára. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a kritika megnehezíti az együttműködést a Nyugattal. Az meg teljes mértékben elfogadhatatlan, tette hozzá, hogy svéd és finn vezetők kétségbe vonják a magyar politikai rendszer demokratikus jellegét.
A jelentés magyarázatként megjegyzi, hogy az EU milliárdos támogatást tart vissza, mivel azzal vádolja a populista Orbán Viktort, hogy az korlátozza sajtószabadságot, valamint az LMBT-jogokat. Továbbá, hogy eltűri a nagy fokú korrupciót, az állami intézményeket pedig a Fidesz szolgálatába állította. Kitér a hírügynökség arra is, hogy sokak szerint a svéd és finn csatlakozás körüli felhajtással a magyar fél csakis engedményeket igyekszik kicsikarni Brüsszeltől.
A háborúról Szijjártó kijelentette, hogy országa ugyan a békét szorgalmazza, de ez nem azt jelenti, hogy a magyar felfogás alapján Oroszország megtarthatja a megszállt területeket. Egyelőre tűzszünet kell, utána lehet meghatározni a határokat.
Amerikához fűződő viszonyról azt fejtegette, hogy az Trump alatt remek volt, de Biden alatt már korántsem ilyen kiválóak a kapcsolatok. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány jobboldali, kereszténydemokrata, konzervatív és hazafias. Ám amelyik ország nem áll be a politika fő sodorvonalába, és közben még sikeres is, az nem smakkol a liberális elitnek.
Trump pl. soha nem akarta, hogy Magyarország módosítsa véleményét a családról, a migrációról vagy társadalmi kérdésekről. Sokan ma szívesebben látnák, ha a korábbi elnök hozzáállása érvényesülne Oroszország kapcsán. Sokatmondóan rámutatott: amikor a republikánus politikus volt a Fehér Ház lakója, Moszkva senki sem támadott meg.
Spiegel
A lap úgy mutatja be Daniel Freundot, illetve Moritz Körnert, mint furcsa párt, amely jó két éve jobb belátásra bírta a Bizottság elnökét a magyar és a lengyel jogállam ügyében. Merthogy von der Leyennek nemigen fűlt hozzá a foga, hogy szankciót rendeljen el a két renitens kormány ellen, ám az EP német zöld, illetve liberális képviselője többséget tudott szerezni nézetének Strasbourgban. Így Brüsszel kénytelen volt felülvizsgálni álláspontját.
2020 végén a tét az volt, hogy sikerül-e megmenti Európában a jogállamot, ennek érdekében dolgozták ki azt a mechanizmust, amelynek értelmében fel lehet függeszteni a kifizetéseket, ha valamely tagállam pártolja a korrupciót, vagy korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A két politikusnak oroszlánrésze volt abban, hogy a szabályozás nem maradt írott malaszt, így most már az EU milliárdokat fagyasztott be Magyarországnak, illetve Lengyelországnak. Ennélfogva Freund és Körner összefogása Európának is hasznos. Társult hozzájuk a szociáldemokrata Barley, de tengelyt akasztott a Fidesszel, illetve a PiS-szel Jourová, a Bizottság alelnöke is.
Így azután von der Leyennek a végén nem maradt más választása, pedig eredetileg nem akart konfliktust és mindig újabb és újabb kifogást talált a fellépés halogatására. Inkább fizetett volna a koronaalapból. Ám a két német politikus nem hagyta békén a honfitársnőjét, egyre élesebben támadta. Az bizonyult döntőnek, hogy közbenjárásukra az EP perrel fenyegette meg az Unió végrehajtó testületét, miután sikerült megnyerni hozzá a kereszténydemokratákat.
Freund és Körner különben azonos nézeten van az emberi jogok és nemi kisebbségek megítélése ügyében is. Meg hogy merre menjen Európa. Céljaik elérésére időnként még azt is eljátsszák, hogy egyik a jó, másikuk pedig a rossz zsaru. De mint a jogállamiság példája mutatja, eddig bejött a stratégiájuk.
Neue Zürcher Zeitung
Kelet-Európa nem tud meglenni az atomenergia nélkül, például azért, hogy tudja a nyugati autókat gyártani – állítja körképében a svájci lap, amely azzal kezdi, hogy jelen állás szerint Paks 2 nemzetközi együttműködés eredményeként születne meg: a reaktort és a pénzt a Roszatom adja, a turbinát az amerikai GE, a vezérlő berendezést előreláthatólag a Siemens és a francia Framatome szállítja.
Vagyis olyasfajta kooperáció ez, amelyre a háború óta nemigen van példa. A magyar kormány úgy gondolja, hogy rá van szorulva a nukleáris energiára, az kell a biztonságos ellátáshoz. Más országok is ugyanígy vélekednek a régióban, pláne hogy korábban igen csak függtek az orosz gáztól. Azon kívül klímavédelmi okokból meg kell válniuk a hőerőművektől.
