2023. június 2. péntek
Ma Kármen, Anita, Péter, Marcellinusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Örökösödési háború

Örökösödési háború

A miniszterelnök szobájának faláról Tisza István képe néz le. Gondol-e Orbán az erős ember és vele rendszerének bukására? Mikor kezdődött? Amikor belement a világháborús szerepbe? Ferenc József halálakor? Amikor a viszonyok befagyasztására törekvő merev politikájával elidegenítette és demoralizálta természetes szövetségeseit? Amikor felélte politikai tőkéjét? Amikor nem vette észre, hogy a történelem futólépésre váltott? Amikor 1917. május 23-án Gyöngyösön, az ifjú király remegő szájszéllel, de kimondta: elvárom a lemondását? Amikor kimondta: „ezt a háborút elvesztettük”. Igaz, Tisza hitt abban, amit tett. A mai miniszterelnök önmagán kívül nem hisz senkiben és semmiben. Megjött a tavasz. Európának sikerült orosz energiafüggőségét egy év alatt radikálisan csökkentenie. Az európaiak nem fagytak meg. Az európai gazdaságok nem omlottak össze. A Nyugat egysége nem bomlott fel. Orbán Magyarországa egyedül maradt. Vesztett. S vele vesztettünk mi is. Lengyel László (Népszava):

Az örökösödési háborúban két irányzat harcol. Az egyik, érdekei és értékei alapján a személyes önkényuralom híve, meggyőződése, hogy a rendszer Orbánnal áll vagy bukik. Orbán nélkül nincs Orbán-rendszer – ez a Rogán-doktrína: kapaszkodjunk Orbán varázsköpenyébe, kizárólag vele folytatható a rendszer. Ahogy Kádár rendszere elbukott Kádár nélkül, és Trump, Putyin, Erdoğan rendszerei nem működnek Trump, Putyin és Erdoğan nélkül, a személyes autokráciák nem fordíthatók át intézményes egyeduralomba, mert hiányoznak hozzá az intézményi feltételek. A populista-nacionalista eszméknek, a hatalom és az anyagi javak közvetlen elosztásának a személyes autokrácia rendszere felel meg. Orbán a migránsellenesség, a nemzetállami szuverenitás és a „csak mi vagyunk”, a „maradjunk ki mindenből” – háborúból, világjárványból, klímaváltozásból, másokkal való szolidaritásból – hazai és nemzetközi arca. Költségvetési túl-elosztás, erőltetett növekedés nélkül nemcsak Orbán, a rendszer is bukik. Mindent alá kell vetni Orbán támogatottságának, kizárólag azt kell nézni, hogy mi erősíti vagy gyengíti személyes hatalmát. Erőt kell mutatni, s kitartani 2025 tavaszáig, Trump visszatéréséig. Orbán: kibír a gazdaság két évet összeomlás nélkül? Nagy Márton: kibír. És a társadalom lázadás nélkül? Rogán: kibír. Orbán: akkor a cél, a fennálló viszonyok befagyasztása. Aki kiszabadul a fagyasztóból, azon átgázolunk!

A másik irányzat az intézményes önkényuralomban hisz: a rendszer fenntartható Orbán nélkül, sőt, csak nélküle tartható fenn. A rendszer jól volt összerakva, s 2018-19-ig olajozottan működött. Amikor Orbán kézi vezérléssel a közigazgatási, a gazdasági és az európai intézmények ellenében kezdte kormányozni, szétzilálta a rendszert, működőképességét és hatékonyságát rontotta, s egy jól kormányzott intézményi autokráciát rosszul kormányzott személyes önkényuralommá tett. A Lázár-doktrína szerint az intézményi autokráciában a szervezetek képesek a döntések szakmai megalapozására, a koordinált irányításra és az intézményi végrehajtás folyamatos korrekciójára, ellenben a személyes önkényuralom döntései ellenőrizetlenek, önkényesek, ellentmondanak egymásnak és az intézményi működésnek. Az ország Európában végzetesen elszigetelődik, a gazdaságban és a társadalomban elviselhetetlen feszültségek támadnak, nem szabad megkockáztatni egy „mindent vagy semmit” haláljátszmát. Mind egy hazai kiegyezésnek, mind egy nemzetközi újrakezdésnek, tárgyalásnak az Orbántól – Trumptól, Putyintól, Erdoğantól – való megszabadulás a feltétele. Kérdés: a hatalmi intézmények ötszögéből – párt, állam(igazgatás), titkosszolgálatok, rendőrség, hadsereg – ki, mit birtokol, hogyan tud felhasználni?

Orbán nem a megoldás, hanem a probléma maga – Matolcsy György kimondta. 2021 tavaszán írtam először a Orbán-Matolcsy hideg polgárháborúról. Ekkor jelent meg először a „választási költségvetés, növekedés hajszolása” vagy „antiinflációs megszorítás” – a gázra lépjünk vagy a fékre politikai és gazdasági dilemmája. Orbán a győzelemért a pénzosztást, a gázra lépést választotta, ettől kezdve Matolcsy és az MNB mondhatott, amit akart. „Mindkét fél arrogánsan felsőbbrendűnek tudja magát. Matolcsy kulturálisan kezeli le Orbánt: hiába tanítottalak, hiába neveltelek, még mindig képtelen vagy késsel és villával enni, a világot még mindig vagy már megint a felcsúti disznóól mellől nézed! Orbán az erőhatalom alapján érzékelteti: lehet, hogy nem tudom, kanállal eszik-e a levest vagy villával, de tudom, hogy kit s mikor kell seggbe rúgni!” – írtam a HVG-ben 2021 júniusában, ezzel a befejezéssel: „Az érdekes orbáni ember/állatkísérlet, hogyan változtassunk egy kedves szabad kalandort hűséges csaholó kutyánkká, majd hogyan változik észrevétlen, rossz helyre, rosszul kikötve a gazdájába harapó gyilkos dühű ebbé, no ez a kísérlet nem sikerült.”

A Matolcsy-Patai-féle MNB lázadása megkérdőjelezi a személyes önkényúr döntési képességét, világossá teszi, hogy Orbán nemcsak a jelenlegi válságért felelős, hanem azért is, mert saját hatalma érdekében nem hajlandó a válságkezelés észszerű és felelős döntéseit meghozni. Matolcsy immár nemcsak a gazdasági, hanem a politikai rendszert is bírálja, világosan kimondva, hogy Orbán személyes egyeduralma áll a gazdasági lecsúszás mögött és Orbán a kibontakozás akadálya. Eltagadja, hogy az ő életműve az unortodox, pro-ciklikus, erőltetett gazdasági növekedés – Matolcsy ma ortodox. De ez már nemcsak a sértett és kevéssé hiteles elnök, hanem az erős és hitelesebb MNB apparátusának lázadása. Az első intézményi, szakmai ellenállás az Orbán-rendszerrel szemben, ami az elnöktől az előadókig valamiféle közösséget teremt. Érezhetően beásták magukat a számok, a szakmai elemzések, a helyzet tárgyi kritikája és a gyakorlati gazdaságpolitikai megoldások árokrendszerébe, azzal a buzgalommal, hogy képesek, és csak ők képesek az IMF-fel, az EKB-val tárgyalni, alternatív gazdaságpolitikát, netán reformokat kidolgozni.

Alighanem hasonló erjedés van a kormányzati intézményekben is, mert maguk is érzik, tudják, hogy baj van. A Csányi gyakorlati és Surányi elméleti-gyakorlati gondolataitól befolyásolt kormánytagok – Pintér, Lázár, Varga, Lantos és Csák – nem Matolcsynak, hanem saját szemüknek hisznek, és Nagy Márton, Szijjártó, Rogán, végső soron Orbán irányában kételkednek. A rendszer emberei megtalálták a saját elhibázott politikájukból az ideológiai, és talán pragmatikus gyakorlati kiutat, akár a 80-as évek végi kormányzati és pártvezetők: igen, szolgáltunk, amíg a rendszer jól működött, de mihelyt a politika, Orbán Viktor vagy Kádár János, figyelmeztetéseink ellenére válságba vitte/viszi a rendszert, ellenálltunk, ellenállunk. Ha a Kádár-rendszerben az 1985-ös XIII. pártkongresszust jelölték a Jó és a Rossz határvonalának – amikor Kádár kikényszerítette a növekedési politikát: „vége a laposkúszásnak, elvtársak” –, most a 2018 utáni közigazgatási szétesést és a 2022-es választásokra való készülődés pillanatát, 2021 nyarát. Íme a Rossz kezdete, amikor Orbán a személyes kormányzás és a visszafogás helyett a választási költségvetési osztogatás mellett döntött.

A történelem maratonból rövidtávfutásra váltott. Felgyorsult a világ ötödik felosztása: folyik a szövetségkötés, az intézményépítés. A Biden-Von der Leyen megállapodás, a japán-dél koreai olvadás a Nyugat egysége irányába mutat, a brit-EU szerződés északír-ügyben és a brit-francia megbékélés visszahozta a briteket a fősodorba. Eközben Kína az orosz-ukrán béketervvel és a szaúdi-iráni megbékítéssel jelezte, hogy aktívan részt vesz a globális játszmában: nem lehet nélküle stratégiai térségek konfliktusait rendezni. Legalább akkora esélye van a "melegháborúval" fenyegető hidegháborúba csúszásnak, mint a globális kiegyezésnek. Hszi békeközvetítésre irányuló moszkvai látogatása és Zelenszkij felhívásának jelzése nem hidegháborús szándékra, hanem egyezkedésre utal, akár az amerikai nyilatkozat, hogy Biden kész tárgyalásra a kínai elnökkel. A török választási harc nemcsak Erdoğan és rendszere sorsáról, hanem a NATO északi bővítéséről, délkeleti szárnya megerősítéséről és az EU-kiterjesztés újraindításáról is szól. Az egyesült Nyugat és ezzel Európa keleti biztonsági határai a Nyugat-barát Ukrajnával és Törökországgal messzire nyúlhatnak. Ám győzhet tavasszal Erdoğan, ősszel Fico és 2024 telén Trump, vagy a trumpianus DeSantis. A halál ki s bejár a világunk ajtaján.

A miniszterelnök szobájának faláról Tisza István képe néz le. Gondol-e Orbán az erős ember és vele rendszerének bukására? Mikor kezdődött? Amikor belement a világháborús szerepbe? Ferenc József halálakor? Amikor a viszonyok befagyasztására törekvő merev politikájával elidegenítette és demoralizálta természetes szövetségeseit? Amikor felélte politikai tőkéjét? Amikor nem vette észre, hogy a történelem futólépésre váltott? Amikor 1917. május 23-án Gyöngyösön, az ifjú király remegő szájszéllel, de kimondta: elvárom a lemondását? Amikor kimondta: „ezt a háborút elvesztettük”. Igaz, Tisza hitt abban, amit tett. A mai miniszterelnök önmagán kívül nem hisz senkiben és semmiben.

Megjött a tavasz. Európának sikerült orosz energiafüggőségét egy év alatt radikálisan csökkentenie. Az európaiak nem fagytak meg. Az európai gazdaságok nem omlottak össze. A Nyugat egysége nem bomlott fel. Orbán Magyarországa egyedül maradt. Vesztett. S vele vesztettünk mi is.

 

2023. március 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata

Téves számítás vagy valamilyen baleset katasztrófát eredményezhet – hívja fel a figyelmet a Washington Post vezércikke. >

Tovább

Törökországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba

Különben ne hívják meg Erdogant és Orbán a jövő hónap közepén tartandó vilniusi NATO-csúcsra – írja >

Tovább

A Nyugat kudarcot vall a Balkánon

A Nyugat önmagát téveszti meg, amikor erőlteti az Unió bővítését, miközben az már évek óta halott. >

Tovább

Putyin háborúja egyben Amerika lehetősége is

A neves külpolitikai elemző, Walter Russel Mead nagy lehetőségnek tekinti a háborút Amerika számára. A Hudson >

Tovább

A Nyugat-Balkánon Putyin második frontot nyithat a NATO ellen

Különösen feltűnő, hogy a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson fellépett Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, >

Tovább

Eljött az idő: Bidennek apait-anyait be kell vetni az ukrán győzelem elősegítésére

A Guardian szerzője, Simon Tisdall szerint annál is inkább így van ez, mivel Zelenszkij diktálja a >

Tovább

A Nyugat beszorult a félelem és a reménykedés közé, miután Erdogan meghosszabbította 20-éves uralmát

Maga a politikus választás elé került, mert vagy viszi tovább országát Oroszország felé, vagy nyitottabb lesz >

Tovább

Válaszúton

Mindent meg kell tennünk, hogy Magyarország a szövetségesek, a Nyugat oldalára álljon. Putyin háborúja s Orbán >

Tovább

Itt az idő felvenni Ukrajnát a NATO-ba

Méghozzá Francis Fukuyama szerint, mert csak az teszi lehetővé a békét. A Stanfordi Egyetem világhírű politológia >

Tovább

Isten éltesse, Kissinger úr, éljen sokáig!

Mindössze 8 évig volt a washingtoni diplomácia első embere, de ez idő alatt Nixonnal együtt megváltoztatta >

Tovább

Menetelés a Hexit felé

Amikor már az ember azt gondolná, hogy ennél nem lehetne rosszabb Magyarország és az EU viszonya, >

Tovább

Jövő héten szavaz az Európai Parlament Magyarország soros EU elnökségéről

Várhatóan a jövő csütörtökön szavaz az Európai Parlament arról a példátlan javaslatról, hogy Magyarország ne lehessen >

Tovább