A cseheknél azonban az új blokkok építését az állam finanszírozza. Megkerülhetetlen a bővítés, mert az ország nem a megújuló forrásokra kíván támaszkodni, viszont az iparnak egyre több áramra van szüksége. Magyarországon ebbe az irányba hat, hogy igencsak energiaigényes az akkumulátorgyártás. Meg hogy a fogyasztás nagyjából állandó, a nap és a szél viszont nem tudja szavatolni a folyamatos áramtermelést, csak ha tároló is van. Ám ez utóbbi hiánycikknek számít jóformán az egész földrészen.
Washington Post
A vezércikk azt ajánlja, hogy az Egyesült Államok csak legyen óvatos a Peking-Moszkva-tengellyel. Merthogy látszik: Hszi hajlandó kijátszani az orosz kártyát, miután úgy véli, hogy az USA megpróbálja körbevenni országát, és igyekszik meggátolni annak gazdasági és katonai felemelkedését.
Vagyis elvileg ugyanolyan alapvető változás mehet végbe a nemzetközi erőviszonyokban, mint amikor az USA fél évszázaddal ezelőtt nyitott Kína felé – Oroszország ellenében. Úgyhogy Washington és szövetségesei jól teszik, ha reagálnak. A Kreml a NATO keleti bővítését létveszélynek tekinti. Peking attól tart, hogy Amerika külön NATO-t akar létrehozni az Indiai- és a Csendes-óceán térségében, a Fülöp-szigetektől Ausztráliáig.
Mindkét ország megveti a demokratikus értékeket, valamint a szabályokra épülő világrendet. Biztosak abban, hogy felsőbbrendű az általuk képviselt autokrata kormányzati modell. Biden jól mondta, hogy a háború a demokrácia és a tekintélyuralom, a szabadság és az elnyomás küzdelmét jelenti. De nemigen tudta meggyőzni róla Hszit, aki azzal házal, hogy a nyugati jogállam lejárt lemez.
De segíthet, ha a Kína önérdekére hivatkozva sikerül rávenni Hszit, hogy vesse be barátságát Putyinnál a válság igazi megoldása érdekében. Peking számára Európával sokkal fontosabbak a gazdasági kapcsolatok, mint Moszkvával. Erre emlékeztetni kell a politikust. Az európaiaknak egyértelmű jelzést kell küldeniük, hogy Kínának a rendezés érdekében kell közbenjárnia az oroszoknál, ahelyett hogy megerősítené az orosz gazdaságot.
Süddeutsche Zeitung
Oroszország és Kína alternatív világrend kialakításán ügyködik, az egyik a háborúval, a másik ravasz ideológiával, de mindkettő a demokráciát tekinti a legnagyobb ellenfélnek. Hszi moszkvai útja után egyértelmű, hogy az invázió csupán másodrangú, mert a lényeg, hogy védelmi szövetséget hoznak létre a demokratikus világ ellen, a Keleti-tengertől a Csendes-óceánig.
Az ideológiai-politikai erődemonstráció nem csupán az USA, hanem a 2. világháború óta fennálló rendező elv ellen irányul – isten hozott a kínai elnök veszedelmes valóságában. Peking a külpolitikát is a Kommunista Párt legfőbb dogmájának, a hatalom hosszú távú megőrzésének rendelte alá. És ennek része a kínai elképzelésnek megfelelő világrend.
Az elnök azonban – Putyintól eltérően – nem neorevizionista célokat követ, nem a történelem és személyes sértettség vezérli. Hozzá képest orosz kollégája kispályás ideológus, akinek félig kiérlelt felfogását még a saját emberei sem hiszik el. Hszi a nemzetközi porondon arra alapoz, hogy fel kell számolni a fennálló rendet, benne az állam, a jog és a humanizmus nyugati értelmezésével. Amit ő kínál, az diktatórikus, a szabadság fokáról a vezetés hivatott dönteni.
A kínai vezetés meg van győződve, hogy a haladó szocializmus útja együtt jár a nyugati demokrácia-fogalom bukásával. Sikeresen megnyert egy sor kormányt, így Brazíliát, Dél-Afrikát, Magyarországot és most már sokkoló sebességgel alighanem Izraelt is, mert ezek a rezsimek hálásak a rugalmasságért a demokrácia és a tekintélyuralom közti mezsgyén.
Készséggel elfogadják, hogy egyetlen állam sem kényszerítheti rá a másikra a maga értékmodelljét, legyen szó az emberi jogokról vagy a demokráciáról. A be nem avatkozás elve fedezéket nyújt nekik. Hszi fél attól, hogy Amerika bekeríti, és az veszélyes lehet, ha Oroszország vereséget szenved és netán összeomlik.
Washington Kína politikája is agresszív, továbbá szintén képtelen a párbeszédre. És a kínai elnök moszkvai látogatása megerősítette, hogy a háborúnak valóban globális a magva. Azt is próbára teszi, hogy az USA mennyire elszánt Pekinggel szemben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >